A volt 12.c oldala
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Menü
     
Képtár
     
Tételek
     
Egyszerű modul

 

 

     
Történelem tételek
Történelem tételek : A) 1. Királyi jövedelmek a XIV.-XVII. sz-i Magyarországon (Károly Róbert, Hunyadi Mátyás, Bethlen Gábor)

A) 1. Királyi jövedelmek a XIV.-XVII. sz-i Magyarországon (Károly Róbert, Hunyadi Mátyás, Bethlen Gábor)

  2007.10.21. 17:47


 

Királyi jövedelmek a XIV.-XVII. sz-i Magyarországon

 

Károly Róbert
Az Árpád-ház kihalása után, Károly Róbertet választják királlyá. 1308-tól uralkodik, de csak 1310-ben koronázzák hivatalosan is királlyá. Megtöri a tartományúri hatalmat, kiépít egy új klientúrát, és megreformálja a gazdasági életet, a hadsereget.
1327-ben Nekcsei Demeter tárnokmester fogadtatja el a reformot, ami 10 pontból áll.
-Minden nemesnek ki KELL bányásznia a földjében lévő nemesfémeket, ezért elsők vagyunk aranybányászatban, másodikak ezüstbányászatban. A nemesfémbányászat reformja: a földesurak bányásszák ki a benne lévő ércet, ennek 2/3-a a királyé, 1/3-a az emberé. (Urbura-bányabér). A pénzverés regálé, a király felállíttat 10 kamarát, beadják az ércet, a kamrák vernek belőle pénzt, de az államnak haszna van rajta a pénz tisztasága miatt.
- Csökkenti az egyházi jövedelmeket: visszatartja a pápai járandóságok 1/3-át, és nem szorgalmazza a püspökök kinevezését, mert az neki területveszteség.
- Német bányászokat hívat be az országba (Besztercebánya, Selmecbánya, Körmöcbánya)
- Garam menti területeken Firenzei mintára aranyforintot veret, és ezüstdénárt a 35 féle pénz helyett.
- Lucrum camarae: kamarahaszna 40-50%-nyi haszon, mert a pénzváltókon beváltják a sok féle pénzt az egységesre. Ezt megszünteti, és a pénzrontás eszközét is.
- Bevezeti a kapuadót és a harmincadvámot. A harmincadvámot minden árusnak, aki az országba hozza az áruját az egy harmincad részét le kell adnia az államnak. A kapuadó 18 dénár, az számított kapunak, ahol egy megrakott szénásszekér át tudott menni és meg tudott fordulni, de ezt úgy kerülték ki a jobbágyok, hogy egy kapuhoz költözött több család, így később a füstadót vezette be Mátyás.
- Kereskedelemfejlesztő politika: árutermelő politika: marha, bor gabona export, fegyver textil import.
Az 1335-ös visegrádi királytalálkozó (Luxemburgi János, III. Kázmér) után összebékíti a cseheket és lengyeleket, így ki tudjuk kerülni az árumegállító jogot Bécsben, ezzel is pénzt takarít meg. Szintén a visegrádi királytalálkozó eredménye az is, hogy Nagy Lajos lengyel király lesz 1370-től. Károly Róbert 1342-ben hal meg.
 
Hunyadi Mátyás
1458 februárjában koronázzák meg Budán. Viszonylag rossz gazdasági helyzetben kerül a trónra. Az országot fenyegeti a török, és Giskra, III. Frigyesnél van a korona, nincs politikai egység az országban, a kincstár üres, nincs központi hatalom, se hadsereg. Giskrával békét köt, III. Frigyesnek 80ezer aranyforintot fizet a koronáért Bécsújhelyen, így 1464-ben hivatalosan is megkoronázzák. Új klientúrát épít ki, és átszervezi a közigazgatást.                                                                                           - Központosítja az államhivatalokat. A királyi udvarban van a központ, Mátyás személyesen ellenőrzi őket.
- Kincstartói tisztséget köznemes is betölthet, átalakítja a kancelláriát.
- Szakképzett hivatalnokok vannak mellette, létrehozza a személynöki széket.
- Ítélőmestereket foglakoztat, akik jogvégzett emberek.
- Ernust János kincstári reformja, bevezetik a hadiadót, ami 1forint, de egy évben többször is be lehet szedni a hadiállapottól függően. Koronavám: gyakorlatilag ez a harmincadvám. Füstadó vagy kincstári adó, a kapuadó helyett. A regálékat megtartja (só, pénzverés), bejönnek még a bányajövedelmek, a városok adója, mezővárosok adója, kereskedők adója. Kb. 700e forint jön össze egy évben, a mezővárosok száma 900-ra nő, valamint a pápa is küldet pénzt a védelemre. A legtöbb adónem nála van, de a jobbágyok mégsem lázadnak, mert cserébe megvédi őket a nemesek túlkapásaitól.
- Hadseregreform: felállítja a fekete sereget, ami 10 hónapot van talpon egy évben, 28 ezer emberből áll, 1-2 aranyat kap a gyalogság, 3-mat a lovasság és a tüzérség havonta.
Halálakor 1490-ben egy fejlett országot hagy II. Jagelló Ulászlóra.
 
