| Történelem tételek : C) 5. 1848-49 forradalom és szabadságharc és kiemelkedő alakjai (forradalmi és szabadságharcos szakasz) |
C) 5. 1848-49 forradalom és szabadságharc és kiemelkedő alakjai (forradalmi és szabadságharcos szakasz)
2008.03.19. 21:42
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
és kiemelkedő egyéniségei
Forradalmi szakasz (1848 márc. 15. -1848 szept.)
1848 februárjában kirobban a forradalom Párizsban. Egy héten belül, márc. 3-ra elér a hír Pozsonyba, ahol az országgyűlés folyik, ekkor Kossuth taktikát vált. Fölirati beszédet mond, minden követelést összefoglal, ami a magyarság szempontjából fontos lehet. (Kötelező örökváltság, közteherviselés, a helytartótanács az országgyűlésnek számoljon be, országos pénztár létrehozása, alkotmány a birodalom népeinek.) márc. 13-án Bécsben is forradalom kezdődik. Kossuth Pestre üzen, hogy kezdjek mozgolódni, hogy nyomást gyakoroljanak az udvarra. Márc. 14-én a felsőház is elfogadja a fölirati beszédben megfogalmazottakat, ezért Kossuth és 100 képviselő felhajóznak Bécsbe a magyar követelésekkel.
Pesten Petőfiék a Pilvaxban a márc. 19-i reformlakomát készítik elő. Reggel jön a hír a bécsi forradalomról, ekkora már megvan a 12 pont és a Nemzeti dal is. Tömeget kezdenek toborozni egyetemistákból, de hogy a programot kihirdethessék, a nyomdába mennek Landererhez és Heckenasthoz, ahol az erőszaknak engedve kinyomtatják a Nemzeti dalt, és a 12 pontot. Du. 3-kor a Nemzeti Múzeum előtt találkoznak, a helytartótanácshoz úgy jut el a hír, hogy fegyveres tömeg van. Rottenbiller Lipót, az akkori polgármester aláírja a papírokat. Táncsicsot kiszabadítják, este a Nemzeti Színházban a Bánk bán kerül műsorra, Jókainak pedig Laborfalvy Róza a mellére tűzi a kokárdát. Ezután fáklyás felvonulás, éneklés.
Ferdinánd megengedi a törvények megfogalmazását, és ezt 2 hét alatt véghez is viszik. 1848 ápr. 11-én V. Ferdinánd szentesíti ezeket a törvényjavaslatokat. Ezek az áprilisi törvények, a forradalmi alaptörvény. Polgári átalakulás, és nemzeti függetlenség. 31 törvénycikkből áll.
- József herceg emlékének megőrzése
- István főherceg nádorrá választása
- Független felelős magyar kormány megalakulása.
Elnöke: gr. Batthyány Lajos
Igazságügy: Deák Ferenc
Kultuszminiszter (vallás- és oktatásügy): báró Eötvös József
Közmunkaügy: Széchenyi István
Pénzügy: Kossuth Lajos
Belügy: Szemere Bertalan
Földművelés és iparügy: Klauzál Gábor
Hadügy: Mészáros Lázár
Külügy: Esterházy Pál
- Az országgyűlés évenkénti összehívása (zárt ülésen nem hozhatnak határozatot)
- Népképviseleti országgyűlés: választó: 20 év fölötti büntetlen férfi. Cenzus: 300e Ft/ ź telek
- Választható: 24 év fölött, ugyan azokkal a kritériumokkal.
- Magyarország és Erdély egyesítése.
- Közteherviselés 1848 nov. 1-től
- Jobbágyfelszabadítás: azonnali és kötelező örökváltság. Megkapják az úrbéres földeket, de a földesurakat nem éri veszteség, a z állam pénzzel kárpótolja őket.
- Úriszék eltörlése, helyette megyei ítélőszékek.
