|
B) 3. Klasszikus ipari forradalom, hatásai, Keleti kérdés
2007.12.09. 10:10
Klasszikus ipari forradalom
A 18 sz. végén, 19. sz. elején lezajló gyors, ugrásszerű jelentős átalakulás, melynek során
- kialakul a gyáripar
- létrejönnek az első gépek
- fejlődés következik be az energiafelhasználás és a közlekedés területén.
Átállnak a tömegtermelésre. Olcsóbb, gyorsabb, nagyobb mennyiségben termelnek. Angliában alakul ki, mert az előfeltételek itt vannak meg
- Fejlett mezőgazdaság holland mintára, a termőterület nem közösségi tulajdon, tömegétkeztetésre alkalmas növények (burgonya, kukorica)
- Nagy gyarmatbirodalom, biztosítják a nyersanyagot, a készterméket pedig megveszik
- Jelentős flottával rendelkezik (hadi és kereskedelmi is) és jól tagolt a tengerpart
- Gazdag vasérc és szénbányák
- Fejlett hitelszervezet
- Itt már lezajlott a polgári forradalom, megjelent a szabad munkaerő (bérmunkás)
Folyamat:
Nő a lakosság lélekszáma, sok posztóra van szükség a ruhák készítéséhez, ez meg is érkezik Amerikából, de a manufaktúrák nem tudják ezt feldolgozni. A textiliparban megjelennek az eső egyszerű gépek. Hargreaves: Spinning Jenny 1767. Arkwright: Vízikerék 1769. Cartwright: az első szövőszék 1785. Ezek 12 ember munkáját képesek elvégezni, de az energiaforrás kérdése megoldatlan. Eddig szél és vízenergiát használtak, de 1769-ben James Watt szabadalmaztatja a gőzgépet. A textilipar területén mindent megpróbálnak gépesíteni. Gyapotéhség alakul ki, a textilipar húzóágazat lesz. A gőzgépet a bányászatban és kohászatban is felhasználják. Fejlődés következik be a közlekedés területén is. 1807-ben Fulton feltalálja a gőzhajót, 1814-ben megszületik az első mozdony terve (Stephenson), ami 1825-ben indul első útjára Stockton és Darlington között 20 km/h sebességgel. (Mac Adam, Morse) Mindent igyekeznek szabványosítani, egységesíteni. A gépgyártást is gépesítik, a találmányokat a hadiiparban is felhasználják. Anglia a világ műhelyévé válik.
Hatások
Nagy népességnövekedés (kisebb gyermekhalandóság, higiénés viszonyok javulása)
Urbanizáció
A feudális viszonyok megszűnése, polgárosodás, tőkés-bérmunkás szerkezet kialakulása
A munkások először alkalmi munkákat kapnak, telítődik a munkaerőpiac, sok munkanélküli van, viszont sok gyermek és női munkás, akik alacsonyabb béreket kapnak. A szervezkedést tiltják. A munkásság első mozgalmai a luddista, gépromboló mozgalmak, de ezeket leverik. Rájönnek, hogy nem a gépek a hibásak. Szervezett formában hajtják most már végre. Kialakulnak az önsegélyező, önművelő egyletek, majd a szakszervezetek és érdekvédelmi egyesületek. 1832-ben választójogi reformot hajtanak végre, a gyárosok is kapnak választójogot. A munkások is akarnak, ezért 1836-ban megalakul a chartista párt. Az angol parlament 4-szer utasítja vissza, de vannak eredményeik. Gyári törvényeket adnak ki, nők, és 10 év alatti gyerekek föld alatti munkán nem dolgozhatnak, munkásvédő törvényeket adnak ki, a női és gyermekmunkát korlátozzák, valamint politikai tapasztalatokat is nyernek.
Utópista szocialisták: rámutatnak a kapitalizmus gyengeségeire, de reális megoldást nem nyújtanak. Csak eszme szinten jó. Vezetői Saint-Simon, Fourier (falanszter elmélet, a közösség érdeke a legfontosabb) és Owen (kommunisztikus telepek Amerikában).