 
Bethlen Gábor
Erdély aranykorát éli fejedelemsége alatt (1613-1629). Célja Magyarország egyesítése.
Megteremti a belső rendet. Összehívja az országgyűlést, helyreállítja a gazdasági alapokat: összeíratja a kincstári birtokokat, vizsgálja az odaadományozott földeket, és sokat visszavesz belőle. Megteremti a külső békét.
- Növeli a saját birtokait, állami monopóliumokat létesít (méz, arany, szarvasmarha, ló, viasz, kén, vas, kizárólagos joga) ezeknek a bevétele mind a királyé. 1-1 családra bízza őket, akik ezzel foglalkoznak, és kapnak érte valamennyi pénzt.
- Elve hogy az export nagyobb legyen, mint az import. (merkantilizmus)
- Tudatosan fejleszti az ipart, külföldi mestereket hívat be.
- 7 északi megyét megszerez (BAZ, SZSZB, Ugocsa)
- 500ezer forint az éves bevétel. Mátyás a példaképe.
Rendesen fizeti a katonák zsoldját, megerősíti a várakat. Egyezség a törökkel, csak Lippát adja oda. Őket választja szövetségesnek a Habsburgok helyett.
- Hatalmas építkezésekbe kezd, főiskolát, protestáns kollégiumot létesít. Pártolja a művészeteket, saját pénzén tehetséges diákokat küld külföldre azzal a feltétellel, hogy hazajönnek.

Halála után a fejedelemség hanyatlásnak indul.

 

egy másik kidolgozott tétel:

 

Királyi jövedelmek a XIV.-XV. századi Magyarországon

 
I. Előzmények
-           II. András: benefícium és feudum összekeverése > Aranybulla > kicsúszik a kezéből a hatalom
-           IV. Béla: próbálja visszaállítani a királyi tekintélyt
              1241: tatárjárás
              utána: benefíciumokat osztogat, cserébe katonai szolgálat, várépítés > fogy a királyi birtok
1301: kihal az Árpád-ház
-           kiskirályok / oligarchák
              Árpád-ház végén már családok irányítanak, mert gyenge a királyi hatalom
              Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopsz (Felvidék), Kán László (Erdély), Kőszegi, Rátót
 
II. Károly Róbert (1308-42)
-           Caroberto > nápolyi
1309: érvényes koronázás
1312: rozgonyi csata
              leszámol a kiskirályokkal
-           támogatói: pápa, itáliai fejedelmek és bankárok, városi polgárság, általa felemelt családok > új bárói réteg / clientura (pl.: Szécsényi, Széchy, Nekcsei, Báthori, Kanizsai, Lackfi, Újlaki, Drughet, Garai)
              honorbirtokokat kapnak (hűtlenség esetén visszavehető)
1321: Csák Máté meghal > ország nagy része a királyé
-           királyi birtokok, várak visszaszerzése
              kilentúra: hatalomra kerülőket segítik, majd visszakérik a támogatást, ha hatalomra került
-           korlátozza az egyház hatalmát
              pápának járó jövedelem 1/3-át lefoglalja
              néhány egyházi méltóság megszűntetése > nem kel földet adnia
Gazdasági reformok
-           urbura: bányabér (1327)
              sok érc volt kibányászatlanul, mert semmit nem kaptak érte a földesurak
              most:        - földesúré az érc 1/3-a
- ezüst 1/8-a, arany 1/10-e a királyé feldolgozatlanul
- maradék: kincstárba (cserébe pénz, de csak a 1/2 nemesércben)
              > Eu. szintű termelésbe Mo.: 1. arany (2500-3500 kg), 2. ezüst (10 000 kg) > 1. Cseho.
-           pénzrontás / kamara haszna (lucrum camarae) megszűntetése
              10 pénzváltó kamara létrehozása, bérbeadása gazdag polgároknak > biztos jövedelem
              megadja a pénz nemesérc %-át
              firenzei pénzverők behívása
             firenzei mintára aranyforintot, ezüstdénárt veret
-           kapuadó: kapunként 18 dénár (megrakott szénásszekér) > jobbágyok összeköltöznek
-           harmincad vám: határ átlépésekor a kereskedők az áru 1/30-át befizetik
-           kereskedelem fellendítése
              export: bor, búza, marha
 import: fegyver, fémeszközök, szövet
-           német bányászok behívása
              bányavárosok fellendülnek (Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya)
-           királyi regálé: sóbányászat, pénzverés joga
-           adók: szászok,székelyek, kunok
-           banderiális hadsereg: saját pénzen a földesúr kiállít 50 katonát > saját zászló alatt viheti
              50 katona alatt: megyei bendéria
1335: visegrádi királytalálkozó
              Luxemburgi János (cseh), Lokietek Kázmér / III. Kázmér (lengyel)
              Bécs árumegállító jogát kikerülik Brünn, Krakkó felé: bécsiek eladathatják az árut
 