- Hitelintézetek létrehozása 500e Ft-tal
- Ősiség eltörlése
- A sajtótörvény és a cenzúra eltörlése
- Magyar egyetem alapítása
- Vallásszabadság kimondása unitáriusoknak is
- Nemzeti színek lesznek a piros, a fehér és a zöld
- Nemzeti őrsereg
- Várostípusok meghatározása: 12000-ig kisváros, 12000-30000 közepes város, 30000 fölött nagyváros.
- Színházalapítás a törvényhatóság engedélyével, cenzúra nélkül
Az úrbéri viszonyok eltörlése, kapitalista társadalom kezdete.
Batthyány programja:
Rend és béke. Konszolidációt akar, megszilárdulást. Az udvar időhúzásra rendezkedik be, Batthyány tárgyalni szeretne, kerülni a konfliktust. Akadályok: az udvar lázítja a nemzetiségeket és a parasztokat a kormány ellen. Kollektív jogokat a kormány nem ad. Szabad nyelvhasználatot, nemzeti önállóságot. Bécs elkezdi hangoztatni, hogy támogatják az autonómiatörekvéseket. A parasztok lázadnak, pedig ők a legnagyobb haszonélvezők.
1848 jún.: az első népképviseleti országgyűlés. Előkerül a honvédelem kérdése. 10 zászlóaljat állítanak fel, Kossuth elmondja élete beszédét, a megajánlási beszédet júl. 11-én. 200 000 fős sereg, és 42m Ft megszavazását kéri. A birodalmi hadseregből hazaérkezők is lelkesek, megszavazzák a kért pénzt. „Leborulok a nemzet nagysága előtt…”
Nemzetiségekkel való kapcsolat:
Horvátok: 1848-ban létrehozzák a Nemzeti Bizottságot, autonómiát követelnek, és önálló horvát bánt Joszip Jellasic személyében. Az udvar célja a Horvát-magyar viszony elmérgesítése. A magyarok tárgyalásokat és békét akarnak, erre a hadügy és a pénzügy összevonását is követelik a bécsiekkel.
Szerbek: máj. 13-án Karlócán tartanak tárgyalást, Mo-n kollektív jogokat akarnak, saját vajdát és függetlenséget. Egyéni jogokat kapott mindenki, senki sem kollekívet. Fegyveres szervezkedés kezdődik, júniusban kirobbantják a felkelést, fegyveres konfliktusok
Szlovákok: nekik kedveznek a 48-as törvények, máj. 10-én Liptószentmiklóson nemzetgyűlést tartanak, területi önkormányzatiságot akarnak.
Németek: a szászok a magyar kormány ellen, de a többi német eléggé elmagyarosodott, velük nincs baj.
Románok: máj. 15-én Balázsfalván tartanak gyűlést, az uniót nem fogadják el, se a magyar kormányt. Birodalmi alkotmányt akarnak. Fegyveres összetűzések.
Olaszok: Az udvar 40 ezer katonát akar az olasz forradalom leveréséhez. Az a feltételünk, hogy ne támogassák Jellasicot. Haynau és Radeczky veri le a forradalmat.
Birodalmi németek: Teleki László vezette küldöttség Frankfurtba, hogy Ausztria csatlakozzon a német egységhez és perszonálunió legyen. Ez sikertelen
1848 nyarára az összes forradalmat leverik. Aug. 29-én Batthyány és Kossuth Bécsbe megy V. Ferdinándhoz, de ő nem fogadja a magyar küldöttséget. Két nappal később leiratot küld, hogy a hadügyet és a pénzügyet rendeljék alá a birodalomnak. Szept. 11-én Batthyány bejelenti, hogy lemond, ha Jellasicot nem rendelik vissza. Szabad csapatokat szerveznek, kiadják a Kossuth bankót 1,2 és 5 Ft-os címletekben. Szept. 15-én eltörlik a szőlődézsmát, ezzel kedvezve a parasztoknak. Széchényit önvád gyötri, lemond. Csak 3-an maradnak, Kossuth, Szemere és Mészáros. A kormány gyakorlatilag megszűnik. Létrehozzák az Országos Honvédelmi Bizottmányt 6+3 taggal. Elnöke Kossuth, ő lett a végrehajtó hatalom feje. 1848. szept. 11-én Jellasic átlépi Drávát 35000 emberrel, és elindul Buda felé. Elfoglalják a Dunántúlt. Kossuth toborzókörútra indul. Szept. 29-én Pákozdnál van az első ütközet, ahol a magyar néphadsereg győz. Jellasic követeket küld a magyar táborba, Mógától 3 napi fegyverszünetet kér, majd továbbindul Bécsbe. 1848 szeptemberében a forradalomból szabadságharc, ún. önvédelmi harc alakul ki.
