A volt 12. c oldala
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Men
     
Kptr
     
Ttelek
     
Egyszer modul

 

     
Trtnelem ttelek
Trtnelem ttelek : F) 4. Hideghbor s a 2 plus vilg (szovjet blokk kialakulsa)

F) 4. Hideghbor s a 2 plus vilg (szovjet blokk kialakulsa)

  2008.03.19. 22:10


A hideghbor s a ktplus vilg
 
Fogalma: a kt tborra osztott vilg ideolgiai, gazdasgi, politikai kzdelme, amelyet nem "forr fegyverekkel", hanem propagandval s nukleris fenyegetsekkel vvnak. A kifejezs egy amerikai jsgrtl szrmazik, Walter Lippmantl: 1947. cikk: a vilg kt hatalmas dinoszauruszra hasonlt.
A jaltai konferencia
1945. febr. 4-11: Sztlin, Churchill s Roosevelt a hbor lezrsnak rszleteit trgyaljk:
Npszvetsg helyett ENSZ
Lengyelorszg j hatrai: Curson–vonal, a Ny-i hatrt kitoljk
Nmetorszg s Ausztria terlett kzs megszlls al vonjk
A flszabadtott terleteken a nagyhatalmak befolyst felvzoljk, pl.: Haznk s Jugoszlvia 50-50%-os feloszts SZU s Nagy-Britannia kztt
Az eurpai harcok utn egytt gyzik le a japnokat
A vilg a msodik vilghbor utn
Az ENSZ ltrejtte
A szvetsgesek mr a msodik vilghbor alatt elhatroztk, hogy a Npszvetsgnl hatkonyabb nemzetkzi szervezetet hoznak ltre. A tervezetet az USA, Nagy-Britannia s a SZU szakrti ksztettk el. Az egyeslt nemzetek szervezetnek alapokmnyt vgl 1945 jliusban rtk al. Clja a nemzetkzi konfliktusok trgyalsos rendezse, a bke fenntartsa a nemzetkzi jog eszkzvel. A Kzgyls az ellenrzs s a felgyelet szerept kapta.
A Nrnbergi perek
A Nemzetkzi Brsg meghatrozta az emberisgellenes cselekedeteket, s eszerint trgyaltk a hbors bnsk sorst ’45. nov.–46. okt. Ez jogi keretek kztti rendezs, de csak a vesztes oldal emberei bnhdnek. 22 fbnst lltanak ki, ebbl 2-t kivgeznek, 10-et letfogytiglan brtnbe zrjk.
Eurpa kt rszre szakadsa
Churchill 1946. mrc. 5-n beszdet tart Fultonban, melyben rtkeli a hbor utni helyzetet, egy j korszak kezdetrl beszl, ekkor hasznlja elszr a korra jellemz „vasfggny ereszkedik le Eurpra” kifejezst, ami azt hivatott kifejezni, hogy K- s Ny-Eurpa thidalhatatlanul elszakad egymstl a szovjet fennhatsg miatt. Szerinte csak az er politikjval lehet eredmnyeket elrni a tovbbiakban.
Az j hatrok
1947. februr 10-n Prizsban rtk al a legyzttek egy rszvel a bkeszerzdst. A SZU s a nyugati szvetsgesek viti miatt egyelre nem szletett bkeszerzds Nmetorszggal, Japnnal s Ausztrival. A Szovjetuni megtarthatta hbors szerzemnyeit: a balti llamokat, Finnorszg elcsatolt rszeit, Lengyelorszg keleti terlett s Besszarbit. A Japn elleni hbor kvetkeztben megszerezte Dl-Szahalint s a Kurili-szigeteket. Magyarorszgnak ismt le kellett mondania Krptaljrl, de most a terletet a Szovjetuni szerezte meg magnak. Ausztrinak jra megtiltottk az Anschlusst, s ngyhatalmi megszlls al kerlt. Olaszorszgnak t kellett adnia Isztrit Jugoszlvinak, Trieszt egy vtizedre szabad vros lett. Bulgrinak vissza kellett adnia a Jugoszlvitl s Grgorszgtl megszerzett terleteket. Japn legyzsvel USA gyakorlatilag megszerezte a Csendes-cen felett a teljes ellenrzst. Franciaorszg visszakapta Elzsz-Lotaringit, Lengyelorszg pedig keleti terleteirt Kelet-Nmetorszgban kapott krptlst. Itt az Odera-Neisse-vonal lett a hatr. Kelet-Poroszorszgon a SZU Lengyelorszggal osztozott.
