|
F) 4. Hidegháború és a 2 pólusú világ (szovjet blokk kialakulása)
2008.03.19. 22:10
A hidegháború és a kétpólusú világ
Fogalma: a két táborra osztott világ ideológiai, gazdasági, politikai küzdelme, amelyet nem "forró fegyverekkel", hanem propagandával és nukleáris fenyegetésekkel vívnak. A kifejezés egy amerikai újságírótól származik, Walter Lippmantól: 1947. cikk: a világ két hatalmas dinoszauruszra hasonlít.
A jaltai konferencia
1945. febr. 4-11: Sztálin, Churchill és Roosevelt a háború lezárásának részleteit tárgyalják:
Népszövetség helyett ENSZ
Lengyelország új határai: Curson–vonal, a Ny-i határát kitolják
Németország és Ausztria területét közös megszállás alá vonják
A fölszabadított területeken a nagyhatalmak befolyását felvázolják, pl.: Hazánk és Jugoszlávia 50-50%-os felosztás SZU és Nagy-Britannia között
Az európai harcok után együtt győzik le a japánokat
A világ a második világháború után
Az ENSZ létrejötte
A szövetségesek már a második világháború alatt elhatározták, hogy a Népszövetségnél hatékonyabb nemzetközi szervezetet hoznak létre. A tervezetet az USA, Nagy-Britannia és a SZU szakértői készítették elő. Az egyesült nemzetek szervezetének alapokmányát végül 1945 júliusában írták alá. Célja a nemzetközi konfliktusok tárgyalásos rendezése, a béke fenntartása a nemzetközi jog eszközével. A Közgyűlés az ellenőrzés és a felügyelet szerepét kapta.
A Nürnbergi perek
A Nemzetközi Bíróság meghatározta az emberiségellenes cselekedeteket, és eszerint tárgyalták a háborús bűnösök sorsát ’45. nov.–46. okt. Ez jogi keretek közötti rendezés, de csak a vesztes oldal emberei bűnhődnek. 22 főbűnöst állítanak ki, ebből 2-t kivégeznek, 10-et életfogytiglan börtönbe zárják.
Európa két részre szakadása
Churchill 1946. márc. 5-én beszédet tart Fultonban, melyben értékeli a háború utáni helyzetet, egy új korszak kezdetéről beszél, ekkor használja először a korra jellemző „vasfüggöny ereszkedik le Európára” kifejezést, ami azt hivatott kifejezni, hogy K- és Ny-Európa áthidalhatatlanul elszakad egymástól a szovjet fennhatóság miatt. Szerinte csak az erő politikájával lehet eredményeket elérni a továbbiakban.
Az új határok
1947. február 10-én Párizsban írták alá a legyőzöttek egy részével a békeszerződést. A SZU és a nyugati szövetségesek vitái miatt egyelőre nem született békeszerződés Németországgal, Japánnal és Ausztriával. A Szovjetunió megtarthatta háborús szerzeményeit: a balti államokat, Finnország elcsatolt részeit, Lengyelország keleti területét és Besszarábiát. A Japán elleni háború következtében megszerezte Dél-Szahalint és a Kurili-szigeteket. Magyarországnak ismét le kellett mondania Kárpátaljáról, de most a területet a Szovjetunió szerezte meg magának. Ausztriának újra megtiltották az Anschlusst, és négyhatalmi megszállás alá került. Olaszországnak át kellett adnia Isztriát Jugoszláviának, Trieszt egy évtizedre szabad város lett. Bulgáriának vissza kellett adnia a Jugoszláviától és Görögországtól megszerzett területeket. Japán legyőzésével USA gyakorlatilag megszerezte a Csendes-óceán felett a teljes ellenőrzést. Franciaország visszakapta Elzász-Lotaringiát, Lengyelország pedig keleti területeiért Kelet-Németországban kapott kárpótlást. Itt az Odera-Neisse-vonal lett a határ. Kelet-Poroszországon a SZU Lengyelországgal osztozott.
Szovjet terjeszkedési tervek
Sztálin nem elégedett meg a területi szerzeményekkel, hanem egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Vörös Hadsereg által felszabadított és megszállt országok többségében a politikai rendszert is meg akarja határozni. A vesztes országok belpolitikai és gazdasági élete fölött a Szövetséges Ellenőrző Bizottságok gyakoroltak felügyelet. Olaszországban a Szovjetek részvétele a SZEB munkájában formális volt, ők pedig a Közép- és Kelet-európai országokban szántak hasonló szerepet a nyugati megbízottaknak. Térségünkben a Kelet-Európai feszültségek kiéleződésével párhuzamosan egyre növekedett a szovjet befolyás.