 
 
III. Hunyadi Mátyás
1467: kincstárreform
              kincstartó: új hivatali tisztség
             eddig: pénzügyi igazgatást a főkincstartó irányította
     most: nem feltétlen báró tölti be a tisztséget
-           füstadó/ kincstári adó: évi 20 dénár 1 ház (és nem kapu) adója
-           koronavám: minden kereskedő fizet (harmincad vám helyett)
-           rendkívüli hadiadó: eleinte évi 1 Ft a török ellen, majd évente többször
-           városok, szászok, erdélyi románok, zsidók adói
-           fontossági sorrend: városi adók (900 mezőváros > évi 1x-i pénzadó), bányák utáni adó, regálék, saját birtokaiból származó jövedelem
-           költ
              fekete sereg: lovas: havi 3 Ft, gyalogos: havi 2 Ft
              végvári vonal erősítése

              kultúra: humanizmus, Corvinák

egy harmadik kidolgozott tétel:

 

A MAGYAR GAZDASÁG A XIV– XVI. SZÁZADBAN
 
 
Bevezető
1031-ben férfi-ágon kihalt az Árpád-ház. Az 1301-től 1308-ig terjedő időszakot interregnumnak nevezzük (király nélküli uralom) Végül az Anjou-házi Károly Róbert (1308-1342) került hatalomra. Uralkodása első szakaszában (1308-21) helyreállította az ország egységét és a királyi hatalmat, uralkodása második szakaszában (1322-1342) újjászervezte a gazdaságot, és megerősítette a királyi hatalmat.
 