Szovjet terjeszkedsi tervek
Sztlin nem elgedett meg a terleti szerzemnyekkel, hanem egyre nyilvnvalbb vlt, hogy a Vrs Hadsereg ltal felszabadtott s megszllt orszgok tbbsgben a politikai rendszert is meg akarja hatrozni. A vesztes orszgok belpolitikai s gazdasgi lete fltt a Szvetsges Ellenrz Bizottsgok gyakoroltak felgyelet. Olaszorszgban a Szovjetek rszvtele a SZEB munkjban formlis volt, k pedig a Kzp- s Kelet-eurpai orszgokban szntak hasonl szerepet a nyugati megbzottaknak. Trsgnkben a Kelet-Eurpai feszltsgek kilezdsvel prhuzamosan egyre nvekedett a szovjet befolys.
A Truman-elv
1947. mrc. az amerikai elnk beszdben j politikt gr: USA a feltartztats politikjt vlasztja, ezrt ervel is fellp a SZU ellen. Tmogatst gr a fggetlenedni kvn grgknek. 1946. Irn terletn az USA megakadlyozza a kommunista hatalomtvtelt.
A Kominform megalakulsa
1947-ben a Kominternt talaktjk a szovjetek, s megszletik a kommunista s a munksprtok tjkoztat irodja.
A grg polgrhbor
Grgorszgban 1944. ta polgrhbor folyt a polgri erk s a kommunistk kztt. Az orszg a brit rdekszfrhoz tartozott, m ennek ellenre 1947. elejn a kommunistk gyzelmi eslyei megnvekedtek, s az angolok Washington segtsgt krtk. Trkorszg is tmogatst krt, nehogy a SZU rdekszfrjba kerljn. A kongresszus 400 milli dollros seglynek nagy szerepe volt abban, hogy Grgorszg s Trkorszg nem vlt a szovjet rdekszfra rszv.
A Marshall terv s Szovjet elutasts
Marshall amerikai klgyminiszter 1947 nyarn a Harvard Egyetemen elmondott beszdben azt hangslyozta, hogy az USA eurpai befolyst gazdasgi tren is rvnyesteni akarja. Mr csak azrt is, hogy a nyugat-eurpai orszgok jobban ellen tudjanak llni a kommunista terjeszkedsnek. Az Eurpai Gazdasgi Egyttmkdsi Szervezet irnytsval az vtized vgig Nyugat-Eurpa majdnem 10 millird dollros tmogatst kapott, s a gazdasgi nvekeds hamarosan 30%-kal meghaladta a hbor eltti szintet. Sztlin megtiltotta a Moszkva rdekszfrjba tartoz llamoknak, hogy elfogadjk a Marshall-seglyt. Ehelyett ltrehozta a KGST-t (Klcsns gazdasgi segtsg tancsa).
Nmetorszg megosztottsga
A hbor vgn Nmetorszg keleti rszn szovjet a nyugatin amerikai, angol s a francia megszll vezett jtt ltre. A kt szuperhatalom kztti hideghbor kialakulsa miatt aztn 1947-ben egyestettk az amerikai s az angol znt, amelyekhez a kvetkez vben a francia megszllsi vezet is csatlakozott. nll valutt vezettek be, vlaszul pedig a Szovjetuni blokd al helyezte Nyugat-Berlint. Ez azt jelentette, hogy Berlin nyugati rszt megfosztottk a szrazfldi sszekttetstl. A nyugati llamok meghtrls helyett lgi hdon keresztl oldottk meg a vrosrsz elltst, s a blokdot a szovjetek 1949 mjusban knytelenek voltak felszmolni. sszel ltrejtt a Nmet Szvetsgi Kztrsasg (ideiglenes llam, fvrosa Bonn), vlaszul pedig a Nmet Demokratikus Kztrsasg (kommunista bbllam). Berlin kt fele kztti kzlekedsi lehetsg egyelre megmaradt.
