| Történelem tételek : F) 2. Nemzetállamok kialakulása a XIV. sz 2. felében (olasz egység, német egység kialakulása) |
F) 2. Nemzetállamok kialakulása a XIV. sz 2. felében (olasz egység, német egység kialakulása)
2007.12.08. 22:01
Az olasz egység
„Itália nem több mint földrajzi fogalom.” (Metternich)
Szétszórt kis államok három részre osztva: észak-, közép- és dél-Itália. Észak iparosodottabb, délen a mezőgazdaság stagnáló, vagy alig fejlődő. A Szárd-Piemonti Királyság Itália legfejlettebb, legpolgárosodottabb területe. Bele akarnak szólni a saját államuk vezetésébe, az ő érdekük a széttagoltság megszűntetése, Itália egyesítése.
Az egyesítésnek két módja lehet:
- Alulról: forradalmi módon, a népfelség elvére építve, önállóan. A feudális dinasztiák hatalmának megtörése. Ideológusa Giuseppe Mazzini, és Giuseppe Garibaldi. Az 1848-as forradalom is ilyen kezdeményezés, de leverik.
- Felülről: dinasztikus úton (egy dinasztia az élére áll) egy nagyhatalom segítségével. Vezetője Cavour gróf. 15 000 katonát küld a Krími háborúba, ezzel számítva a franciák segítségére. 1858-ban Plombiéres-ben Cavour és Bonaparte Napóleon Lajos tárgyalása: a franciák 200 000 fővel segítenek, cserébe megkapják Savoyát, és Nizzát. Cavour elképzelése szerint önálló terület lesz az egységesítés után, míg Napóleon szerint laza államszövetséget hoznak létre élén a pápával.
Háború lesz!
Erőviszonyok: Az oroszok nem szállnak be a krími háború miatt. A poroszok szintén gyűjtik az erejüket az egységesítéshez. „Törökország Európa beteg embere.” 1858-ban I. Ferenc ellen bombamerényletet hajtanak végre, a bomba angol volt, ők sem avatkoznak bele.
Casus belli: a francia csapatok, francia területeken elkezdenek felvonulni. Ezt az osztrákok fenyegetésnek érzik. A francia sajtó jelzi az osztrák elnyomást az itáliai területeken, erre Ausztria elveszti türelmét, és háborút üzen 1859-ben.
Az osztrákok a franciák megtámadása helyett visszavonulnak a várnégyszögbe. A franciák már a Szárd-Piemonti Királyságban vannak.
1859 jún. 4-én Magenta mellett van az első ütközet, ahol az osztrákok vereséget szenvednek. Jún.24-én Solferinónál Ferenc József újabb veresége. (Henri Dumant: hozzanak létre egy nemzetközi szervezetet a betegellátásra, ez a Vöröskereszt.)
1859 júl. 8-án Napóleon békét köt az osztrákokkal Villafrancában, ezzel elárulja az olaszokat, de nem csak őket, hanem Magyarországot is, mert nekünk kapóra jönne Ausztria veresége, mert függetlenedni tudnánk. Az árulást követően Cavour lemond.
Közép-Itáliában sorra felkelések robbannak ki. Alkotmányt, és a jobbágyok felszabadítását követelik. (Parma, Modena, Romaqua, Toscana) 1860-ban népszavazást akarnak, és csatlakoznak a Szárd-Piemonti Királysághoz.
1860 máj. 11-én Giuseppe Garibaldi vezetésével a „marsalai ezer” (1067 fő) partraszáll Szicília szigetén. 20 ezerre duzzadnak, elfoglalják a szigetet, majd szeptemberre Nápolyt is.
Okt. 1-jén Volturno mellett megszerzik végképp dél-Itáliát. Garibaldi sikereinek hatására Cavour visszatér. Csak a Vatikán, Róma, Velence és Lombardi maradt ki, ezeken kívül Itália egységes. Cavour nem bízik Garibaldiban, ez bontja meg az egységet. 1860-ban Castelfidardónál Garibaldi legyőzi IX. Pius seregeit, és a megszerzett területeket átadja Cavournak.
1861 márc. 18-án Torinóban kikiáltják az olasz egységet. Államformája királyság, fővárosa Firenze, királya II. Victor Emmanuel.
1861-ben meghal Cavour.
1862-ben Garibaldi „Roma o morte!” (Róma vagy halál) felkiáltással megtámadja Rómát.
II. Victor Emmanuel seregei állítják meg.
1866: Velence megszerzése. 1867: Garibaldi Róma elleni támadását a franciák visszaverik.
1870: Francia-porosz konfliktus, visszarendelik a francia katonákat.
1870 szept. 20-án az olaszok bevonulnak Rómába, létrejön Olaszország. (De 1929-ig a Vatikáni helyzet rendezetlen.)
