A volt 12. c oldala
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Menü
     
Képtár
     
Tételek
     
Egyszerű modul

 

     
Történelem tételek
Történelem tételek : B) 2. Magyarországnemzetiségei a középkorban és az újkorban(István,XIII sz,IV.Béla,tatárjárás,K.R,N.L,XVIII-XIXsz köz, dualizmus

B) 2. Magyarországnemzetiségei a középkorban és az újkorban(István,XIII sz,IV.Béla,tatárjárás,K.R,N.L,XVIII-XIXsz köz, dualizmus

  2008.03.19. 21:00


 

Magyarország nemzetiségei az újkorban
 
I. XVIII. századi körkép
-       török kiűzése, Rákóczi szabadságharc után békés 100-150 év
o       Alföld: legnagyobb pusztítás
§         legsűrűbben lakott T
~ 1720: 4-5 millió lakos (Mátyásnál is)
o       egyenetlen eloszlás:            - Békés, Temes: kicsi a népűrűség
- Felvidék: Eu.-i népsűrűség
-       török, felszabadító háború nem egyenletesen érinti az etnikai lakosságot
o       nem pusztuló T: nem magyar
§         középkori betelepítések a magyarok által szabadon hagyott T-ekre
ˇ        román: magashegyi parasztok, állattenyésztés
o       etnikai alapú gazdasági megoszlás
§         törökök főként a magyarokat pusztították > etnikai arányok eltolódnak
Mátyás: 80% magyar, 1711: 50 % magyar
 
II. Demográfiai népesedési folyamat
-       belső vándorlás / migráció
o       sűrűn lakott T-ről a ritkábbra költöznek > termőföld > zselléreknek kitörési lehetőség (föld, fizetség, 10 évre adómentesség) > nem magyarok is költöznek
§         Felvidék > Békés, Temesköz: szlovák
Partium: román
      > kevert etnikumok > Trianon után nem lehet etnikai határokat húzni
-       telepítésszervezés / bevándorlás
o       Habsburg Birodalom éléskamrája Mo.
o       habsburgok betelepítése (6 év adómentesség a betelepülőknek)
§         katolikusok: ellenreformáció támogatói (Mo.: protestáns)
§         stratégiailag fontos T-ekre (Solymár, Nagykovácsi, Budakeszi, Budaörs)
§         sokan települnek > zárt közösség > nem indul meg az asszimiláció
§         keverik az etnikumokat (Divide et impera!)
§         100 év alatt 1 millió Habsburg
-       spontán bevándorlás
o       Balkánról a keresztények
§         asszimilálódnak a Balkánon a törökkel, vagy elmenekülnek (habsburgok ekkor adják fel a harcot, mert a franciák hátba támadják)
§         Csernovics Arzén 100 000 szerbbel / ráccal bejön
§         ruszinok (D-Oroszország), románok
ˇ        jobb a magyar életszínvonal
XVIII. sz. végére 7 millió lakos – 40% magyar!
-       nacionalizmus ekkoriban jelenik meg
o       reformokat irányítók nem veszik észre a változást
o       1844: II. tvc.: magyar az anyanyelv, kötelező nyelv
 
III. Vallás
-       magyar: protestáns
-       német: evangélikus
-       szerb, román: ortodox (D, K)
-       Erdély, szász, sváb, Pázmány-magyar: katolikus
-       zsidó (ÉK): Szabolcs-Szatmár-Beregbe jönnek üldözés miatt
-       ruszin: görög katolikus
o       ungvári unió (1646): ruszinok a K-i kereszténységből görög katolikusok (ekkor jön létre a vallás)
§         elismerik a pápát, de a K-i rituálét folytatják
-       cigányok: katolikusok babonával
o       Zsigmond alatt jöttek be
o       indiai eredet
o       török elől jönnek Eu.-ba
o       menlevelet kapnak Zsigmondtól másolják > Eu.-ban kóborolnak
§         vezeklés: vándorlás, mert meglopták anno a menekülő Szűz Máriát
 
o       lókereskedő, ezermester, szórakoztatóipar
o       Mária Terézia, II. József korlátozza őket
 