I. Károly Róbert uralkodása
a)       Új bárói családok
- a harcok során rengeteg segítséget nyújtottak, főleg magyar családok, csak egy-két külhoni (Lackfi, Garai, Újlaki, Szécsi, Szécsényi, Nekcsei, Bebek, Drugeth, Nagymartoni, Cudar)
- 150-200 várral rendelkezett a király, ezek felét megkapták az új bárói családok jövedelemmel, birtokokkal, de csak tisztségük révén birtokolták (honorbirtok), azaz nem örökíthették
- Erre az új nagybirtokos rétegre alapozva hozza létre Károly Róbert az új hadseregét, a banderiális hadsereget (bandérium – zászlóalj szóból)
b)      Városfejlődés
1.   Szabad királyi városok
- fallal körülvett, kiváltságokkal rendelkező városok
- csak a királynak fizettek adót, önkormányzattal rendelkeztek (bíró, tanács és plébánosválasztás), vámmentesség, vásártartási és árumegállító jog
- Buda, Pest, Pozsony, Nagyszombat, Kassa, Eperjes, Bártfa, Sopron, Székesfehérvár, Lőcse, Esztergom
2.   Mezővárosok
- falvakból fejlődtek ki a kereskedelmi utak mentén
- egy összegben fizették az adót a földesúrnak évente
- lakosai földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak
- vásártartás joggal rendelkezett
c)       Gazdasági reformok
1.   Nemesfémbányászat és urbura
- A király a feudális anarchia idején szétzilálódott államháztartást új alapokra helyezte. Mivel a királyi magánbirtokok nagyon megfogyatkoztak, azok jövedelme nem volt elegendő a kincstár számára, ezért más bevételi források után kellett néznie.
- a gazdasági reformok vezetője Nekcsei Dömötör tárnokmester és Magyar Pál voltak
- Magyarországon bányászták a legtöbb aranyat Európában (2-2,5 tonna/év - az összes kitermelés 2/3-a, gyakran ž-e – Körmöcbánya – Károly Róbert alapította!), a 2. legtöbb ezüstöt Csehország után (10 tonna/év), jelentős sóbányászat folyt Selmecbányán és Besztercebányán
- Megszűnt a bányászat királyi monopóliuma 1327-ben: az urbura (bányajövedelem), amit a bányavárosok vállalkozói fizettek (a kibányászott arany 1/10-ét, az ezüst 1/8-át), eddig kizárólag a királyt illette – ekkortól az urbura 1/3 részét annak a területnek a birtokosa kapta meg, ahol a bányát megnyitották. (korábban az érceket rejtő földeket a királyok gyakran el is kobozták, ezért nem érte meg a földbirtokosnak ha bevallotta, hogy kincset rejt a földje.)
2. Pénzverés
- A pénzverés azonban továbbra is királyi monopólium maradt. A nemesfémet kötelező volt beváltani a tíz pénzverő kamara (élén a kamaraispánok álltak) egyikénél, s cserébe pénzt kaptak amelyben 45-50%-kal kevesebb nemesfém volt (a kamarákat polgárok vették bérbe, s egy összegben fizettek a királynak)
- Aranyforintot verettek 1326-tól a firenzei fiorino mintájára, de a réz- és ezüstdénárt megtartották
3. Kapuadó (portális adó), harmincadvám, egyéb bevételek
- az évenkénti pénzrontás és pénzváltás megszűnt, ehelyett bevezették a kapuadót; évi tizennyolc dénár volt, jobbágyportánként szedték be, olyan telekről, amelyen egy szénásszekér átfért.
- A harmincadvám külkereskedelmi vám lett, a főútvonalak mentén kialakított vámszedőhelyeken az árú értékének harmincadát kellett befizetni.
- Az egyéb bevételekhez tartozott a királyi földeket bérlők és a városok által fizetett cenzus, a pápa számára behajtott tized egyharmada (ezért egy rövid időre az ország főpapjai véd- és dacszövetséget kötöttek a király ellen), a rendkívüli adó, a zsidók által fizetett adó és a kiváltságos közösségek befizetései (szászok, jászok, kunok).
- A XIV. században kibontakozó fejlődés hatására megélénkült a külkereskedelem. Magyarországról főleg nyersanyagot és élelmiszereket, bort, élőállatot, sót vittek ki. Ipari, valamint luxuscikkeket, keleti selymet, fűszert, flandriai és kölni posztót, fegyvereket hoztak be. A nyugat felé irányuló magyarországi külkereskedelem hasznát már a XIV. század eleje óta a bécsi kereskedők fölözték le, mivel árumegállító joggal rendelkeztek. Károly Róbert megállapodott a cseh királlyal, hogy egy új, az árumegállítójoggal rendelkező Bécset elkerülő kereskedelmi utat hoznak létre. Valójában nem is új út volt, hanem egy régebben már működő kereskedelmi útvonal újjáépítése, amely Nagyszombat és Brünn városain keresztül vezetett a német városok felé.
 