Szabadságharcos szakasz (1848 szept.-1849 aug.):
Balra tolódás, radikalizálódás a vezetésben. Az udvar 9 oldalról tervez támadást, ennek hallatára a bécsiek október 6-án ismét forradalmat robbantanak ki, ezzel megakadályozva az osztrákok indulását. Október 7-én Ozoránál 10 ezres osztrák sereget fegyvereznek le a népfelkelők. Nincs osztrák hatalom Magyarországon. Túl sokat várnak azzal, hogy betörjünk e Ausztriába. Schwechatnál okt. 30-án megütköznek, de elveszítjük. A következő 2 hónap a hadsereg szervezésével telik. A főparancsnok Görgey Artúr lesz. Fegyvert, lőszert szereznek, megszervezik a hadiipart, újraindítják az újoncozást.
1848 dec. 2-án V. Ferdinándot leváltják, I. Ferenc József kerül a helyére. Ő csak osztrák császár, nem magyar király. Windischgratzet megbízza, hogy 44 ezer fővel induljon a magyarok ellen. Görgeynek 25 ezer embere van, fokozatosan hátrál, az OHB Debrecenbe menekül. Pestet kiürítik, 1849-ben Deák és Batthyány megjelenik Windischgratznél, aki azonnali megadást akar, békéről nem hajlandó tárgyalni. Batthyányt börtönbe csukják. 1849 jan. 5-én Wg. Teljesen megszállja Pestet. Görgey Vác felé megy, hogy elterelje a figyelmet Debrecenről. Váci kiáltvány jan. 5.: csak a magyar alkotmányhoz ragaszkodik, arra esküdött fel. Csak a hadügyminisztertől fogad el parancsot. Az OHB-t bírálja.
Windischgratz továbbra is Debrecen felé halad, de seregének egy részét Jablonovski tábornok vezetésével Görgey után küldi. Az osztrákok célja, hogy ne juthasson vissza az országgyűlés megsegítésére. Kossuth megbízza Telekit, hogy találjanak egy másik vezetőt a sereg élére, aki lojális a kormányhoz. Így kerül a képbe a lengyel Henrik Dembinski. 1849 febr. 5-én a branyiszkói hágónál ütközik meg a két sereg. Guyon Rihárd vezeti a sereget. Áttörnek az osztrákokon, de mindkét oldalról jelentősek a veszteségek. A magyar seregek egyesülnek.
Erdélyben Bem decemberben jelentős győzelmeket ér el, januárban visszaszorítanak bennünket, majd újabb sorozatos Bem féle győzelmek következnek. Márc. 21-re Erdély szabaddá válik.
A katonai sikerek politikai következményei: az időhúzás északon jó arra, hogy a kormány újraszervezze önmagát. Az árulókat bíróság elé állítják, Nagyváradon fegyvergyárat létesítenek. Megszervezik az egészségügyi- és postaszolgálatot. 100-nál több honvédzászlóaljat állítanak fel.
1849. február 26-27-én elvesztjük a Kápolnai csatát melynek következtében márc.4-én Ferenc József kiadja az olmützi oktrojált alkotmányt (ráerőszakolt). Az áprilisi törvényeket érvénytelennek nyilvánítja, és azzal, hogy alkotmányt kapunk megszűnik Mo. önállósága, osztrák fennhatóság alá kerül.
Dicsőséges tavaszi hadjárat: ápr.2.-máj.21. A taktika az volt, hogy Damjanich magára vonta a figyelmet, miközben hátulról a sereg többi része megtámadta az osztrákokat. A módszer bevált, másfél hónap alatt 6szor győzünk, visszafoglaljuk Budát is. Magyarország teljesen felszabadul!