XIX. sz.: etnikai és nemzetiségi problémák
XX. sz.: nem lehet létrehozni önálló államokat, pedig lenne rá igény

            > Trianon, müncheni konferencia, 1945-ös határátrendezés


egy másik tétel:

 

 

Magyarország nemzetiségei az újkorban
 
 
Magyarország nemzetiségi összetétele és a nemzetiségek aránya, a kora XX. Századi Ma­gyarország etnikai viszonyai annak a folyamatnak a következménye, amely a Rákóczi szab­adságharc leverése után indult meg.
A török uralom és a felszabadító harcok következtében a Hódoltság területe nagymértékben pusztult, mind területileg, mind pedig lakosságát tekintve; az életben maradtak közül sokan északabbra, a Hódoltság területén kívülre költöztek, ezért a terület elnéptelenedett. Az e­gyensúly azonban nem állt helyre, mert röviddel a felszabadító háborúkat lezáró békekötés (Karlóca, 1699) után kirobbant két Hegyaljai felkelés (1697, majd 1703) hatására kirobbant a Rákóczi szabadságharc (1703-1711). Az ország területein zajló ütközetekben magyarok estek el, tovább csökkentve a már amúgy is megtizedelt magyarság lélekszámát. Az erdélyi területeken is apadt a magyarok száma: a török betörések elsősorban a völgyekben, a telepü­léseken élő magyarokat sújtották, a hegyvidéken élő románokat pedig többnyire megkímél­ték, így ott is megváltoztak az etnikai arányok a magyarok hátrányára. 1720 körül az ország népessége a Mátyáskori Magyarországéval egyezett meg (4-5 millió fő), a jelentős különb­ség azonban az volt, hogy míg 1500 körül a magyarok aránya 80% volt, a nemzetisé­geké pedig 20%, addigra 1720 körül a megoszlás 50-50% volt, és ez az eltolódás a nemzetiségek irányában tovább folytatódott: a XIX.-XX. század fordulóján a magyarság aránya már alig éri el az 50%-ot saját hazájában.
A nemzetiségi arányok megváltozásának azonban további okai is voltak, a szervezett és a spontán település. A spontán lakosságváltozásnak két fajtája volt ekkor, a migráció és a be­vándorlás. Az előbbi, más néven a belső vándorlás az elnéptelenedés következménye volt. Erdély, az Észak-Dunántúl és a Felvidék viszonylag túlnépesedett volt, és ezért voltak, akik innen a Hódoltság területére költöztek. A magyarok mellett azonban nemzetiségiek, elsősor­ban szlovákok is elköltöztek, aminek következményeként olyan területeken is megjelentek a kisebbségek, ahol eddig nem voltak megtalálhatóak (pl. a szlovákok Békés megyében és a Temesközben). Ezenkívül, elsősorban a Felvidéken, az elköltözött magyarság helyére é­szakról tótok, szlovákok települtek be, így országosan nőtt az arányuk.
Magyarországra a környező országokból települtek be, sokan a törökök elől menekülve a Balkánról, mint például a Csernovics Arzén pátriárka vezette szerbek, akik