A Truman-elv
1947. márc. az amerikai elnök beszédében új politikát ígér: USA a feltartóztatás politikáját választja, ezért erővel is fellép a SZU ellen. Támogatást ígér a függetlenedni kívánó görögöknek. 1946. Irán területén az USA megakadályozza a kommunista hatalomátvételt.
A Kominform megalakulása
1947-ben a Kominternt átalakítják a szovjetek, és megszületik a kommunista és a munkáspártok tájékoztató irodája.
A görög polgárháború
Görögországban 1944. óta polgárháború folyt a polgári erők és a kommunisták között. Az ország a brit érdekszférához tartozott, ám ennek ellenére 1947. elején a kommunisták győzelmi esélyei megnövekedtek, és az angolok Washington segítségét kérték. Törökország is támogatást kért, nehogy a SZU érdekszférájába kerüljön. A kongresszus 400 millió dolláros segélyének nagy szerepe volt abban, hogy Görögország és Törökország nem vált a szovjet érdekszféra részévé.
A Marshall terv és Szovjet elutasítás
Marshall amerikai külügyminiszter 1947 nyarán a Harvard Egyetemen elmondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy az USA európai befolyását gazdasági téren is érvényesíteni akarja. Már csak azért is, hogy a nyugat-európai országok jobban ellen tudjanak állni a kommunista terjeszkedésnek. Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet irányításával az évtized végéig Nyugat-Európa majdnem 10 milliárd dolláros támogatást kapott, és a gazdasági növekedés hamarosan 30%-kal meghaladta a háború előtti szintet. Sztálin megtiltotta a Moszkva érdekszférájába tartozó államoknak, hogy elfogadják a Marshall-segélyt. Ehelyett létrehozta a KGST-t (Kölcsönös gazdasági segítség tanácsa).
Németország megosztottsága
A háború végén Németország keleti részén szovjet a nyugatin amerikai, angol és a francia megszálló övezett jött létre. A két szuperhatalom közötti hidegháború kialakulása miatt aztán 1947-ben egyesítették az amerikai és az angol zónát, amelyekhez a következő évben a francia megszállási övezet is csatlakozott. Önálló valutát vezettek be, válaszul pedig a Szovjetunió blokád alá helyezte Nyugat-Berlint. Ez azt jelentette, hogy Berlin nyugati részét megfosztották a szárazföldi összeköttetéstől. A nyugati államok meghátrálás helyett légi hídon keresztül oldották meg a városrész ellátását, és a blokádot a szovjetek 1949 májusában kénytelenek voltak felszámolni. Ősszel létrejött a Német Szövetségi Köztársaság (ideiglenes állam, fővárosa Bonn), válaszul pedig a Német Demokratikus Köztársaság (kommunista bábállam). Berlin két fele közötti közlekedési lehetőség egyelőre megmaradt.
A NATO létrejötte
A német válság közelebb hozta egymáshoz az egykori győzteseket és a veszteseket Nyugat-Európában. A szovjet terjeszkedés keltette félelem miatt USA, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia 1949-ben létrehozta a NATO-t, az Észak-Atlanti Szövetséget. A katonai szervezet védelmi céllal jött létre, bár a moszkvai vezetés úgy értékelte a lépést, hogy a Szovjetunió biztonságát fenyegető szövetség jött létre.
Kommunista fordulat Közép- és Kelet – Európában
A szovjet befolyási övezetbe került államokban a Vörös Hadsereg és a szovjet tanácsadók kizárólag a kommunista pártok céljait szolgálták, illetve támogatták. A koalíciós időszakban kierőszakolták, hogy a fegyveres erők és a belügyminisztérium élére a kommunista vezetők kerüljenek.
Kommunista országok kialakulása
Lengyelország: A törvényes emigrációs kormányt, amely Londonban van, hazaárulónak bélyegezik, és örökké kitiltják az országból. Csehszlovákia: A németek kiűzése után koalíciós kormány alakult, a kommunisták erőszakkal 1948-ban átvették a hatalmat.Románia: Károly Mihály román királyt lemondatták, és utána kommunista hatalomátvétel. Bulgária: Szovjetek elfoglalják, és kommunistabarát kormányt juttatnak hatalomra. Jugoszlávia: Az országot partizánok szabadították fel, ezért nem volt kérdéses J. B. Tito hatalomra jutása.