A NATO ltrejtte
A nmet vlsg kzelebb hozta egymshoz az egykori gyzteseket s a veszteseket Nyugat-Eurpban. A szovjet terjeszkeds keltette flelem miatt USA, Franciaorszg, Olaszorszg s Nagy-Britannia 1949-ben ltrehozta a NATO-t, az szak-Atlanti Szvetsget. A katonai szervezet vdelmi cllal jtt ltre, br a moszkvai vezets gy rtkelte a lpst, hogy a Szovjetuni biztonsgt fenyeget szvetsg jtt ltre.
Kommunista fordulat Kzp- s Kelet – Eurpban
A szovjet befolysi vezetbe kerlt llamokban a Vrs Hadsereg s a szovjet tancsadk kizrlag a kommunista prtok cljait szolgltk, illetve tmogattk. A koalcis idszakban kierszakoltk, hogy a fegyveres erk s a belgyminisztrium lre a kommunista vezetk kerljenek.
Kommunista orszgok kialakulsa
Lengyelorszg: A trvnyes emigrcis kormnyt, amely Londonban van, hazarulnak blyegezik, s rkk kitiltjk az orszgbl. Csehszlovkia: A nmetek kizse utn koalcis kormny alakult, a kommunistk erszakkal 1948-ban tvettk a hatalmat.Romnia: Kroly Mihly romn kirlyt lemondattk, s utna kommunista hatalomtvtel. Bulgria: Szovjetek elfoglaljk, s kommunistabart kormnyt juttatnak hatalomra. Jugoszlvia: Az orszgot partiznok szabadtottk fel, ezrt nem volt krdses J. B. Tito hatalomra jutsa.
A Varsi szerzds ltrejtte
ppen a nmet kapitulci 10. vforduljn 1955. mjus 9-n Nyugat-Nmetorszg is tagja lett a NATO-nak, mire nhny nap mlva Albnia, Csehszlovkia, Lengyelorszg, Magyarorszg, Romnia s a SZU megalaktottk Varsi szerzds nven a katonai szvetsget. A szervezet szovjet vezeti termszetesen a vdelmi clt hangslyoztk.
Vietnam
1946 -1954. els vietnami hbor (Dien Bien Phu) 1954. Genf: Indoknai szerzds
Ho Si Minh (kommunista -Vietnam)< Polgri kormnyzat (D-Vietnam). Hatr: 17. szlessgi fok
1964-1973. msodi vietnami hbor (1964. Tonkini bl)
Korea
1950. szakiak megtmadjk a dlieket
1953. jl. 27. bke-hatr: 38. szlessgi fok
Szuezi csatorna
1953. Egyiptomban Gamal Nasszer (egyiptomi elnk) vezetsvel katonatisztek vettk t a hatalmat. Kiszortottk a briteket s kikiltottk a kztrsasgot. Terve: Asszuni gt felptse, ehhez szovjet tmogatsra van szksg. Nasszer 1956-ban llamostotta az asszuni gt megptsnek cljaira a Szuezi-csatornt. Az angolokat, francikat s izraelieket kizrtk a csatornahasznlatbl. 1956. oktber 29-n Izrael tmadst indtott Egyiptom ellen. A SZU azonban azonnal hatrozottan reaglt: kzlte, hogy fegyverrel is hajland megvdeni Egyiptom rdekeit. Az Egyiptom elleni tmadst USA is eltlte, s a tmadk knytelenek voltak visszavonulni.
A magyar forradalom s a szuperhatalmak viszonya
