|
G) 2. Iskolatörténet
2008.03.19. 20:15
Iskolatörténet
Az 1890-es években Darányi Ignác egyházkerületi főgondnok azon fáradozott, hogy Budapesten is legyen református leánynevelő intézet.
Biztatására Baár János, jómódú pesti polgár, és Madas Károly földbirtokos is alapítványt tett e célra. Mindketten kikötötték, hogy a létesülő intézménynek viselnie kell a nevüket.
Külön-külön mindkét adomány kevésnek bizonyult, így az egyesített összegből született meg
1907-ben a Baár-Madas Református Leánynevelő Intézet.
Az iskola először egy budai első kerületi villát, majd a Vérmező sarkán egy iskolát bérelt.
A jelenlegi épület 1929-ben készült a Rózsadomb nyugati lejtőjén Medgyaszay István tervei szerint, szecessziós stílusban. (A II. Vh alatt jelentősen megrongálódott.)
Az intézmény először felsőbb leányiskola és internátus volt, az I. világháború alatt vált líceummá (érettségit is ad), majd a ’20-as években gimnáziummá.
1945-ben, az általános iskolák megszervezése idején a Baár-Madas is megkezdte az alsó négy évfolyam kiépítését.
1948-ban a teljes általános iskolai részleget államosították, csak a felső négy évfolyam, mint négy évfolyamos gimnázium maradt az egyház kezén Budapesti Református Kollégium Gimnáziumának Leánytagozata néven.
1952. júni. - a debreceni kollégium kivételével az összes református iskolát államosították.
Az épületben először általános iskola, majd a Móricz Zsigmond Gimnázium működött.
1989-ben engedélyezte a kormány az iskola újjászervezését, s 1990. szeptemberében elkezdődött az első új tanév Budapesti Református Gimnázium néven, mint a Baár-Madas és a Lónyai utcai református gimnázium jogutóda. Ettől kezdve koedukált iskolakénet működödtt.
A teljes épületet csak 1993-ban kapta vissza az iskola, mikor a Móricz Zsigmond Gimnázium kiköltözött.
Újraindult a Lónyai utcai Református Gimnázium is, ettől kezdve az iskola neve Budapesti Baár-Madar Református Gimnázium lett.
1996. okt. 24-én az igazgatótanács a budapesti gyülekezetek kezdeményezésére és az egyházkerület jóváhagyásával határozatot hozott az 1997.szept. 1-jén induló Baár-Madas Református Gimnázium és Általános Iskola megalapításáról.
A Művelődési és Közoktatási Minisztárium 1996/1997-es tanévben kiadott rendelete alapján, miszerint az iskoláknak felül kell vizsgálni és szükségszerint meg kell újítani alapító okirataikat és engedélyeiket, létrejött az iskola új alapító okirata és működési engedélye.
1997. szeptemberében az általános iskola megkezdhette működését, s az iskola teljes neve ezentúl Baár-Madas Református Gimnázium és Általános Iskola lett.
A Baár-Madas a Magyar Református Egyház iskolája, fenntartója a Dunamelléki Református Egyházkerület.
Az egyházkerületnek az iskola vezetésében való részvételét és jogait az egyházi közoktatási törvény rendelkezései szabják meg. E jogok és érdekek gyakorlását a gimnáziumi igazgatótanács végzi, mely felelős az iskolában végzett nevelőmunka erkölcsi színvonaláért és azért, hogy az iskola a Magyar Református Egyház illetve a Magyar Köztársaság alkotmányának és törvényeinek megfelelően működjék.
Tagjait a fenntartó választja és az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyásával jelöli ki.
Hivatalból tagja:
-fenntartó egyházkerület elnöksége, iskolaügyi szervezetének vezetője
-az iskola igazgatója
-iskola vezető lelkésze
-iskola gazdasági vezetője
Választott tagja:
-fenntartó egyházi testület 4-8 tagja
-nevelő testület egy tagja
Az iskola 3 fő része:
-internátus
-általános iskola
-gimnázium
Ezeket kiszolgálja:
-titkárság
-gazdasági hivatal
-konyha
-technikai személyzet, gondnokság
-iskolaorvosi rendelő
Az egyazon területen dolgozó tanárok munkaközösséget alkotnak. A diákság a diákönkormányzat révén szólhat bele az iskola életébe.
Az intézmény munkáját az igazgató irányítja az igazgatóhelyettesek, az internátusvezető és a gazdasági vezető segítségével.