II. Nagy Lajos uralkodása
- a hadjáratok rengeteg pénzt felemésztettek, viszont nem jártak jelentős magyar vérveszteséggel, sok volt ugyanis Lajos seregeiben az idegen származású zsoldos
a) Mezőgazdasági változások
- A jobbágyok új területeket tettek termővé: erdőt irtottak, mocsarakat csapoltak le. Elterjedt a fordítóeke használata. Növekedett a szőlővel és gyümölcsfákkal beültetett területek nagysága, fejlődött a kertgazdálkodás. A földbirtokosok csökkentették a saját használatukban lévő földterületet. A parasztoknak állandósult a falubeli házhelye, s a határbeli külsőségek: szántók, rétek együtt alkották a jobbágytelket. A földesúri járadék alapja a jobbágytelek lett, a robot elveszítette jelentőségét, s az árutermelés és pénzgazdálkodás elterjedésével egyre inkább pénzadót követelt.
b) Az 1351-es törvények és belpolitika
b.       A kilenced
-          valamennyi jobbágynak kötelező volt a kilencedik tizedet befizetni földesurának
-          az egységes terhelés miatt kevesebb lett a költözés
c.       ősiség
- az Aranybullában leírt szabad végrendelkezési jog megszüntetése, ezután a nemesi föld elidegeníthetetlenné vált, a fiú és a nemzetség örökölhette (maximum a másodfokú unokatestvérig), ha kihalt a család, a birtok a királyra szállt (háramlási jog)
- a nagyszámú halálozás miatt jelentős birtoktestekhez jutott a király
c) egyéb rendelkezések
- az egy és ugyanazon szabadság elvének rögzítése, azaz minden nemest azonos szabadságjogok illetnek meg függetlenül a vagyona nagyságától
- Lajos úgy deklarálta törvényeit, mint az Aranybulla megújítását, azaz a nemesi előjogok megerősítését, ehhez képest azért történtek változások
- Támogatta a városokat: támogatta a külkereskedelmet a cseh, német, lengyel és itáliai városok irányába, a városok vámmentességet, adókönnyítést kaptak, az 1351-es törvények szerint a fallal körül vett városok mentesültek a kilenced alól
- uralkodása alatt létesültek az első céhek
- A zsidóságot támogatta (amikor az 1350-es években elűzte őket Magyarországról, akkor csupán az egész Európában elterjedt zsidóellenesség miatt cselekedett így; a zsidók magukkal vihették vagyonukat – mivel földjük nem lehetett, csak ingóságuk, ezért erre képesek is voltak; hamarosan visszatérhettek Magyarországra, ahol külön bíró ítélkezett a velük kapcsolatos ügyekben.
d)      A jobbágyság helyzete
- a XIV. század közepére a jobbágyság is egységessé vált
- gazdálkodásuk alapja a telek volt, amely két részből állt: belső (ház, kert), külső (szántó, rét, erdőrész)
- szolgáltatásaik közé tartozott a cenzus (pénzadó), a kilenced, az ajándék (évente háromszor), a robot, a tized és a kapuadó (esetenként rendkívüli hadiadó)
- adóik befizetése után szabadon költözhettek, személyükben szabadok voltak
 
III. Zsigmond
- 1387-ben az uralkodó nélkül maradt főurak a Lackfi család vezetésével ligába tömörültek, és úgy döntöttek, hogy Zsigmondot társuralkodóként megkoronázzák, cserébe szövetséget kötött az őt támogató bárói ligával: a főbb tisztségeket nekik osztotta szét, királyi várakat, földeket kaptak nem honor-, hanem örökbirtokként, Zsigmond kezében a várak mindössze 20%-a maradt (korábban a 300 várból kb. 150 volt a király a kezében, immár csak 70)
1403-tól azonban a királyi földek adományozása megszűnt
a)       fejlődő városok
-          Zsigmond tudatosan támogatta a városokat, igen sok szabad királyi város és mezőváros létesült
-          A városok kiváltságokat kaptak annak fejében, hogy falat építenek (pl.: árumegállító jogot kapott Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Bártfa)
-          Három típusú királyi város volt: szabad királyi város – tárnoki vagy személynöki attól függően, hogy a tárnokmester vagy személynökök bíráskodtak felettük, és a bányavárosok (tárnoki városok: Buda, Sopron, Kassa, Eperjes, Bártfa, Pozsony, Nagyszombat)
-          A városok képviselőit meghívta az 1405-ös országgyűlésre
-          Szorgalmazta az egységes súly és mértékrendszer elterjedését
-          13 szepességi várost pénzhiánya miatt azonban elzálogosított a lengyel királynak 1412-ben (1772-ig lengyel uralom alatt maradtak)
b)      végvárrendszer és ütközőállamok
-          az 1420-as években épült ki déli végvárrendszer Ozorai Pipó vezetésével, ellátása a déli vármegyék feladata volt
-          Magyarország hűségen tartotta Boszniát, Havasalföldet, a Szerb Fejedelemséget, s többször már ezen a területen sikerült megállítani a törököket
 
 
 
IV. Albert (1437-1439)
- Albert a nemességet – támogatás fejében – földbirtokokkal szerelte le, minek következtében a királyi föld már alig volt nagyobb, mint egyik másik báróé
 