A Varsói szerződés létrejötte
Éppen a német kapituláció 10. évfordulóján 1955. május 9-én Nyugat-Németország is tagja lett a NATO-nak, mire néhány nap múlva Albánia, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a SZU megalakították Varsói szerződés néven a katonai szövetséget. A szervezet szovjet vezetői természetesen a védelmi célt hangsúlyozták.
Vietnam
1946 -1954. első vietnami háború (Dien Bien Phu) 1954. Genf: Indokínai szerződés
Ho Si Minh (kommunista É-Vietnam)< Polgári kormányzat (D-Vietnam). Határ: 17. szélességi fok
1964-1973. másodi vietnami háború (1964. Tonkini öböl)
Korea
1950. északiak megtámadják a délieket
1953. júl. 27. béke-határ: 38. szélességi fok
Szuezi csatorna
1953. Egyiptomban Gamal Nasszer (egyiptomi elnök) vezetésével katonatisztek vették át a hatalmat. Kiszorították a briteket és kikiáltották a köztársaságot. Terve: Asszuáni gát felépítése, ehhez szovjet támogatásra van szükség. Nasszer 1956-ban államosította az asszuáni gát megépítésének céljaira a Szuezi-csatornát. Az angolokat, franciákat és izraelieket kizárták a csatornahasználatból. 1956. október 29-én Izrael támadást indított Egyiptom ellen. A SZU azonban azonnal határozottan reagált: közölte, hogy fegyverrel is hajlandó megvédeni Egyiptom érdekeit. Az Egyiptom elleni támadást USA is elítélte, és a támadók kénytelenek voltak visszavonulni.
A magyar forradalom és a szuperhatalmak viszonya
A szuezi válság kirobbanása idején már egy hete zajlott a magyar forradalom. A nagyhatalmak számára az egyiptomi konfliktus sokkal kényesebb kérdést jelentett, és az USA vezetése Moszkva értésére adta, hogy a szovjet blokk országaiért nem vállal egy esetleges újabb világháborút. Ezek után Moszkvában végleg eldöntötték a magyarországi beavatkozást, holott egy darabig úgy tűnt, hogy Magyarország követheti az 1955-ös osztrák példát. A lengyel és a magyar eseményeket kihasználva sztálinisták sikertelen puccskísérletet szerveztek Hruscsov ellen.
Az európai integráció kezdetei
A nyugat-európai országok szorosabb együttműködésre 1950-ben kezdődött, amikor Franciaország és Nyugat-Németország létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget Elzász és a Ruhr-vidék ásványkincseinek közös kiaknázására. 1957. márciusában a Benelux—államok, Franciaország, az NSZK és Olaszország Rómában megalapította az Európai Gazdasági Közösséget. 1958-ban pedig létrehozták az Európa Parlamentet, Strasbourg székhellyel.
A szovjet rakétasikerek és az amerikai válasz
Hruscsov az 50-es évek második felében egyre többet hangoztatta, hogy közeleg az az idő, amikor a Szovjetunió fejlettsége eléri, sőt meghaladja az USA-ét. A szovjet atombomba 1949-ben készült el (Rosenberg házaspár). Kétségtelen hogy a rakétatechnika vonatkozásában egy időre sarokba tudták szorítani az USA-t. 1957-ben fellőtték a Szputnyikot, az első mesterséges holdat. 1961. áprilisában pedig Gagarin űrhajóval körberepülte a Földet. A szovjet rakétatechnika fejlődése nem csupán tudományos szenzációnak számított, hanem fenyegetést is jelentett az amerikai kontinensre nézve, amely addig az óceánok miatt védve érezhette magát. 1960-ban lelövik az egyik amerikai U-2 repülőt, az amúgy is feszült viszony tovább éleződik. Az USA-ban is felgyorsították az űrkutatásokat. 1969. júl. 21-én végrehajtották az első sikeres Hold expedíciót (Niel Amstrong).