Az iskola tevékenységének ellenőrzésére szolgál az osztályok szülőközösségének 2-2 tagjából álló szülőtanács.
Székely Tamás kidolgozott tétele:
Iskolatörténet
A témát két pontban kívánom ismertetni: egy rövid, újkori iskolatörténeti ismertető után szeretnék rátérni a Baár-Madas Református Gimnázium történetének vázolására.
(A.) Az újkor iskolatörténete
Az újkor hajnalán szembe kellett nézni a problémával: a keresztény Európa lakosainak jelentős hányada analfabéta. Ezt igazán élesen a reformáció rajzolta ki, ugyanis az embereket ugyan felfegyverezhették Bibliával a protestánsok, de nem tudták ők elolvasni azt. Így alakultak az első iskolák, és Svédország egy igen ötletes programmal juttatta magát előnyhöz: úgy döntöttek, s ezt Európában elsőként tették, hogy az embereket megtanítják olvasni, tanítókat képeztek, kiépítették az iskolahálózatot, s az állam a házasságkötés konfirmációhoz való kötésével érte el, hogy az emberek könyvet vegyenek a kezükbe. Az eredmény bámulatos volt: Svédországban már a XVII. században 10% alatt volt az analfabetizmus. Az közoktatás szükségességét felismerte a nagy hódító Bonaparte Napoleon is, aki államépítő munkája részeként oktatási reformot hajtott végre. Magyarországon is megszületett az erre vonatkozó törvény Mária Terézia keze által, 1777-ben a Ratio Educationis, az Általános tankötelezettségről való rendelet a 6-12 évesek számára kötelezővé tette az oktatást német nyelven. Ám ehhez nem volt sem elég tanár, sem elég iskola, és túl sok lelkesedés sem. A valódi népoktatás kérdését az 1922-1931 között tevékenykedő gr. Klebersberg Kunó kultuszminiszter oldotta meg. Mivel a Trianoni Békeszerződés megtiltotta a fegyverkezést számunkra, a költségvetés 9-10%-a a népművelés szolgálatába állhatott. 1926-ban megszületett a népiskolai törvény 3500 tanterem és 1700 tanítólakás felépítését tette kötelezővé. Az intézkedés eredményeként 1930-ra minden településen volt népiskola, a gyerekek 40 fős osztályokban tanultak, az írástudatlanság hamar 10% alá szorult, ellentétben a szomszédoknál tapasztaltakkal. A program az iskola nélküli tanyavilágot és falvakat részesítette előnyben.
(B.) A Baár-Madas története
Az 1890-es években Darányi Ignác, a Dunamelléki Egyházkerület főgondnoka megálmodott egy Budapesten működő leánynevelő intézetet. Bíztatására e célból Baár János és Madas Károly alapítványt alapított, de kikötötték, hogy a pénzükből létesülő iskola viselje nevüket. A két alapítvány keretei túl szűkösek voltak, ezért egyesítették azokat. Így születhetett meg 1907-ben A Baár-Madas Református Felsőbb Leányiskola és Nevelőintézet. Az egyház az oktatás megkezdése céljából egy budai villát bérelt ki, majd a Vérmező sarkán bérelt egy iskola épületet. 1929-ben készült el az iskola jelenlegi épülete a Rózsadomb nyugati lejtőjén a Lorántffy Zsuzsanna utcában Medgyaszay István tervei alapján. Az intézmény eleinte felsőbb leányiskola és internátus volt, ám az első világháború alatt líceummá alakult[1]. Az 1920’-as években az iskolát gimnáziummá fejlesztették. 1945-ben a Baár-Madas megszervezte az alsó négy osztályban történő oktatást is. 1948-ban a teljes általános iskolai részleget államosították, egyedül a felső négy évfolyam maradt meg, de nevétől megfosztva volt kénytelen működni, ugyanis a Budapesti Református Kollégium Leánytagozata néven működött az 1952-es államosításig, melyet egyházunkból csupán a debreceni kollégium élt túl. Először általános iskola, majd a Móricz Zsigmond gimnázium működött az épületben. 1989-ben a kormány engedélyezte az iskola újjászervezését, ’90-ben Budapesti Református Gimnázium néven a Baár-Madas és a Lónyai utcai Református Gimnázium jogutódjaként kezdte meg működését. A teljes épületet csupán 1993-ban lehetett birtokba venni. Mivel eközben a Lónyai Gimnázium is útnak indult a neve Budapesti Baár-Madas Református Gimnázium lett. Az iskola igazgatótanácsa 1996. október 24-én úgy határozott, hogy 1997. szeptember 1-jével, elindítja a Baár-Madas Református Gimnázium Általános Iskoláját. A 1996.-1997.-es tanévben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kötelezte az iskolák fenntartóit azok alapító okiratainak átvizsgálását, ha nincs, akkor fogalmazzák meg, és újítsák meg a működési engedélyt. El is készült az új alapító okirat, majd a Fővárosi Önkormányzat kiadta a szabályos működési engedélyt. Az iskolát ezt követően a Minisztérium újólag hivatalos nyilvántartásába vette. Az új működési engedélyt birtokolva meghirdették az általános iskolát, mely 1 osztállyal 1997-ben elindult. Az iskola nevéből elmaradt a budapesti jelző, viszont az új névben megjelölték, hogy az iskola milyen intézménnyel egészült ki, így az új név: Baár-Madas Református Gimnázium és Általános Iskola lett.
egy harmadik kidolgozott tétel:
Iskolánk múltja
A Baár-Madas Református Gimnázium vázlatos története:
A múlt század kilencvenes éveiben Darányi Ignác egyházkerületi főgondnok bíztatására Baár
János, jómódú pesti polgár, majd Madas Károly földbirtokos is alapítványt tett arra a célra, hogy a fővárosnak is legyen református leánynevelő intézete. Külön-külön a két alapítvány kevésnek bizonyult, ezért egyesítették a két összeget, s ebbó1 született 1907-ben az iskola, amely a BaárMadas Református Felsőbb Leányiskola és Leánynevelő Intézet nevet vette föl. Baár János ugyanis kikötötte, hogy a létesülő intézménynek viselnie kell a nevét, méltányosságból ezért az alapítványokat kezelő egyházi bizottság Madas Károly nevét is megörökítette az új intézmény elnevezésében.
Az egyház először egy budai első kerületi villát, majd a Vérmező sarkán egy iskolaépületet bérelt az intézmény számára. A jelenlegi épület Medgyaszay István tervei szerint 1929-ben készült el a Rózsadomb nyugati lejtőjén, a Lorántffy Zsuzsanna utcában. Az intézmény kezdetben felsőbb leányiskola és internátus volt, majd - már az első világháború alatt - líceummá (érettségit adó iskolává) vált, a húszas években pedig gimnáziummá fejlesztették. Az általános iskolák megszervezése idején, 1945-ben a Baár-Madas is megkezdte az alsó négy (elemi) osztály kiépítését.
I 1948-ban a teljes általános iskolai részleget! Államosították, csak a négy fölső évfolyam – mint: négy évfolyamos gimnázium - maradt az egyház kezében, de nem a saját nevén, hanem mint a Budapesti Református Kollégium Gimnáziumának Leánytagozata (ekkor a Lónyay utcai gimnázium volt a "fiútagozat"). Így működött 1952 júniusáig, amikor az egyház - a debreceni kollégium kivételével - az összes még megmaradt református iskolát az állam kezelésébe adta. Ezután az épületben több mint egy évtizedig egy jó nevű általános iskola, mellette egy óvónőképző szakintézmény működött, később pedig itt kezdte el munkáját a Móricz Zsigmond Gimnázium.
Iskolánk újjászerveződését 1989-ben engedélyezte az akkori kormány, s 1990. szeptemberében nyitottuk az első új tanévet Budapesti Református Gimnázium néven, mint a Baár-Madas és a Lónyay utcai református gimnázium jogutóda. Az első két évben csak az épület egyik szárnyát, a volt internátusi részt kaptuk vissza, majd 1993-ban - mikor elkészült a kiköltöző Móricz Zsigmond Gimnázium új épülete - az egészet. Időközben újraindult a Lónyay utcai Református Gimnázium is, ezért ettől kezdve iskolánk neve Budapesti Baár-Madas Református Gimnázium volt. Az eredetileg leányiskolaként működött intézményben az újraindulás óta lányok és fiúk együtt tanulnak.
Az iskola vezetésében közreműködő és a fenntartó egyházkerület érdekeit képviselni hivatott igazgatótanács 1996. október 24-én tartott ülésén a budapesti gyülekezetek kezdeményezésére és az egyházkerület jóváhagyásával határozatot hozott, mely szerint "Az Igazgatótanács 1997. szeptember l-jén - az első évfolyammal és egy tanulócsoporttal - megalapítani kívánja a Baár-Madas Református gimnázium Általános Iskoláját.
