A magyarországi reformáció és katolikus megújulás
 

Luther Márton római útjai során meggyőződött az egyház és a papság világias, romlott erkölcseiről.

A búcsúcédulák árusítása késztette arra, hogy összefoglalja kifogásait a katolikus egyházi gyakorlattal szemben.

1517. okt. 31. A Wittenbergi vártemplom kapuján közzétette tanait, melyeket 95 pontban foglalta össze:

• az ember egyedül Isten kegyelméből, hit által érheti el a megigazulást
• megkérdőjelezi a pápaság hatalmát az egyházon belül
• elveti a szerzetességet

 
1521-ben V. Károly a worms-i birodalmi gyűlés elé idézte Luthert, de ő nem vonta vissza tanait, ezért a pápa kiközösítette, a császár birodalmi átokkal sújtotta.

1529-ben a speyer-i birodalmi gyűlésen kimondták, hogy Luther és követői megmaradhatnak hitüknél, de nem terjeszthetik azt. A lutheránusok tiltakoztak, protestáltak.

1531-ben a protestáns fejedelmek véd- és dacszövetséget hoznak létre.

 A fejedelmek és a császár között kitör a háború,

1555-ben megkötötték az Augsburgi vallásbékét:
à a fejedelmek szabadon választhatnak vallást, alattvalóiknak követniük kell őket (Cuius regio, eius religio)

Kálvin János a kereszténységről vallott önálló elképzeléseit Institutio c. jelentette meg (1536)

Genf prédikátora lett, ahol később teológiai akadémiát alapított.

Tanai: az emberek sorsát a Mindenható eleve elrendelte (predestinatio), sorsunk cselekedeteinktől függetlenül az üdvösség vagy a kárhozat.

- Magyarországon az új hit először a királyi udvarban és a szász városi polgárság körében terjedt el 1518-ban.

- Számos főrangú család támogatta a változást.

- Nyomdák létesültek, védelmet kaptak a prédikátorok, elküldték őket tanulni a reformációközpontjaiba.

Luther tanai idővel szélesebb körben is elterjedtek.
Sylvester János révén megszületett az első magyar Újszövetség.
Kialakult az új egyház szervezete.

1522 „szent év”: a pápa sikertelenül próbált búcsúcédulákat árusítani a török ellen.

A 16-17. században a lutheri egyház elsősorban a Felvidék magyar, német és szlovák, főként városi lakosságának, valamint az erdélyi szászok körében szilárdult meg tartósan. Központja Nagyszeben, majd Brassó.

1523 Budai országgyűlés: eretnekek és Szűz Mária ellenségei Luther követő: fő-, jószágvesztés, máglyahalál!

1525 Rákosi diéta: Lutheránusok szabad megölése

Mohácsnál sok reformáció-ellenes egyházi méltóság meghalt, így a reformáció erősödhetett.
A reformációban a politikai és ideológiai harcok (felekezet és nemzetiség sorsa) összefonódott)

1549-ben Kassa, Eperjes, Bártfa, Lőcse és Kisszeben szabad királyi városok megfogalmazták az
Ötvárosi Hitvallást. I. Ferdinánd elfogadja.

A svájci (kálvini) irányzat az 1550-es években jelent meg.

Debrecenhez köthető a 16. századi magyarországi reformátusság legnagyobb alakja, Méliusz Juhász Péter,
aki nyomdát és iskolát alapított.

1562 Debreceni zsinat

Megszilárdítja a református egyházat. A kálvinizmus a 16. században a legelterjedtebb felekezetté
válik az országban.

1558-ban eltávolodnak egymástól a kálvinisták és a lutheránusok.

Erdély vallásilag megosztott:

- a vármegyék magyar lakossága református

- a székelyek nagy része katolikus

- a szászok evangélikusok

- a románok ortodoxok

A 16. század második felében elterjed az unitariánus irányzat is: Szervét Mihály követői tagadták a Szentháromságot. Az 1560-as években többségre jutottak az erdélyi magyarságon belül.

1568-ban Tordai országgyűlésen kimondják az unitariánusok szabad vallásgyakorlatát.

A reformáció kulturális hatása:

• Legfőbb vonzerejét az anyanyelvűség jelentette. Károli Gáspár Bibliája az irodalmi nyelv kialakulásának döntő tényezője volt.
• Állandó nyomdák működtek Sárváron, Debrecenbe, Kolozsváron, Nagyszebenen.
  Megindul a könyvkiadás is.
• Az új felekezetek nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra. Jelentős iskolák alapultak Kolozsváron, Tolnán, Váradon, Debrecenbe, Sárospatakon.