Politikai következmények: az oktrojált alkotmányra kétféle válaszunk lehet. Vagy békét kérünk, vagy lázadunk ellene. Kossuth Debrecenben a függetlenség kimondására biztatja az országgyűlést. Ápr. 14-én megszavazzák a Függetlenségi Nyilatkozatot. Kimondja Mo. függetlenségét, a Habsburg-ház detronizációját. Az ország államformája a továbbiakban király nélküli királyság, élén a kormányzóval, aki Kossuth lesz. Lemond az OHB miniszterelnöki tisztségéről, helyét Szemere veszi át.
Nincs meg az osztatlan öröm. A békepárt tagjai még jobban összetartanak, Mo. elveszti önvédelmi jogát, ráadásul ez indok az oroszoknak a beavatkozásra. Franciaország és Anglia sem fog segíteni, nem érdekük az osztrák birodalom felbomlása. Teleki László felismeri, hogy a nemzetiségek jobban járnak az olmützi alkotmánnyal, ha nem kapják meg ugyan azokat a jogokat mint ott, lázadni fognak.
1849. máj. 1-jén Ferenc József segítséget kér I. Miklós orosz cártól. 21-én Varsóban találkoznak. Ferenc József kezet csókol Miklósnak, ezzel jelezve, hogy lekötelezettjévé válik. 200e orosz katona indul a magyarok ellen. Júniusban megindul a szabadságharc szétverése. Görgeynek az a célja, hogy a két sereg ne tudjon egyesülni. Először Haynaut kellene legyőzni, de kétszer is vereséget szenvedünk. Győrt is elveszítjük. A kormány azt javasolja, hogy Komáromnál egyesítsék a csapatokat jún. 26-án. 29-én ezt visszavonják, helyette Szegeden kell összevonni a csapatokat. Görgey nem hajlandó 2 hétig elvonulni Komárom alól. 1849 júliusában keresztes háborút hirdetünk az oroszok és az osztrákok ellen. Júl. 2-án Komáromnál vereséget szenvedünk, ez a vég kezdete. 1849. aug. 9-én Temesváron van az utolsó vereség. 11-én Kossuth lemond, a teljes polgári és katonai irányítást Görgeyre bízza. Orsovánál kiszökik, délre menekül. Görgey úgy dönt, hogy aug. 13-án Világosnál leteszi a fegyvert. Mindenki bocsánatot akar a magyaroknak, az osztrákok azon rágnak be, hogy az oroszok előtt tesszük le a fegyvert, és nem előttük. Pedig már megállapodtak, h nem lesz nagy megtorlás.
A bukás okai:
- orosz-osztrák túlerő
- nincs külpolitikai szövetségesünk
- gazdasági kimerülés, ellátási nehézségek
- a sereg létszámának csökkenése
- sokáig hibás nemzetiségi politika (1849. júl. 28 után viszont a kor leghaladóbb nemzetiségi törvénye. Ilyenkor már késő!!!)
- személyi ellentétek a vezetésben.
Október 2-re minden várat feladtunk. 1849 okt. 6-án jön a megtorlás, az aradi 13 kivégzése, és Batthyányié.
A ’48-as szabadságharc kiemelkedő alakjai
Kossuth Lajos
1802-ben Monokon született, nemesi családban. Gimnáziumi tanulmányai után Sárospatakon végzi el a jogot, majd Pesten szerezte meg a jogi diplomát.
1825-27: báró Révay Ferenc és Szentiványi János özvegyének képviselőjeként vett részt a pozsonyi országgyűlésen, ahol felfigyeltek kiváló szónoki beszédeire, hazafiságára és hazaszeretetére.
1832-36: báró Vécsey Sámuel megbízottjaként van jelen az országgyűlésen, az ellenzék vezére, értesítőket ír az ülésekről Országgyűlési Tudósítások címmel. Főleg nemzeti, reform célokkal képviselte az ellenzéket. Utóbbi művét a kormány nem engedte, hogy kinyomtassák, így jogászok másolták. Majd Kossuth a nádor tilalma ellenére a Törvényhatósági Tudósításokat.