A társadalmi igazságosságot akarják megteremteni. Auguste Blanqui(politikai és vagyoni egyenlőség), Louis Blanc(munkához való jog), Proudhon (tőke=lopás), Smith, David Ricardo (munkaérték elmélet), Thomas Maltus (túlnépesedéssel foglalkozik, járványok, háborúk kellenek)
Marx és Engels: a tudományos szocializmus megteremtői. Angol közgazdaságtanra építenek. Értéktöbblet elmélet: elnyomók és elnyomottak vannak. Az elnyomottak által termelt értékeket az elnyomók elsajátítják. Hegel Dialektikájára épít (tézis-antitézis-szintézis), de az idealizmusát elvetik. Materialisták. A marxizmus ott valósítható meg, ahol magas az életszínvonal. Amennyit termelsz, annyit vehetsz el. A kommunizmusban nem az érdemeid, hanem a szükségleteid szerint kapsz, DE mindenki a legjobb képességei szerint dolgozik. A történelem szerintük osztályharcok története. A bérmunkások legyenek a kiválasztott csoport. 1848 februárjában kiadják a kommunista kiáltványt, ami egy szentírás értékű propagandairat.
178-1815-ig lezajlik a Francia polgárháború, kialakul a nemzet fogalma. Francia mintára nemzetállamok létrehozására törekednek. Ideológiája a liberalizmus és a nacionalizmus.
Nyugat és kelet között jelentős különbségek:
- A gazdasági élet nyugaton fejlettebb, kapitalizálódott
- A társadalom nyugaton polgárosodott középosztály, keleten torlódott
- Államformájuk is más és más
- Nemzetfogalom: nyugaton politikai nemzet (1 nyelvet beszélők egy országhatáron belül) keleten kulturnemzet (egy országban több nemzetiség)
A cél az, hogy kelet-Európában is politikai nemzet alakuljon ki. De ez nem tud létrejönni a nagyhatalmak és a kisnépek közti ellentétek, és a hatalmi vákuum miatt (a törökök meggyengülése, Oroszország, és az Osztrák-Magyar Monarchia verseng a török tartományokért.)
- Lengyelország: a 19. században nem létezik ilyen önálló állam. 1863-ben kísérletet tesznek az önállósodásra, de ezt sikertelen.
- Csehország: 1620 óta osztrák megszállás alatt, csak a nyelvüket használhatják.
- Finnország: orosz megszállás alatt, még a nyelvüket sem használhatják.
- Horvátország: teljes társadalommal rendelkezik, 1868-ban autonómiát kap Magyarországtól.
- Magyarország (az OMM belül): nincs autonómia, de szabad nyelvhasználat és bank igen.
- Balkáni államok: cél a függetlenedés a töröktől, de nincsen erős polgárságuk, hogy szétfeszítse a rendszert. Oroszország pánszláv felszabadítóként akar megjelenni, az OMM ez ellen megy, Anglia kívülről figyel.
A keleti kérdés a nagyhatalmi törekvések, és a kis államok önállósulási törekvéseinek ellentéte.
- Görögország: 1829 óta független.
- Szerbia: tulajdonképpen független, 1867-ben a török kivonul.
- Románia. 1861 óta egységes állam. A még megszállás alatt lévő kis államokat támogatja.
- Hercegovina: 1875-ben a török kétszeresét akarja beszedni az adónak. Felkelések alakulnak ki, de ezeket a török leveri.
- Bulgária: 1876: Hristo Botev költő felkelése. Nagy brutalitással verik le.
1876-ban Szerbia hadüzenetet küld a törököknek, de leverik.
1877: az oroszok bekapcsolódása. Hadüzenetet küldenek a törökök ellen, és elküldik a külügyminiszterüket, hogy mit szólunk mindehhez. Bosznia-Hercegovina a mienk, Besszarábia az övék lenne. Szerbia, Románia, Montenegró és Bulgária is bekapcsolódik.
1877 júniusában Szisztovonál orosz győzelem születik, majd decemberre elfoglalják Drinápolyt is. Megnyerik a háborút.
1878 jan. 31-én fegyverszünetet kötnek
1878 márc. 3-án San Stefanoban békét kötnek.
- Szerbia, Montenegró, Románia függetlenségét elismerik
- Oroszország megkapja Besszarábia déli részét, és a Kaukázusnál is kap területeket.
- Létrejön a Nagy Bulgária (Bulgária, Trákia, Macedónia)
1878 júniusában, Berlinben kongresszust hívnak össze a balkáni kérdések miatt.
Anglia és az OMM elégedetlen a békefeltételekkel. Macedóniát visszaveszik, autonómiát kap, visszaadják a törököknek. Az oroszoknál maradnak az eddig megszerzett területek. Az OMM okkupálhatja Hercegovinát, Anglia pedig megkapja Ciprust. Ez a kiindulópontja az orosz-osztrák konfliktusnak.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