1545–1563 Tridenti zsinat (legjelentősebb egyházi fórum)

- betiltják a búcsúcédulák árusítását

- papság legfontosabb feladata a szolgálat, ezért saját egyházmegyéjükben kell tartózkodniuk

A katolikus liturgia látványosabb, ünnepélyesebb lett, népszerűek lettek a zarándoklatok.

Nem mondtak le a pápa egyházfőségéről, a szerzetességről, a szentségekről és a szentek tiszteletéről.

Összeállították az Indexet, a tiltott könyvek jegyzékét, s 1542-ben a Pápai Államban újra felállították az inkvizíciót Szent Hivatal néven, hogy gátat szabjanak az új tanok terjedésének.

A reformok eredményeképpen a reformáció terjedése megállt.

1540 A pápa jóváhagyta a Loyolai Szt. Ignác által alapított Jezsuita rend működését

Protestáns módszereket vettek át:

• Könyveket fordítottak és nyomtattak, lefordították a Bibliát is.
• Világias szerzetesrend volt, elvegyültek a nép között és alkalmazkodtak az adott
  viszonyokhoz.

1561-ben Magyarországon is megalakult Nagyszombaton a jezsuita rend.

1577-ben létrejött a Nagyszombaton az első jezsuita nyomda is.

1606-ban a Bécsi béke értelmében kitiltották őket az országból.

Pázmány Péter nagyváradi protestáns családból származik, de 1583-ban katolizált.

A kolozsvári jezsuita gimnáziumban tanult, s 1588-ban belépett a jezsuita rendbe.

Tanulmányait Krakkóban, Bécsben majd Rómában folytatta.

1616-ban pápai felmentéssel kilépett a jezsuita rendből, világi pap lett, s rövidesen elérte az esztergomi érseki címet.

1619-ben Nagyszombaton nevelőintézetet és papneveldét hoz létre céljának, a művelt katolikus értelmiségi réteg megteremtésének érdekében 

1635-ben Nagyszombaton teológiai és bölcsészeti karral egyetemet alapít (ELTE)

A hagyomány szerint 30 főúri családot térített vissza a katolikus hitre.

Egyházpolitikai munkássága, hitvitázó írásai következtében túlnőtt főpapi hatáskörén.

A református prédikátorok művei ellen népies magyar nyelven írt vitairatai, prédikációi nagy szerepet játszottak a magyar irodalmi nyelv megteremtésében.

Legjelentősebb műve a hitvédelem elveit rendszerező Isteni igazságra vezérlő Kalauz.


egy másik kidolgozott tétel:
 

A magyarországi reformáció és katolikus megújulás

I. Tanok:
 

1. Evangélikus / lutheránus (Luther Márton ágoston rendi szerzetes)

• egyedül a hit által, Isten kegyelméből, Krisztus kegyelméből van üdvösség, amit a Sztírás közvetít
  (sola fide, gratia, Christus, scriptura)
• egyházi hierarchia, búcsúcédula, cölibátus, dogmák, szentek tiszteletének elvetése
• szentségek: keresztség, úrvacsora
• anyanyelvű istentisztelet
   

2. Református / kálvinista (Kálvin János, Ulrich Zwingli)

• predestináció (eleve elrendelés): Isten akarata által van csak üdvösség
• józan, egyszerű, szorgos életmód
• egyszerű IT, templom, olcsó egyház
• új egyházszervezet:              - egyháztanács 
                                                 (presbiterium)

- lelkész: igehirdetés

- presbiter: vezetés

- tanítók

- diakónus:  
   szeretetszolgálat

• zsarnokölési elmélet: világi hatalom visszaélése esetén a nép választott tisztségviselőinek kell megbosszulni azt és felszabadítani az elnyomott népet

3. Unitárius / antitrinitárius (Szervét Mihály spanyol orvos – Kálvin elítélteti à Genfben kivégzik)

• Szentháromságtagadás: csak az Atya isten

4. Anabaptista (Münzer Tamás)

• csecsemőkeresztség elvetése à felnőtt keresztség
• hegyi beszéd szó szerinti megvalósítása
• vagyonegyenlőség
• később: református hitvallás elfogadása + felnőtt keresztség (1572)
• Mo.-n nem jelentős

II. Reformáció 1. hulláma

• lutheránus tanok
• terjesztői:

• katolikus egyház: pápa tilalmi listát ír, ami nem csak a címzetthez jut el à egész egyház tud Luther elítéléséről
• II. Lajos (felesége habsburg), Mária Terézia: nem lutheránusok, csak hallgatják és tanítókat hívnak
• németek, kereskedők: Felvidékre, Erdélybe viszik a hírt
• külföldön tanult, eredetileg katolikus papok, humanista tudósok

pl.: Sztárai Mihály, Dévai Bíró Mátyás (peregrináltak), főnemesek

tiltják, halállal büntetik a lutheránusokat, terjesztőit

Sylvester János magyarra fordítja az ÚSZ-et

husziták már lefordították a 4 evangéliumot

Farkas András: A zsidó és a magyar nemzetről párhuzamot von a két nép története között (csapások, mindkét nép választott jellegű, vétettünk Isten ellen > török)

III. Reformáció 2. hulláma (1550-es évek)

Helvét / kálvinista / svájci tanok (Conföderatio Helvetika = akkori Svájc)

- hirdetői: Kálmáncsehi Sánta Márton,

tanítványai: Szegedi Gergely,
                  Szegedi Kis István,
                  Kopácsi István,
                  Méliusz Juhász Péter (debreceni („kálvinista Róma”) püspök> nyomda, iskola Debrecenben)

- disputa: nyilvános hitvita (egyetemi végzettséghez kell. Méliusz J. P. elhívja a katolikus püspököket Debrecenbe vitatkozni

- 1562: debrecen-egervölgyi hitvallás --> magyar kálvinizmus definiálása (~ heidelbergi káté mintájára)

 Hódoltság

• először a parasztok, végvári vitézek lesznek reformátusok
• 3 részre szakadt az ország > török hódoltságon szabadon lehet terjeszteni (Alföld)
• ferences kp.: Szeged

• református kp.: Debrecen

Erdély (kálvinista):

• szász: lutheránus (ipar, kereskedelem)
• magyar: kálvinista (mezőgazdaság)
• székely: katolikus
• román: ortodox (pásztor)
• minden, ami nem román: unitárius

• unitárius / antitrinitárius (1563): Sztháromság tagadó

Blandrata György (János Zsigmond orvosa), Dávid Ferenc terjeszti

1568: tordai országgyűlés

2 protestáns irányzat: kálvinista, lutheránus > ne legyen megosztottság > vallásszabadság Erdélyben

katolikus, református, evangélikus, unitárius

1555 augsburgi vallásbéke: Cuius regio, eius religio

földesúr a 3 részre szakadás miatt nem törődik a vallással

Királyi Magyarország (katolikus)

• Erdély a példakép
• Habsburgok fellépnek a protestánsok ellen > Erdély segítségével maradt meg a protestantizmus Mo.-n
• Mo.: alulról jövő folyamat a protestantizmus (<> Németo.)
• falvanként 1 templom (katolikus) > egyszerű anyagból református templom építése

IV. Reformáció hatása

1590: Károlyi Gáspár héberből magyarra fordítja a Bibliát egy 10-15 fős csoporttal  à vizsolyi Biblia (református)

• nyomdák: Vizsoly, Debrecen, Kolozsvár, Nagyszeben, Sárvár  ~ 1000 könyv Mo.-n

Bibliák, teológiai könyvek, olvasó / ABC-s könyv, széphistóriák (olvasmányos, ponyva)

• iskolák: napi Bibliaolvasás (Svédo.: konfirmációval házasodhatsz csak > kell tudni olvasni)

Gyulafehérvár, Kolozsvár, Várad, Debrecen, Sárospatak, Tolna, Pápa

• peregrinálás: külföldi egyetemre mennek tanulni, majd hazajönnek új tanokkal
  (Wittenberg, Leiden, Zürich, Heidelberg, Hága)

~ 1590: evangélikus: lutheránus (Felvidék), református: kálvinista + Zwingli

V. Ellenreformáció, katolikus megújulás

- Bécsi béke (1606), pozsonyi országgyűlés: nem lehet fellépni a reformátusok ellen

- Pázmány Péter (1570-1637): esztergomi érsek, jezsuita szerzetes (> legjobban képzett)

• szeminárium (papnevelde): Bécs, Nagyszombat
• Nagyszombat: új érseki székhely, mert Esztergom török kézen van
• egyetem: mai utódai: ELTE, Nagyszombati Egyetem, Pázmány
• nyomda
• fejedelmeket téríti vissza: veszélyes a protestantizmus,mert az engedetlenséget, önállóságot hirdeti
• habsburgokkal fent kell tartani a békét à főként a Királyi Mo.-n térít
• Eszterházy Móricz követi

1626: Káldi György latinból (Vulgata > Jeromos-féle) magyarra fordítja a Bibliát (katolikus)
8 könyvvel hosszabb, mint a református