A szuezi vlsg kirobbansa idejn mr egy hete zajlott a magyar forradalom. A nagyhatalmak szmra az egyiptomi konfliktus sokkal knyesebb krdst jelentett, s az USA vezetse Moszkva rtsre adta, hogy a szovjet blokk orszgairt nem vllal egy esetleges jabb vilghbort. Ezek utn Moszkvban vgleg eldntttk a magyarorszgi beavatkozst, holott egy darabig gy tnt, hogy Magyarorszg kvetheti az 1955-s osztrk pldt. A lengyel s a magyar esemnyeket kihasznlva sztlinistk sikertelen puccsksrletet szerveztek Hruscsov ellen.
Az eurpai integrci kezdetei
A nyugat-eurpai orszgok szorosabb egyttmkdsre 1950-ben kezddtt, amikor Franciaorszg s Nyugat-Nmetorszg ltrehozta az Eurpai Szn- s Aclkzssget Elzsz s a Ruhr-vidk svnykincseinek kzs kiaknzsra. 1957. mrciusban a Benelux—llamok, Franciaorszg, az NSZK s Olaszorszg Rmban megalaptotta az Eurpai Gazdasgi Kzssget. 1958-ban pedig ltrehoztk az Eurpa Parlamentet, Strasbourg szkhellyel.
A szovjet raktasikerek s az amerikai vlasz
Hruscsov az 50-es vek msodik felben egyre tbbet hangoztatta, hogy kzeleg az az id, amikor a Szovjetuni fejlettsge elri, st meghaladja az USA-t. A szovjet atombomba 1949-ben kszlt el (Rosenberg hzaspr). Ktsgtelen hogy a raktatechnika vonatkozsban egy idre sarokba tudtk szortani az USA-t. 1957-ben fellttk a Szputnyikot, az els mestersges holdat. 1961. prilisban pedig Gagarin rhajval krbereplte a Fldet. A szovjet raktatechnika fejldse nem csupn tudomnyos szenzcinak szmtott, hanem fenyegetst is jelentett az amerikai kontinensre nzve, amely addig az cenok miatt vdve rezhette magt. 1960-ban lelvik az egyik amerikai U-2 replt, az amgy is feszlt viszony tovbb lezdik. Az USA-ban is felgyorstottk az rkutatsokat. 1969. jl. 21-n vgrehajtottk az els sikeres Hold expedcit (Niel Amstrong).
Castro hatalomra jutsa
Kuba korrupt vezeti Amerika-bartoknak mondtk magunkat, m igen npszertlenek voltak hazjukban. Fidel Castro s gerilli mr hosszabb ideje szerveztk a rendszer elleni fegyveres kzdelmet, aztn 1959. janur elejn elfoglaltk Havannt, s nhny nap alatt megszereztk a hatalmat a kzp-amerikai orszgban. Az USA vezetse gy gondolta, hogy a gazdasgi s politikai nyoms elegend lesz Castro megbuktatshoz. 1961. janur 3-n megszaktottk a diplomciai kapcsolatokat Kubval. Az USA-ba meneklt kubaiak az ottani klgyminisztrium segtsgvel 1961. prilis 17-n partra szlltak a Kubhoz tartoz Diszn blben, de akcijuk kudarccal vgzdtt. A kubai karhatalmistk rr lettek a helyzeten, radsul megrkeztek a szovjet fegyverek is. A moszkvai politika ugyanis nagy lehetsget ltott abban, hogy a kommunizmus Amerikban is megvetheti a lbt, s ettl kezdve a szovjet tmb orszgai hatalmas ldozatok rn tartottk letben az egyre inkbb kommunistv vl j kubai rendszert.
A berlini fal felptse
Miutn az 1961 nyarn, Bcsben megrendezett cscstallkozn Hruscsov sem Nyugat-Berlin vonatkozsban, sem ms tekintetben nem tudta engedkenysgre brni John Kennedy amerikai elnkt, a szovjet vezets megdbben lpsre sznta el magt. 1961. aug. 13-tl kertst, majd falat hztak Berlin keleti s nyugati megszllsi vezetei kz. Ketthastottk a vrost, s a keletnmet hatrrknek tzparancsunk volt: ljenek a meneklkre. A berlini fal fennllsa alatt legalbb 200 tvozni kvnt lttek le a keletnmet katonai hatsgok.
A kubai raktavlsg
A kubai vezets korszer fegyvereket krt Moszkvtl, az USA vrhat tmadsra hivatkozva. Meg is indultak a szlltsok, de vdelmi fegyvereken kvl 1962 nyartl atomtltet tmadraktkat is szlltottak a Varsi Szerzds haji Kubba. Kennedy hatrozottan reaglt: elrendelte Kuba blokdjt s a szigetorszg elleni megelz tmadssal fenyegetztt. A NATO s a Varsi Szerzds is mozgstotta csapatait, aztn rendkvl feszlt kt ht utn (III. vilghbor kszbe) az amerikai s a szovjet vezet megegyezett: Moszkva kivonta a raktkat, Washington pedig megszntette a blokdot.
A ktplus vilgbl val kitrsi ksrletek
1954. Bandung- konferencia: Nehru s Csou En-laj kidolgozzk a Pancsa Silt (1954. jn. 28.)-bks egyttls
1955. Bandungban 29 afrikai s zsiai orszg elfogadja a Pancsa Silt
1961. Belgrd: el nem ktelezettek mozgalma
A ktplus vilg vge
1964. Kna bejelenti, hogy sikerlt atombombt ellltania, is atomhatalom, s egyre tbben jelentettk be. Gyarapszik az atomhatalmak szma: Franciaorszg, India, Pakisztn, -Korea.
Az enyhls folyamata
1972-ben sszehvjk az els nukleris fegyverzet korltozsa miatti konferencit. A trgyalsok sikeresen zrulnak, eregyenslyt teremtenek. SALT 1 Az 1975-s Helsinki cscstallkoz sorsn jabb egyezmnyekre kerl sor az amerikai elnk s a szovjet dikttor kztt: gazdasgi s tudomnyos tren egyttmkdst grnek, garantljk az emberi jogokat mindenkinek, az esetleges konfliktusokat trgyalsok sorn oldjk meg. 1970-es vek vgn jabb nukleris korltozsokat akarnak kieszkzlni az amerikaiak, de a SALT 2 eredmnytelenl zrul.
Csillaghbors-tervek
Reagen kerl 1980-ban az USA lre. A csillaghbors-tervek megvalstshoz felprgeti az rkutatst, azt vallja, hogy a SZU gazdasga nem fogja brni a fegyverkezsi versenyt. Igaza is lesz, a ’80-as vek kzepre megroppan a szovjet gazdasg, a SZU lre kerlt Gorbacsov trgyalni knyszerl. De addig kihasznlja a hatalmas hadseregt…
Afganisztn
1982-1986. az afganisztni kommunista hatalomtvtelben segdkeznek a szovjet csapatok. Az arabok ellenllnak, kzs gynek tekintik, ezrt a tbbi arab orszg is kld segtsget, gerillaharcok bontakoznak ki, az USA is segt a fggetlensgrt harcol afgnoknak. Rengeteg ldozat rn, de sikerl legyzni a kommunistkat, s a SZU kivonul.
A hideghbor vge
1989-ben Mltn trgyal Gorbacsov Reagennel, s lemond a Kzp- Eurpai fennhatsgrl, ezt kveti a SZU sszeomlsa, s a rendszervlts.

     
Friss
     
Linkek
     
Blcsessgek

     
Szavazs
Lezrt szavazsok
     
Llekszmll
Induls: 2006-12-09
     

Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG