| | Történelem tételek : D) 4. A mai magyar parlamenti demokrácia és kialakulása (1850-es évek 2. fele, rendszerváltás 88-90-es évek) |
D) 4. A mai magyar parlamenti demokrácia és kialakulása (1850-es évek 2. fele, rendszerváltás 88-90-es évek)
2008.03.19. 21:21
A mai magyar parlamenti demokrácia és kialakulása
Történelmi bevezetés
Trianontól Magyarországon a Horthy- rendszer működött, melyben sok volt a demokratikus elem, de korántsem lehetett demokráciának nevezni. A tényleges demokrácia 1945-ben volt először hazánkban, de csupán 1949-ig tartott, utána megalakult a Magyar Dolgozók Pártja, és ’49 aug. 20-tól életbe lép a Rákosi-rendszer.
1956-ban Nagy Imréék szűk 2 hetes periódusra visszaállítják a demokráciát, de a szovjet bevonulással vége szakad. Mindenesetre arra jó volt, hogy Kádárékat ráébressze a helyzet tarthatatlanságára és a rendszeren való változtatás szükségességére. A Kádár- korszak egy kicsit enyhébb lesz, a címert is megváltoztatják.
1988-ban, a rendszerváltozáskor az államhatalom tárgyalni kezd az ellenzékkel, elkezdődnek az ún. háromoldalú kerekasztal-tárgyalások (MSzMP, demokratikus ellenzék, társadalmi szervezetek), melyek a ’49-es alkotmány módosításáról folynak. Fontos, hogy máig a ’49-es alkotmány van érvényben, módosításokkal, ugyanis új alkotmány készítéséhez alkotmányozó nemzetgyűlést kellett volna összehívni, s már az is nagy kérdés lett volna, kik legyenek a nemzetgyűlés tagjai.
1989 okt. 23-án kikiáltják a köztársaságot, köztársasági elnöknek megválasztják Szűrös Mátyást.
1990 márc. 25-én és ápr. 8-án történnek a parlamenti választások, melyet az MDF nyer meg, s koalícióval kormányt alakít. Antall József lesz a miniszterelnök (mert a magyarországi rendszerben a győztes párt miniszterelnök-jelöltje kapja meg ezt a címet).
Általános felépítés
A magyar parlament egykamarás. Időnként felmerült, hogy legyen kétkamarás, de rögtön gondot okozott, kik kerüljenek a felsőházba. Lehetséges megoldás: a nemzetiségek képviselői-de ki még?)
Aköztársasági elnöknek Magyarországon relatív kis hatalma van, inkább a német modellt követtük, szemben az amerikaival. Kifelé képviseli az országot, és aláírja a törvényeket, melyeket egyszer visszaküldhet a parlamentnek megfontolásra (másodszorra köteles aláírni), vagy megbízhatja az alkotmánybíróságot, hogy bírálja felül (a felsőoktatási törvény most az alkotmánybíróságnál van). Elméletileg a hadsereg főparancsnoka, de ez inkább szimbolikus jelentőségű, ez a kormány és a honvédelmi minisztérium feladata. 5 évig tart a mandátuma, és nem lehet 35 évnél fiatalabb. Elvileg lehet pártpolitikus, (pl. Szili Katalin is jelölt volt), de ez ma kérdéses, hisz nem valószínű, hogy meg tudna szabadulni elkötelezettségétől. A köztársasági elnököt a parlament választja, megválasztásához első és második körben 2/3-os többség kell, harmadszorra az egyszerű többség is elég. A köztársasági elnöki hivatal 2000-től a Sándor palota (Göncz alatt a Parlamentben volt).
A miniszterelnök a győztes párt jelöltje lesz, de koalíció esetén nem feltétlenül.
A kormány létszáma változó, most pl. nincs ifjúsági-és sportminisztérium.
A legfőbb ügyészt a parlament választja (Polt Péter), a parlamenttől független jelöltekből. A parlamentnek felelős.
Az alkotmánybíróság az újkorban jelent meg, feladata, hogy őrködjön az ország alkotmányos rendjén. Ha egy törvény alkotmányellenes, köteles megsemmisíteni, vitás kérdés esetén pedig jogértelmezést adhat. Az ügyekkel csak akkor foglalkozik, húzódnha beadvány érkezik róluk, amit bárki készíthet, csak egy ügyvédnek ellenjegyezni kell. Elvileg gyorsított eljárással foglalkozik az ügyekkel (mint mosta felsőoktatási törvénnyel), de nagyon el szokott i a döntés.
Tagjait (9-13) a parlament választja, 8 évre, 2/3-os többséggel.
A választójog
A Horthy-rendszerben választójoga a 25 éven felüli férfiaknak volt. 1920-ban a nők is szavazhattak, de 1945-től ez már végleges. Ma minden nagykorú (18) magyar állampolgár általános és titkos szavazójoggal rendelkezik, ha cselekvőképes. (Nem cselekvőképes, ha súlyos bűncselekményt követ el, vagy ha orvosi okai vannak.) Mindenkinek egyenlő értékű a szavazata, cenzus nincs. Elvileg mindenki, aki választó, választható is.
A szavazás állandó lakcím szerint történik, ezért választókerületek vannak. Ha valaki nem a lakhelyén kíván szavazni, előre engedélyt kell kérnie (hogy elkerüljük a kékcédulás választások botrányát). Ha az illető külföldön tartózkodik, az adott ország nagykövetségén adhatja le voksát.
A választójog kiterjed a parlamenti és az önkormányzati választásokra, valamint a népszavazásokra.
A parlamenti választások
A parlamentben 386 képviselő van, ebből 176-ot egyéni listán választunk (magyarul, akik a legtöbb szavazatot kapják, azok kerülnek be). A maradék hely listás választással telik be, pártonként előre rögzítenek egy 100-150 fős listát, melyekből a pártok által elért szavazatok arányában történik a képviselők kiválasztása. Ahhoz, hogy egy párt listát állíthasson ki, kopogtató cédulákat, azaz ajánlásokat kell szereznie (meghatározott számban). Létezik az 5%-os küszöb, ez azt jelenti, hogy ha a szavazatok 5%-ánál kevesebbet kapja egy párt, nem juttathat képviselőt a listás helyekre. Csupán kompenzációs helyeket kaphat, melyeket szintén a parlamentbe bejutó pártok szavazatainak %-os arányában osztanak fel.
A szavazás akkor érvényes, ha a szavazóképes lakosságból 50%+1 fő megjelenik a választáson. Ha ez a kritérium nem teljesül, második körben a legtöbb szavazatot kapó párt kerül ki győztesen, itt már nincs minimum szavazati szám.
Ha a választásokon nagyfokú szabálytalanságot észlelnek, a szavazatokat újraszámlálja az Országos Választási Bizottság. Annak érdekében, hogy ne történjen csalás, minden pártnak jogában áll delegáltat küldeni a választókerületekbe.
A megválasztott képviselő nem hívható vissza, csak ha lemond vagy meghal. Ha ez történik, időközi választásokat tartanak.
A parlamentben a képviselők frakciókat alkotnak, egyik frakcióból át lehet menni a másikba, ez az átülés.
A nemzetiségek képviselete
Önkormányzati választásokkor nemzetiségi önkormányzatra is lehet szavazni (magyarként is). Mindenesetre megnehezíti a helyzetet, hogy a származást jogilag nem lehet számon tartani. Viszonylag könnyű nemzetiségi jelöltté válni, mert nagyon kevés (talán 50) kopogtatócédulát kell összegyűjteni hozzá. A rendszer hibáját mutatja, hogy megjelent a „megélhetési nemzetiségi politikus” fogalma, akik tevékenységükkel csak élősködnek az államon. Ezért merült fel a kétkamarás parlament ötlete (kerüljenek a nemzetiségi képviselők a felsőházba), de elvetették. A kérdésről a Fidesz és az MSZP háttértárgyalásokat folytattak, s megállapodtak abban, hogy változtatnak a törvényen - nem lehet bárki nemzetiségi képviselő, a minimális kritérium, hogy beszélje az általa képviseltek nyelvét.
Önkormányzatok
Az önkormányzatok jelentik a helyi vezetői szintet (Rákosi és Kádár tanácsokat csinált helyettük). A pártok állítják a jelölteket - ehhez is kopogtatócédulák kellenek, de nem irreálisan sok, könnyű összeszedni őket, de lehet független jelölt is (nem párt indítja).
Az önkormányzati választások döntenek a polgármester személyéről, a települési önkormányzat összetételéről és a megyei önkormányzat képviselőiről. Fél évvel a parlamenti választások után zajlanak le, ugyancsak 4 évenként.
Az önkormányzat pénze több forrásból folyhat be. Először is megkapják az adó egy meghatározott %-át, ez az ún. forrásmegosztás. Előfordul, hogy ez a polgármester fizetésére sem elég. Ha túl kevés, kénytelenek bezárni az óvodát vagy az iskolát. Létezik helyi adó, szednek ingatlanadót, és súlyadót a gépjárművek után.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