Felkéri az igazgatót, hogy II. kerület jegyzőjénél november 30-ig tegye meg a szükséges adminisztratív lépéseket..." Kapóra jött a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak az 1996/97-es tanév során kiadott utasítása, amely arra kötelezte az iskolák fenntartóit, hogy a vonatkozó törvényi elveknek megfelelően vizsgálják át és szükség esetén fogalmazzák újra a kezelésükben levő oktatási intézmények alapító okiratait és ezek benyújtásával működési engedélyüket is újíttassák meg. A határozatnak megfelelően elkészült az iskola új alapító okirata és ennek révén a fővárosi önkormányzat által kiadott szabályos működési engedély. Ezután az iskolát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium újólag hivatalos nyilvántartásba vette. Az új működési engedély birtokában meg lehetett hirdetni az általános iskola indulását, amely így 1997. szeptemberében a tervek szerint megkezdte működését, s 1999 őszén immár harmadik évfolyamát indította. Az iskola új nevéből elmaradt a 'Budapesti' megjelölés (nem lévén másik 'Baár-Madas' amelytől a fővárosit meg kellene különböztetni...) viszont kiegészült az új iskolatípus nevével. A Baár-Madas két alintézménye külön is használhatja saját nevét: "Baár-Madas Református Gimnázium", illetve "Baár-Madas Református Általános Iskola" formában, de a teljes intézmény neve ezentúl "Baár-Madas Református Gimnázium és Általános Iskola"
egy negyedik kidolgozott tétel:
Iskolatörténet
I. Megalakulása
1890-es évek: Darányi Ignác egyházkerületi főgondnok Bp.-en református nevelőintézetet akar
> Baár János: jómódú pesti polgár
Madas Károly: fölbirtokos
§ alapítvány (kikötés: nevük)
1907: Baár-Madas Református Felsőbb Leányiskola és Nevelőintézet
o I. ker.: villa (Vérmezőnél iskolaépületet bérelnek)
1929: mostani suli (Rózsadomb NY-i lejtő)
o Szecessziós (Medgyasszay István tervei)
o II. vh. alatt nagyon megrongálódott
- felsőbb leányiskola és internátus > líceum: érettségit adó leányiskola > gimnázium
1945: ált. isk. (1-4.o.)
1948: államosítják az ált. isk.-t
o csak 9-12. o. marad egyházi: Budapesti Ref. Kollégium Gimnáziumának Leánytagozata
1952. jún.: egész sulit államosítják
o csak a debreceni kollégiumot nem államosítják az országban
o ált. isk., majd a Móricz Zsigmond Gimn. költözik ide
1989: engedély az iskola újjászervezésére
1990. szept.: Budapesti Református Gimnázium
o BMRG + Lónyai
o koedukált: fiú + lány
1993: teljes épületet visszakapjuk > Budapesti BMRG
o Móricz eddig itt
o Lónyai utcai Ref. Gimn. is újraindul az új épületben
1996. okt. 24.: igazgatótanács ülése
o bp.-i gyülekezetek kezdeményezésére
o határozat az 1997. szept. 1.-jén induló BMRG és Ált. Isk. megalapításáról
- Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1996/97-es rendelet
o BMRG vizsgálja felül és ha kell újítsa meg alapító okiratait és engedélyeit > új alapító okirat
§ fv.-i önkormányzat engedélyezi
1997. szept.: ált. isk. elindul
II. Felépítése
- Magyar Ref. Egyház iskolája
- fenntartó: Dunamelléki Ref. Egyházkerület
- egyházi közoktatási tv.
o egyházkerület iskolai vezetésében való részvételéről, jogairól
o gimnáziumi nevelőtanács felelősségei
§ nevelőmunka erkölcsi színvonala
§ törvényesség
- tagok
o hivatalból
§ fenntartó egyházker. elnöksége, iskolaügyi szervezetének vezetősége
§ igazgató
§ vezető lelkész
§ gazdasági vezető
o választott
§ fenntartó egyházi testület 4-8 tagja
§ nevelő testület 1 tagja
o kiszolgáló személyzet
§ titkárság
§ gazdasági hivatal
§ konyha
§ technikai személyzet, gondnokság
§ iskolaorvos
- 3 fő rész: gimnázium, ált. isk., internátus
- munkaközösség: 1 szakterületi tanárcsoport
- diákönkormányzat (DÖK)
- irányítók
o igazgató
o igazgatóhelyettesek
o internátusi vezető
o gazdasági vezető
- szülőtanács: osztályonként 2 szülő
o iskola ellenőrzése
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