100000-en a déli területekre és a Duna-völgyben telepedtek le, és főleg kereskedelemmel foglalkoztak. A délen élő szerbekből szervezte meg a bécsi udvar a Határőrvidék védelmét, és kiváltságokat adott nekik. Jelentős számban települtek be az országba románok (Erdély, Alföld), és ruszinok vagy ruténok (Kárpátalja). Magyarország lakossága ezzel nőtt, de etni­kai szigetek jelentek meg a területén.
A szervezett telepítést a bécsi udvar irányította, oka erre „a gazdasághoz szükséges munkae­rő” megteremtése volt. A betelepített németek, akik elsősorban katolikusak voltak (ezzel a Habsburoknak sikerült az ország vallási megoszlását is megváltoztatni) előre megtervezett, szabályos alaprajzú falvakba költöztek, és 6 évig adómentességet élveztek. Az így Magyar­országra került svábokat többnyire egy tömbben, a stratégiailag fontos városok köré telepí­tették. Ezzel az intézkedésekkel a németek száma meghaladta az 1 milliót az országban. A gond az volt, hogy a bevándorlással, a migrációval és szervezett telepítéssel az országba te­lepültek sok esetben tömbben éltek (pl. a szerbek Délvidéken), (sokszor a külvilágtól el) zárt egységeket alkotva, és eltérő nyelvük mellett sokszor eltérő vallásuk miatt sem olvadtak be a magyarságba.
A bevándorlók nagy része (szerbek, románok) görög keleti vallású volt, de a ruszinok révén a görög katolikus vallás is megjelent hazánkban: ezek elismerték a pápa hatalmát, de önálló szertartásrendjük volt.
A XVIII. században a különböző népcsoportok együttélése nem okozott feszültséget, a naci­onalizmus, az önálló nemzetállam megteremtésének a gondolata még nem terjedt el a tér­ségben. A Magyarországon élő összes nemzetiséget sújtották a Habsburgok intézkedései. A Ratio Educationes (1777) mindenki számára a németnyelvű oktatást tette kötelezővé. A la­tin, majd pedig 1784-től a német mint hivatalos nyelv csak a nématajkúaknak kedvezett. Az etnikai feszültség és a nemzetiségi alapon való elkülönülés az 1850-es évektől kezdett ki­alakulni, és csak tovább fokozódott a későbbiekben.
Az 1820-as évektől, a reformkorban azonban a nacionalizmus Magyarországra is eljutott: a magyar kultúra fejlődésnek indult, és innentől a nemzetet is másképp határozták meg: eddig csak a kiváltságosok tartoztak a nemzethez, mostantól már mindenkit, aki a magyar kulturá­lis közösséghez tartozott, magyarnak tekintettek. A nacionalizmus a kisebbségek körében is elterjedt, és bennük is megfogalmazódott az önálló nemzetállam gondolata. A térségben a­zonban a különböző népek túlságosan is szétszórva, egymás mellet, egymástól élesen el nem különülve élnek, ezért a konfliktus szinte elkerülhetetlen volt. A nacionalizmust követ­ve pedig a magyar vezetők nem vettek tudomást az etnikai kérdésről. Az 1844. évi II. Tör­vénycikk kimondta, hogy az ország államnyelve a magyar, de ezzel az etnikumok szá­mára megszűnt a különbség a Habsburgok és a magyarok között, mert