V. Pénzügyigazgatás Mátyás király korában
a) gazdasági fejlődés
- A XV. Században a Délvidék kivételével lassú fejlődés indult el az egész országban: áttértek a háromnyomásos gazdálkodásra, nőtt a nemesfém és élelmiszer kivitele, a központi fekvésű városok és a mezővárosok is fejlődtek
b) adóreformok
- a kapuadó helyett bevezette a kincstár adóját, azaz a füstpénzt (megszüntette a fizetési mentességeket, s nem portánként, hanem háztartásonként, azaz családonként szedte be)
- a harmincadvámból koronavám lett (mentességek ez esetben is megszűntek)
- az egytelkes nemeseket megadózatta a jobbágyi terhek 50%-áig.
- gyakran szedett rendkívüli hadiadót, előfordult, hogy évente kétszer is (azért rendkívüli, mert az országgyűlés szavazta meg), ez 1 forintot tett ki, ami a füstpénz ötszöröse volt!
c) királyi jövedelmek
- jövedelmei az adókból (főleg a hadiadóból), vámokból, só jövedelmekből, városi adókból, szászok, zsidók adóiból származott
- éves jövedelme 500ezer-750ezer forintra rúgott (attól függően, hogy hányszor szedte be a hadiadót)
- ehhez jöttek még a nemzetközi segélypénzek, illetve a Hunyadi birtokok jövedelme, amiből rengeteget fordított az ország, a védelem, az udvar céljaira.
- európai szinten az élmezőnyhöz tartozott, de a török szultán 1,8 milliós éves bevételéhez képest szerény volt
 
VI. A 16. század gazdasági változásai
                1. A Jagelló kor gazdasága
- Mátyás uralkodását követően az erélytelen II. Ulászló király képtelen volt beszedni a Mátyás által megszabott adókat, így a kincstár rövidesen kiürült (veszélybe sodorva az országot, hiszen hamarosan felszámolódott a Fekete Sereg, s a végváriak elbocsátásával és a végvárak karbantartásának elmulasztásával a déli vonalak is egyre védtelenebbek voltak)
- Ulászló bérbe adta a Fuggereknek a felvidéki bányákat
- az 1498-as törvények megneveztek 40 bárót, akik beszedhették a királyi adókat
- a jobbágyság elszegényedett, a magas adók ellen összeköltözéssel védekeztek, aminek következtében általánossá vált a pusztásodás és a zselléresedés; megtiltották a halászatot és a vadászatot, a szabad költözést már Dózsa György parasztfelkelése előtt is korlátozták, azt követően pedig az 1514-es paraszttörvények kimondták a költözés tilalmát s a heti egy nap kötelező robotot
                2. A török pusztítás és a három részre szakadás
- A törökök a század elejétől rendszeresen portyáztak Magyarország felé, majd 1541-et követően egy egész országrészt vettek birtokba; a hadjáratok során falvak sora pusztult el, hatalmas földek váltak művelhetetlenné
a) Királyi Magyarország
- a bécsi udvarból irányították a Királyi Magyarország gazdaságát, a pénzügyekért az Udvari Kamarának alárendelt Magyar Kamara volt a felelős
- új végvárakat építettek, a régieket korszerűsítették, olasz hadmérnökök végezték a hadászati újításokat (olaszbástya, fülesbástya)
b) Hódoltság
- a muzulmán jogszokásnak megfelelően minden föld a szultán kezébe került, aminek egy részét használatra adta a tisztségviselőknek és a szpáhiknak
- az adórendszer részben a magyar adórendszer átvétele volt: az állami adót (haradzs, dzsizje) minden rájának (azaz nem muzulmánnak) fizetni kellett – 1 Ft (50 akcse); a földesúri adó ugyancsak 50 akcse volt; a parasztok időnként terménybeszolgáltatással, tizeddel, közmunkával tartoztak
- főként a hódoltság peremvidékén volt jellemző az úgynevezett kettős adóztatás, ami azt jelentette, hogy a magyar földbirtokos a királyi országrészből elküldte adószedőit, s ő is (sőt néha az egyház is) beszedte az adókat
c) Erdély
- Erdélyben a székelyek és a szászok gazdasági kiváltságokkal is rendelkeztek
- a kereskedelem és a bányászat Báthory István uralkodása alatt erősödött meg (1571-1586)
- a birtokok nagy része a fejedelem (illetve a kincstár) tulajdonában voltak

     
Friss

.

     
Linkek
     
Bölcsességek

     
Szavazás
Szavazol?

Igen.
Nem.
Szavazás állása
Lezárt szavazások
     
Lélekszámláló
Indulás: 2006-12-09
     

**A legújabb magyarországi mémes oldal. Ismerd meg most!Oszd, lájkold!** Nevess, szórakozz, kattints ide! Ne unatkozz!*    *****    Nézz élõ live filmet gportalon! 0-24-ben! Klikk ide! Filmek élõ live!!!!!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok