|
A) 2. Írástörténet
2008.03.19. 21:06
Írástörténet
I. Ókori Kelet
- folyam menti kultúrák
- raktárgazdálkodás (pl.: Kréta, Mükéné) > kialakul az írás
o adminisztrációigényes
ˇ reggel eszközt kap, este leadja, fizetés
- anyag: - könnyen, gyorsan lehessen rá írni
- olcsó legyen
o Sumer: agyag (kiégeted, vagy összegyúrod)
o Egyiptom: papirusz
o Fönícia: papír
- forma:
o szó / fogalomjelölő / képírás (Kína)
ˇ leegyszerűsített rajzok
ˇ sok jel kell (2000 > most 44 000)
ˇ nem nyelvfüggő
ˇ Kína: sok nyelv, nagy terület > összefogja az írás a birodalmat
ˇ Mezopotámia: kísérleteztek vele a korai fázisban, de feladják
o szótagjelölő (Mezopotámia, Egyiptom)
ˇ gyakori szavakat szótagonként összeteszik
ˇ 150-200 jel elég
ˇ ökörszántásos: jelzik a szövegben, hogy merre folytatódik, nincs kötött irány
ˇ nincs egységes nyelv > írás sem az
ˇ Sumer: ékírás
ˇ Egyiptom: - hieroglif: szép feliratokra
kép-, szótag-, ékírás egyben
- hieratikus: papi, egyszerűbb
- démotikus: népi, legegyszerűbb
- kopt: egyiptomi keresztény írás (későbbi)
- általában az ábrák közé írnak
o hangjelölő (Fönícia)
ˇ Kr. e. 1100-ban találják fel a kereskedővárosban
ˇ msh.-k jelölése (eleinte)
ˇ csak olvassák a mgh.-kat
ˇ 22 msh. jel
ˇ Bübloszban (= könyvek > Biblia szó) dolgozták ki
ˇ változatlanul átveszik: zsidó, arab
o mgh.-kat belerakják: görög, római / latin
ˇ minden hangot írnak
II. Hellasz, Róma
Hellasz
- Kréta: lineáris A (még nem megfejtett)
- Kréta, Mükéné: lineáris B (1952: Michael Ventris megfejti)
- cserépszavazás > athéni polgárok tudnak írni, olvasni
Róma
- XII. táblás törvények (Kr.e. 451): ezen tanítják az írást, olvasást
III. Kereszténység
- nagyobb területeken, latinul
- saját szavak írásánál baj (pl.: ő, ű)
o nincs egységes írásmód ~ 1700-ig (nyelvújítások)
- Ómagyar kor (896-1526)
o szórványemlék: - Bíborban Született Konstantin: A birodalom kormányzásáról (950)
- A tihanyi apátság alapítólevele (1055)
- 55 magyar szó, egyébként latinul
o szövegemlék: - Halotti beszéd és könyörgés (1192-95)
-Pray (György) – kódexben
- Ómagyar Mária-siralom (~1300)
- Sermones - kódexben
- Cirill, Metód: szlávokat megtérítik
o cirill írás: önálló jelkészlet, amit kitaláltak nekik
- latin, cirill, (görög) írást használják Eu.-ban
o azonos írástípus: hangjelölő, mgh. és msh. írása
IV. Reformáció
- nemzeti nyelvek előtérbe helyezése
o anyanyelven: - IT
- Biblia (Luther Márton: német, Károlyi Gáspár: magyar > 1590: Vizsoly)
- zsoltárok (fr.: Clemens Maroth, Theodor de Beza, latin: Spetha András, magyar: Szenci Molnár Albert)
- könyvnyomtatás > nyomdák létrejötte > egységesül, hiányzó hangok írásai is kialakulnak
pl.: Guttenberg
- iskolák, egyetemek létrejötte
- napi igeolvasás
o Svédország a középkor végére 80-90%-ban tud írni-olvasni (Eu.: ~1900)
- irodalmi magyar nyelv kialakulása
- Újmagyar kor (1772-)
o tudatos nyelvszabályozás
o Kazinczy Ferenc: legfőbb nyelvújítónk, akadémiai helyesírás kialakítója
o 1830: Széchenyi István felajánlja 1 éves jövedelmét az MTT-nek
o 1832: Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (1. helyesírási szótár)
§ Vörösmarty is segített
o 1844: magyar államnyelv lesz
egy másik kidolgozott tétel:
Írástörténet
Mezopotámia
- sumérok: eredetük bizonytalan, a Kr. e. 4. évezred végén érkeztek a valószínűleg lakott D-Mezopotámiába. Városaik a Tigris és az Eufrátesz között jöttek létre, sokáig egymástól elkülönülten, városállamokban éltek. Legjelentősebbek: Eridu (az első), Ur, Uruk, Lagas, Nippur, Kis, Babilon
- raktárgazdálkodás: a templom számára dolgozó földművesek, pásztorok, mesteremberek, tisztségviselők természetbeni fizetést kaptak a raktárakból
- nyilván kellett tartani az adatokat ŕ ékírás (a Kr. e. 4. évezred vége)
képszerű jelek: háromszögek+vonalak
agyaglapokra írtak íróvesszővel
szótagjelölő
ˇ a fontos okmányok hitelesítésére pecsételő hengert használtak
ˇ az iskolákban tanították az írnokokat, akikből munkavezetők lettek
ˇ a táblákat a templomok irattáraiban őrizték, ha leégett az irattár, kiégtek (így maradt fenn a Gilgames-eposz)
ˇ Sarrukin akkád király Kr. e. 2300. körül leigázta Sumert
ˇ megkezdődött a két kultúra összeolvadása, az akkádok átvették az ékírást
ˇ Kr. e. 2000. körül nomád népek elpusztították Akkád és Sumer városait
ˇ az ezután következő Óbabiloni Birodalom is az ékírást használta (pl:Hammurapi törvénykönyve)
Egyiptom
- a legrégebbi földműves közösség nyomai a Kr. e. 6. évezredből származnak
- a Kr. e. 4. évezredben már sűrű településhálózat húzódott a Nílus mentén
- Alsó-Egyiptom: a Nílus-delta vidéke
Felső-Egyiptom: a deltától a torkolat felőli első vízesésig
ˇ a két országrészt a hagyomány szerint Ménész egyesítette Kr. e. 3000 k.