mindkettő korlátozta anya­nyelvük használatát. Tovább romlott a viszony a kisebbségek és a magyarok között 1848-ban, amikor a forradalom alatt nem engedélyezték függetlenedésüket, de a kollektív nemze­tiségi jogaikat sem biztosították. A magyar vezetéssel szembeni elégedetlenséget kihasznál­ta a bécsi udvar, és felbújtatta a nemzetiségeket a magyarok ellen (pl. Jelasics, erdélyi ro­mán csapatok). A magyar vezetés, amely nem akart tudomásul venni követeléseiket (mert szerintük Magyarországon egy nemzet létezett, a magyar), csak későn eszmélt rá tévedésére és próbált változtatni a helyzeten, de az 1849-es nemzetiségi törvény végrehajtására már nem volt elegendő idő.
A kiegyezés ismét növelte a szakadást a két fél között, mert a kiegyezéssel a magyarok bizo­nyos előnyökhöz jutottak, és ezért mind a csehek, mind pedig a déli szlávok is hasonló stá­tuszra törekedett, de ettől elzárkózott mind a bécsi, mind pedig a magyar vezetés. A horvátok­kal azonban sikerült kompromisszumot kötni: az Országgyűlés felsőházába 3, képviselőhá­zába pedig 42 képviselőt küldhettek, felszólalásukkor pedig saját nyelvüket használhatták.
A kisebbségek elsősorban azt sérelmezték, hogy bár az egyéni nemzetiségi jogok biztosítot­tak, addig a kollektívek nem. Eötvös József 1868-as nemzetiségi törvénye enyhíteni próbálta a feszültséget, sikertelenül. Ebben kimondták, hogy az elemi oktatás anyanyelven történik, és a magyar nem kötelező tantárgy, és azt, hogy ahol a nemzetiségiek aránya eléri a 20%-ot, ott a saját nyelvét használhatja az (pl. hivatalos ügyintézésnél is), és a hivatalnoknak köte­lességük ismerni az anyanyelvüket. Eötvös a községi és a megyei autonómiát is meg akarta adni, de ezt az Országgyűlés nem fogadta el, ezért a törvény továbbra sem nyújtott kollektív jogokat, emellett azonban a törvény betartását pedig nehezítette, hogy kevés volt az anya­nyelvi tanár.
Az elégedetlenséget tetézte az, hogy második miniszterelnöksége idején Wekerle Sándor kötelezővé tette a magyar nyelvet mint tantárgyat mindenki számára.
A merev, meg nem értő magyar politika a nemzetiségekkel szemben nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetiségek végső megoldásnak a Monarchia szétbomlasztását tekintették, amit sikerült is elérniük, előidézve Magyarország katasztrófáját (Trianon, 1920. jún.4). A nacionalizmus megjelenésével vált a nemzetiségi kérdés döntő fontosságúvá. Közép-Kelet-Európában az önálló nemzetállamok kérdését –a nemzetiségi csoportok elhelyezkedése mi­att- lehetetlen volt jól megoldani, és az I. Világháborút lezáró békekötések állandó feszült­ségforrást biztosítottak a térség újonnan megalakult államai közt, ami megakadályozta és szinte lehetetlenné tette az együttműködést egy olyan térségben, ahol ezzel évszá­zados gaz­dasági kapcsolatok szűntek meg.
 