1837. májusában elfogták és négy év fogságra ítélték Wesselényi báróval együtt. A fogságban tanult meg jól angolul.
1839-40: Deák vezeti az ellenzéket, kiharcolja a politikai foglyok amnesztiáját.
1840: Landerer nyomdatulajdonos felkéri Kossuthot a Pesti Hírlap szerkesztésére (Metternich magának akarta megnyerni). Alig egy év alatt 6000-re nőtt a fizetők száma, Széchenyi ezt a Kelet népe c. folyóiratával próbálta ellensúlyozni, sikertelenül.
1844: másokra ruházza a hírlapot, de új létrehozására nem kap engedélyt. A honi ipar felkarolására létrehozza a Védegyletet, melynek célja az idegenek iparból való kizárása lett volna, de ehhez sok pénz kellett volna. Így anyagilag tönkrement az egylet. Kossuth a megyegyűléseken hevesen támadta a kormányt, követelte a jobbágyfelszabadítást. Széchenyi is felismerte Kossuth elgondolásában a jó megoldást, de félt a következményeitől.
1847: Pest megye nagy számban Kossuthot választotta követnek
1848. márc. 13.: a bécsi forradalom megbuktatta Metternichet, majd márc. 15-én követek mentek Bécsbe, márc. 17-én pedig a király engedélyt adott a felelős magyar kormány felállítására Batthiány Lajos vezetésével, melyben Kossuth kapta a pénzügyi tárcát. A kassza viszont üres volt, így végre kellett hajtania a közteherviselést.
1848. júl. 11.: a képviselőház megszavazza 20000 újonc kiállítását önvédelemre. Kossuthnak komoly szerepe van tehát a hadsereg felállításában. Majd Batthiány lemondott, így helyébe Kossuth kerül.
1848. decemberében Debrecenbe kellett menekülnie a kormánynak. A tavaszi hadjárat nagyon sikeres, (Kossuth többek között Cegléden, Szegeden és Kecskeméten is tart toborzóbeszédeket), így 1849. ápr. 14-én sor kerül a trónfosztásra, Kossuth kormányzó lesz. Később Görgeynek átadta a hatalmat, aki letette a fegyvert. Kossuth ezt tragédiaként élte meg. Ezután Törökországba menekült, ők nem adták ki Ausztriának.
1852: az USA hajót küldött érte, így kerül Angliába, majd az USA-ba, próbál támogatókat szerezni
1859: III. Napóleonnal érintkezésbe lépett, de nem sikerült megegyezniük, hiszen ő nem akarta, hogy Magyarország független, önálló legyen.
1860: Magyarország nagy része Deák mellé áll
1867: kiegyezés, Kossuth hevesen tiltakozott ez ellen még külföldről is. Majd Olaszországba költözött, 1894-ben, Torinoban halt meg (1927-ben állítottak neki szobrot a mai Kossuth téren.)
Görgey Artúr
1818-ban született Toporcon, Szepes vármegyében.
1832: katonai pályára lép, hadapródként kezdi, apja halála után abbahagyta a katonaságot és kedvelt tárgyát, a kémiát tanulta a prágai egyetemen. Az 1848-iki törvények szentesítése után hazajött Magyarországra, majd beállt honvédnek: százados, majd őrnagy lett. Jellasits feltartóztatására megbízták az aldunai hadtest vezetésével (gyors előléptetésekkel próbálták megoldani a honvédség problémáit), Perczellel sikerült is feltartóztatniuk az ellenséges sereget Ozoránál.