A német egység
1648: Vesztfáliai béke, a Német-római birodalom szétesése. 1706: Rajnai szövetség (Napóleon). 1834: Zollferein, Német Vámszövetség létrehozása. Ez gazdasági szövetség, de politikailag továbbra is tagolt. Az egységet Poroszország, vagy Ausztria hozhatná létre.
Elképzelések:
- Kisnémet egység: kiötlője Poroszország. Ausztria kizárásával az összes német terület egyesítése. Poroszország vinné végbe a Hohenzoller dinasztia irányítása alatt. Protestáns elvek szerint működne, tiszta nemzetállamot hoznának létre külső segítség nélkül, dinasztikus úton.
- Nagynémet egység: kiötlője Ausztria. Ausztria, az általa birtokolt területek és a német területek összevonása. Habsburg dinasztia hozná lére, Katolikus elvek szerint, laza szövetséget (konföderációt) akarnak létrehozni.
- Magyar elképzelés: alkotmányos Németország a poroszok vezetésével. Magyarország Ausztriával perszonálunióba lépne, majd leválna.
Megvalósulás: Az osztrákok vannak előnyben, mert nagyobb a birodalmuk. Poroszország célja a gazdasági megerősödés. Lezajlik az ipari forradalom, elkezdődik a vasútvonalak kiépítése. Államformája az alkotmányos királyság, élén I. Vilmossal. A parlamentben liberális túlsúly, akik leszavazzák a fegyverkezési programot. 1862 szeptemberében új kancellárt neveznek ki, Otto von Bismarck személyében. Elve: „Vérrel és vassal!” Általános hadkötelezettséget, és a hadsereg modernizálását írja elő. A bonapartizmus elveit követi. Külpolitikai lépései: semlegesíti a többi nagyhatalmat. (az oroszok hálásak a lengyel felkelés leverésének segítségéért. A franciáknak területeket ígérnek, és azt, hogy csak észak-német szövetséget hoznak létre. Angliának kedvező a helyzet, mert ha létrejön az egység, két tűz közé lehet szorítani Franciaországot. A törökök „Európa beteg embere”, meg messze is vannak. Olaszország nem fejezte még be az egységesítést, és érdekegység van köztük.)
Casus belli: 1852-ben 2 német tartomány (Hollstein, Schleswig) létrehoz Dániával egy perszonáluniót (IX. Keresztély) és Dánia magához is csatolja ezeket a területeket.
Az ő megmentésükért indul a háború. Ausztria is segít, és az osztozkodásnál Hollsteint kapja Ausztria. Poroszország a német szövetség alkotmányát javasolja Ausztria kizárásával, aki ezért megtámadja a poroszokat.
1866-ban kitör a háború. Júl. 3-án Königgratz és Sadova közt összeütközik a két sereg. A Benedek Lajos vezette osztrák seregek óriási veresége. Ausztria béketárgyalásokat kér.
1866 aug. 23-án megkötik a prágai békét. Enyhe békefeltételek, mert Ausztriát hálássá kell tenni, mert a franciák támadni fognak a beteljesületlen ígéretek miatt. Velencét visszaadják az olaszoknak, létrehozzák az észak-német szövetséget élén I. Vilmossal.
Porosz-francia konfliktus:
A franciák arra várnak, hogy a poroszok és az osztrákok meggyengítsék egymást. El akarják szigetelni Poroszországot, de ez nem sikerül. Az oroszok továbbra is kimaradnak, az osztrákok hálásak az enyhe békefeltételekért, Anglia úgy jár a legjobban, ha kimarad, és egymást marják. Az olaszok hálásak Velence miatt. Minden nagyhatalom távol marad.
1870-1871: kész helyzet elé kell állítani a franciákat, hogy ők legyenek az agresszorok.
1870-ben megüresedik a spanyol trón, megindul a harc érte. Hohenzoller Lipót a porosz jelölt. Emsben Benedetti francia követ, és I. Vilmos tárgyalása. Megállapodnak, hogy nem egyesítik a német és a spanyol területeket. Bismarck meghamisítja az emsi sürgöny szövegét, és a hamis változatot közlik a lapok. „Őfelségének nincs több közölnivalója a nagykövettel.” Ez azt jelenti, hogy nem egyenlő felek. A franciák felháborodnak a sértés miatt, III. Napóleon úgy dönt, támadnak.
Mikorra megérkezik a hadüzenet, a porosz sereg már felkészült. A határhoz közel, Sedannál ütköznek meg 1870 szept. 2-án. Francia vereség, III. Napóleon és 100 000 katona fogságba esése. Párizsban kikiáltják a köztársaságot.
1871 jan. 18: Versaillesban létrejön a Német Császárság. A franciák 5 milliárd frank hadisarcot fizetnek, és átadják Elzászt és Lotaringiát.
1871 máj.10: Majna-Frankfurt: a végleges békeszöveg aláírása.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