ˇ az írás a Kr. e. 2. évezredben alakult ki a suméroktól függetlenül
szótagjelölő, de vannak benne magyarázó jelek is
iránya nem kötött
ˇ 3 változat:
hieroglifikus: képjelekből áll, ünnepélyes szövegek (templomok, oszlopok, sírok)
hieratikus: köznapi, gazdasági feljegyzések
démotikus: legegyszerűbb
ˇ az állami és a gazdasági életet fejlett írásbeliség jellemezte
ˇ az írás az írnokok feladata volt
papiruszra írtak tintával, ezért kevés feljegyzés maradt fenn
ˇ az írást Jean-Francois Champollion fejtette meg 1822-ben a Rosette-i kő segítségével
erre a kőre hieroglifikus, démotikus, és görög írással íratta fel ugyanazt a szöveget V. Ptolemaiosz
Kína
- a Kr. e. 2. évezredben több állam alakult ki a Huangho és a Jangce völgyében
- az írott történet Kr. e. 1500. körül kezdődött a Sang-Jin korban
fennmaradt ebből a korból egy feliratos jóscsontokból álló leletegyüttes
az egyes darabokat izzó fémrudakkal érintették meg, így repedések keletkeztek rajtuk
jelentésüket jóspapok fejtették meg, és ezeket odaírták a repedések mellé
ˇ a kínai írás képírás
ˇ a Kr. e. 3. sz-ban Si-Huang-ti egyesítette Kínát és bevezette az egységes írást
ekkor váltotta fel a bambuszcsíkokat és az íróvesszőt a papír és az ecset
ˇ a kínai kultúra a mai napig megőrizte ezeket az írásjeleket, ezek nélkül a különböző nyelvjárások nem tudnának kommunikálni
Fönícia
- a Kr. e. 2. évezred közepén a Perzsa-öbölből a Földközi-tenger Ny-i részébe helyeződött át a kereskedelem súlypontja
a tengerparti városok kedvező helyzetbe kerültek
ˇ Kr. e. 1000 körül Büblosz, Türosz, és Szidón vették át a vezető szerepet a földközi-tengeri kereskedelemben
ˇ kereskedelmi ügyeik során alakult ki a föniciai írás
mássalhangzó-jelölő
ˇ ebből alakult ki:
arab
héber
görög
római írás
A görögöktől a rómaiakig
- a görögök a föniciaiaktól vették át az írást és magánhangzókkal egészítették ki
- a latinok a görögöktől etruszk közvetítéssel vették át az írást a Kr. e. 7. században
Középkor
- a Római Birodalom kettészakadása után a Nyugat-Római Birodalom a latin, a Kelet-Római birodalom a görög nyelvű műveltség őrzője lett, és ezt az egyházszakadás is megerősítette
az ortodox egyház engedélyezte, hogy a kereszténnyé lett népek saját anyanyelvüket használják
a katolikus hitre tért népek egyházi és nemzetközi nyelve pedig sokáig a latin maradt
ˇ a Római Birodalom bukása után a birodalom területére betelepült germánok keresztény hitre tértek, de nagyon kevés volt köztük az írástudó, és a római kultúra kezdett feledésbe merülni
ˇ Nagy Károly (8. sz.) frank király és római császár reformokat vezetett be a kultúra újjáélesztése céljából
ˇ Alkuin, N. K. udvarában élő tudós felélesztette a római kétlépcsős oktatást, mindezt latinul:
trivium: grammatika, retorika, dialektika
quadrivium: aritmetika, geometria, asztrológia, zene
ˇ Alkuin írásreformot vezetett be: ókori maiusculák helyett Karoling minusculák
ˇ a műveltséget a középkorban főleg a kolostorok őrizték és adták át
a szöveget pergamenre írták, iniciálékkal, miniatúrákkal díszítették, kódexeket írtak
így maradtak fenn az antik művek
ˇ a 12. században megjelentek az egyetemek: Bologna, Párizs, Oxford, majd: Cambridge
ˇ a reformáció szorgalmazta az anyanyelvű bibliaolvasást
iskolákat alapítottak a hatására ŕ csökkent az írástudatlanság
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