Castro hatalomra jutása
Kuba korrupt vezetői Amerika-barátoknak mondták magunkat, ám igen népszerűtlenek voltak hazájukban. Fidel Castro és gerillái már hosszabb ideje szervezték a rendszer elleni fegyveres küzdelmet, aztán 1959. január elején elfoglalták Havannát, és néhány nap alatt megszerezték a hatalmat a közép-amerikai országban. Az USA vezetése úgy gondolta, hogy a gazdasági és politikai nyomás elegendő lesz Castro megbuktatásához. 1961. január 3-án megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Kubával. Az USA-ba menekült kubaiak az ottani külügyminisztérium segítségével 1961. április 17-én partra szálltak a Kubához tartozó Disznó öbölben, de akciójuk kudarccal végződött. A kubai karhatalmisták úrrá lettek a helyzeten, ráadásul megérkeztek a szovjet fegyverek is. A moszkvai politika ugyanis nagy lehetőséget látott abban, hogy a kommunizmus Amerikában is megvetheti a lábát, és ettől kezdve a szovjet tömb országai hatalmas áldozatok árán tartották életben az egyre inkább kommunistává váló új kubai rendszert.
A berlini fal felépítése
Miután az 1961 nyarán, Bécsben megrendezett csúcstalálkozón Hruscsov sem Nyugat-Berlin vonatkozásában, sem más tekintetben nem tudta engedékenységre bírni John Kennedy amerikai elnököt, a szovjet vezetés megdöbbenő lépésre szánta el magát. 1961. aug. 13-tól kerítést, majd falat húztak Berlin keleti és nyugati megszállási övezetei közé. Kettéhasították a várost, és a keletnémet határőröknek tűzparancsunk volt: lőjenek a menekülőkre. A berlini fal fennállása alatt legalább 200 távozni kívánót lőttek le a keletnémet katonai hatóságok.
A kubai rakétaválság
A kubai vezetés korszerű fegyvereket kért Moszkvától, az USA várható támadására hivatkozva. Meg is indultak a szállítások, de védelmi fegyvereken kívül 1962 nyarától atomtöltetű támadórakétákat is szállítottak a Varsói Szerződés hajói Kubába. Kennedy határozottan reagált: elrendelte Kuba blokádját és a szigetország elleni megelőző támadással fenyegetőzött. A NATO és a Varsói Szerződés is mozgósította csapatait, aztán rendkívül feszült két hét után (III. világháború küszöbe) az amerikai és a szovjet vezető megegyezett: Moszkva kivonta a rakétákat, Washington pedig megszüntette a blokádot.
A kétpólusú világból való kitörési kísérletek
1954. Bandung- konferencia: Nehru és Csou En-laj kidolgozzák a Pancsa Silát (1954. jún. 28.)-békés együttélés
1955. Bandungban 29 afrikai és ázsiai ország elfogadja a Pancsa Silát
1961. Belgrád: el nem kötelezettek mozgalma
A kétpólusú világ vége
1964. Kína bejelenti, hogy sikerült atombombát előállítania, ő is atomhatalom, s egyre többen jelentették be. Gyarapszik az atomhatalmak száma: Franciaország, India, Pakisztán, É-Korea.
Az enyhülés folyamata
1972-ben összehívják az első nukleáris fegyverzet korlátozása miatti konferenciát. A tárgyalások sikeresen zárulnak, erőegyensúlyt teremtenek. SALT 1 Az 1975-ös Helsinki csúcstalálkozó sorsán újabb egyezményekre kerül sor az amerikai elnök és a szovjet diktátor között: gazdasági és tudományos téren együttműködést ígérnek, garantálják az emberi jogokat mindenkinek, az esetleges konfliktusokat tárgyalások során oldják meg. 1970-es évek végén újabb nukleáris korlátozásokat akarnak kieszközölni az amerikaiak, de a SALT 2 eredménytelenül zárul.
Csillagháborús-tervek
Reagen kerül 1980-ban az USA élére. A csillagháborús-tervek megvalósításához felpörgeti az űrkutatást, azt vallja, hogy a SZU gazdasága nem fogja bírni a fegyverkezési versenyt. Igaza is lesz, a ’80-as évek közepére megroppan a szovjet gazdaság, a SZU élére került Gorbacsov tárgyalni kényszerül. De addig kihasználja a hatalmas hadseregét…
Afganisztán
1982-1986. az afganisztáni kommunista hatalomátvételben segédkeznek a szovjet csapatok. Az arabok ellenállnak, közös ügynek tekintik, ezért a többi arab ország is küld segítséget, gerillaharcok bontakoznak ki, az USA is segít a függetlenségért harcoló afgánoknak. Rengeteg áldozat árán, de sikerül legyőzni a kommunistákat, és a SZU kivonul.
A hidegháború vége
1989-ben Máltán tárgyal Gorbacsov Reagennel, és lemond a Közép- Európai fennhatóságáról, ezt követi a SZU összeomlása, és a rendszerváltás.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