Magyarországi nemzetiségek:
 
Német: Elsősorban a Habsburgok szervezett telepítéseivel kerültek Magyarországra, vagy pedig a felszabadító harcok után itt kapnak birtokot. A betelepített németek főleg katoliku­sak, elsősorban Nyugat-Magyarországon, a Dunántúl déli részén, a Baranyai háromszög te­rületén éltek, míg a régebbről itt lévő szászok főleg evangélikusak voltak, iparral foglalkoz­tak, és a Szepességben és az erdélyi szász székekben éltek főleg.
Ruszinok (ruténok): Kárpátaljára települnek be északról, görög katolikusok
Románok: A középkorban kezdtek betelepülni Erdélybe, elsősorban a hegyvidéki terüle­tekre, mivel állattartással foglalkoztak, de a törökök elől menekülve is sok kerül az or­szágba. Ortodoxok.
 Horvátok: Dalmáciában, Horvátországban élnek főleg, de elszórva Nyugat-Magyarorszá­gon is. Római katolikusok.
Szerbek: Csernovics Arzén pátriárka vezetésével települtek be a Dráva mentére, a Délvi­dékre. A Habsburgoktól kiváltságokat kaptak, cserébe ők látták el a Határőrvidék védelmét. Főleg kereskedelemmel foglalkoztak, jelentősebb településeik Pomáz, Ráckeve, Baja, Szentendre. Ortodoxok.
Szlovákok: Sokuk a Felvidékről elköltözött magyarok helyére települt, de voltak, akik a tö­rök uralom után a Hódoltság vidékére telepedtek. A Felvidéken kívül a Tiszántúlon Békés megyében élnek. Római katolikusok.
Szlovénok:Főleg Nyugat-Magyarországban, Vas megyében éltek nagyon kis számban. Ró­mai katolikusok.
Zsidók: Eleinte az izraelita vallásúakat értik ez alatt, később inkább kulturális közösséget je­löl. Két csoportjuk van, a városiak és a falusiak. A városiak a középkor óta jelen vannak, ke­reskedelmi és gazdasági szerepük van, a magyar kultúrát a sajátjuknak vallják, részt vesznek az 1849-49-es szabadságharcban, a kiegyezés után pedig aktívan részt vesznek az ország gazdáságának fejlesztésében, elsősorban mint bankárok és vállalkozók, az I. Világ­háborúban is a magyarok mellet harcolnak. Ezzel szemben a falusi zsidóság csak a XIX. században települ be Galíciából. Műveltségük, életszínvonaluk lényegesen alacsonyabb, el­zárkóznak, vallásos előírásaikat szigorúan betartják, általában egy faluban 1-2 család telepe­dik meg. Saját nyelvük, kultúrájuk van, és közönyösek a magyar nemzeti eszmék iránt, az I. Világháború alatt inkább a hátország ellátásában vesznek részt, mint a harcban. A XIX. szá­zad végére a zsidók két irányzat követői lettek: a neológok a vallásuk modernizálására töre­kedtek, átvették a magyar szokásokat, életmódot, ezért könnyebben asszimilálódtak; az orto­doxok pedig ragaszkodtak hagyományaikhoz.

     
Friss
     
Linkek
     
Bölcsességek

     
Szavazás
Lezárt szavazások
     
Lélekszámláló
Indulás: 2006-12-09
     

Nem lehet saját lovad? Nevelj virtuálisan ITT! Nevelj, versenyezz, licitálj szebbnél szebb lovakra!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG -A LEGINFORMÁLTABB ÉS LEGTARTALMASABB MAGYAR HONLAP AZ ÉNEKESNÕRÕL - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! Azaz... Hol a sapkája??? Ó jaj! Most mi lesz? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Ha te is szereted az Arrow sikersorozat elbûvölõ házaspárját látogass el az ország egyetlen Olicity rajongói oldalára!    *****    Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony    *****    VIDEOJÁTÉK HONLAP! Retro játékoktól, a legújabbakig! Friss újdonság: Call of Duty: WWII és WoW: Battle for Azeroth!    *****    Kapható a VÖRÖS HÓ címû regény. Kaland és rejtély az örök fagy birodalmában. VÖRÖS HÓ. Részletek a weboldalon!    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! De hova lett a sapkája??? Ó jaj! Elmarad a Mikulás-nap??? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Legfrissebb videojátékok, fõleg Warcraft és FPS játék hírek! Blog, Airsoft, Tech! Kattints ide!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Hová bújnak a virágmanók, ha elered az õszi esõ? Nem találjátok ki? Nyuszi mama majd elárulja! Gyertek a Mesetárba!    *****    Nálam nincsenek AKCIÓK, minden elemzés BECSÜLET KASSZÁS, az oktatás pedig INGYENES! Keress oldalamon!    *****    Bavaria 42 2018ban is várunk szeretettel mindenkit egy felejthetetlen tengeri vitorlás túrára! Vitorlás tudás nem szükséges!! Bavaria 42    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - HA ELSÕKÉZBÕL SZERETNÉL INFORMÁLÓDNI, AKKOR ITT A HELYED - LEGFRISEBB HÍREK, KÉPEK, CIKKEK!    *****    Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints    *****    Blog, Videojátékok, Szórakozás, Technika! Call of Duty: WWII és sok más!    *****    Légy te is egy Új Márka Elsõ tagjai között ahol Azonnali 28%haszonhoz juthatsz!Részletek:huncalifeandme@gmail.com