Majd az osztrák határon felállított sereg elővédjének lett a parancsnoka, ellenezte a Duna átlépését, de azért részt vett a schwechati, szerencsétlen kimenetelű csatában (1848. okt. 31.). Ezután a feldunai hadtest vezetését bízzák rá. Nem mer szembeszállni Windischgrätzcel, így csalja maga után a Felvidéken, ő pedig kénytelen követni, hiszen nem tudja, mit fog tenni. Így Görgey időt nyer. Majd a seregben összevonásokat hajtanak végre, élére Dembinskyt nevezik ki, viszont ő sikertelen (kápolnai vereség), így Görgey váltja fel. Kossuthtal többször is öszszetűzésbe kerül, azt szeretné, hogy egy politikus ne szóljon bele a sereg irányításába, ezt meg is fogalmazza a váci nyilatkozatban (1849. jan. 5.). Görgey sikert sikerre halmoz a tavaszi hadjárat során (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Pest, Vác, Nagysalló, Komárom), de a teljes Habsburg sereget nem tudja megverni, mert ők tervszerűen menekülnek, valamint a magyar sereg súlyos fegyverproblémákkal küzd (pl. Nagysallónál a Habsburg sereg puskagolyóit lőtték vissza). Görgey Buda felszabadításával látványos sikert ér el, nem megy tovább. Az oroszok beavatkozása döntő elhatározást követelt: Görgey azt akarta, hogy a teljes magyar haderő Komáromnál gyülekezzen, de a kormány Szegedre tette a gyülekezés helyszínét. Görgey kis seregével Komárom és Vác térségében harcolt, de amint megtudta, hogy az orosz hadierő már átlépte a Tiszát, gyors menetben haladt át a tiszántúli részen, aug. 9-én pedig már Aradon volt. Ekkor azonban Bem és Dembinsky seregei Temesvárnál döntő vereséget szenvedtek, így Görgey az aug. 11-én ráruházott hatalomnál fogva 1849. aug. 13-án Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. A cár közbenjárására „kegyelmet” nyer, így Klagenfurtba kerül fogságba.
1914-ben halt meg.
Petőfi Sándor
1823-ban született Kiskőrösön.
A kor nagy költője, nagy szerepe volt a márciusi események alakulásában, a forradalmi ifjúság vezetője, a Nemzeti Dal című költeménye a márciusi események jelképe lesz. Később Bem mellett harcolt az erdélyi hadjáratban, tisztázatlan körülmények közt hal meg a segesvári csatában, 1849. júl. 31-én.
Bem József
1795-ben született a galíciai Tarnowban.
Napóleon a szász király vezetése alatt visszaállította a varsói hercegséget, így Bem francia katonai nevelésben részesült.
1814-ben, a Danzig-i csatában annyira kitűnt, hogy megkapta a becsületrend keresztjét. Később az orosz vezetés alatt felállított lengyel hadseregbe lépett, melyből azonban nemzeti és szabadelvű magatartása miatt távoznia kellett.
Részt vett az 1830-31-es szabadságharcban is, ahol szintén elismerést vívott ki bátor magatartásával. A lengyel emigráció székhelye ebben az időben Párizs volt, így Bem itt telepedett le és Napóleon hadjáratait kezdte tanulmányozni.
1848-ban a nagy európai mozgalmakban is részt vett, először októberben harcolt Bécsben Windischgrätz és Jellasits ellen. Ezt követően került kapcsolatba Kossuth Lajossal, aki Pulszky Ferenc ajánlatára az Erdély határán gyülekező sereg vezetésével bízta meg. Kis seregével Erdélyben csodákat művelt, elsősorban személyes bátor példamutatásának köszönhetően. Piskinél, Nagyszebennél, valamint Brassónál aratott győzelmével javított a Debrecenbe került kormány helyzetén.
Kossuth a hadsereg vezetését rá akarta bízni, de az orosz seregek betörése ebben már megakadályozta. Segesvár közelében, Fejéregyháznál vívta az utolsó, döntő csatát (1849. júl. 31.), melyben serege nagy része odaveszett (itt esett el Petőfi is), ő maga is csak úgy menekült meg, hogy halottnak tettette magát. Világos után Törökországba menekült, ott áttért az iszlám hitre, hogy tovább harcolhasson az örök ellenség, az orosz ellen. A szultán Amurát néven Haleb basájának nevezte ki. 1850. dec. 16-án halt meg a szíriai Aleppóban.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
