A magyarorsz�gi reform�ci� �s katolikus meg�jul�s
 

Luther M�rton r�mai �tjai sor�n meggy�z�d�tt az egyh�z �s a paps�g vil�gias, romlott erk�lcseir�l.

A b�cs�c�dul�k �rus�t�sa k�sztette arra, hogy �sszefoglalja kifog�sait a katolikus egyh�zi gyakorlattal szemben.

1517. okt. 31. A Wittenbergi v�rtemplom kapuj�n k�zz�tette tanait, melyeket 95 pontban foglalta �ssze:

• az ember egyed�l Isten kegyelm�b�l, hit �ltal �rheti el a megigazul�st
• megk�rd�jelezi a p�pas�g hatalm�t az egyh�zon bel�l
• elveti a szerzetess�get

 
1521-ben V. K�roly a worms-i birodalmi gy�l�s el� id�zte Luthert, de � nem vonta vissza tanait, ez�rt a p�pa kik�z�s�tette, a cs�sz�r birodalmi �tokkal s�jtotta.

1529-ben a speyer-i birodalmi gy�l�sen kimondt�k, hogy Luther �s k�vet�i megmaradhatnak hit�kn�l, de nem terjeszthetik azt. A luther�nusok tiltakoztak, protest�ltak.

1531-ben a protest�ns fejedelmek v�d- �s dacsz�vets�get hoznak l�tre.

 A fejedelmek �s a cs�sz�r k�z�tt kit�r a h�bor�,

1555-ben megk�t�tt�k az Augsburgi vall�sb�k�t:
à a fejedelmek szabadon v�laszthatnak vall�st, alattval�iknak k�vetni�k kell �ket (Cuius regio, eius religio)

K�lvin J�nos a kereszt�nys�gr�l vallott �n�ll� elk�pzel�seit Institutio c. jelentette meg (1536)

Genf pr�dik�tora lett, ahol k�s�bb teol�giai akad�mi�t alap�tott.

Tanai: az emberek sors�t a Mindenhat� eleve elrendelte (predestinatio), sorsunk cselekedeteinkt�l f�ggetlen�l az �dv�ss�g vagy a k�rhozat.

- Magyarorsz�gon az �j hit el�sz�r a kir�lyi udvarban �s a sz�sz v�rosi polg�rs�g k�r�ben terjedt el 1518-ban.

- Sz�mos f�rang� csal�d t�mogatta a v�ltoz�st.

- Nyomd�k l�tes�ltek, v�delmet kaptak a pr�dik�torok, elk�ldt�k �ket tanulni a reform�ci�k�zpontjaiba.

Luther tanai id�vel sz�lesebb k�rben is elterjedtek.
Sylvester J�nos r�v�n megsz�letett az els� magyar �jsz�vets�g.
Kialakult az �j egyh�z szervezete.

1522 „szent �v”: a p�pa sikertelen�l pr�b�lt b�cs�c�dul�kat �rus�tani a t�r�k ellen.

A 16-17. sz�zadban a lutheri egyh�z els�sorban a Felvid�k magyar, n�met �s szlov�k, f�k�nt v�rosi lakoss�g�nak, valamint az erd�lyi sz�szok k�r�ben szil�rdult meg tart�san. K�zpontja Nagyszeben, majd Brass�.

1523 Budai orsz�ggy�l�s: eretnekek �s Sz�z M�ria ellens�gei Luther k�vet�: f�-, j�sz�gveszt�s, m�glyahal�l!

1525 R�kosi di�ta: Luther�nusok szabad meg�l�se

Moh�csn�l sok reform�ci�-ellenes egyh�zi m�lt�s�g meghalt, �gy a reform�ci� er�s�dhetett.
A reform�ci�ban a politikai �s ideol�giai harcok (felekezet �s nemzetis�g sorsa) �sszefon�dott)

1549-ben Kassa, Eperjes, B�rtfa, L�cse �s Kisszeben szabad kir�lyi v�rosok megfogalmazt�k az
�tv�rosi Hitvall�st. I. Ferdin�nd elfogadja.

A sv�jci (k�lvini) ir�nyzat az 1550-es �vekben jelent meg.

Debrecenhez k�thet� a 16. sz�zadi magyarorsz�gi reform�tuss�g legnagyobb alakja, M�liusz Juh�sz P�ter,
aki nyomd�t �s iskol�t alap�tott.

1562 Debreceni zsinat

Megszil�rd�tja a reform�tus egyh�zat. A k�lvinizmus a 16. sz�zadban a legelterjedtebb felekezett�
v�lik az orsz�gban.

1558-ban elt�volodnak egym�st�l a k�lvinist�k �s a luther�nusok.

Erd�ly vall�silag megosztott:

- a v�rmegy�k magyar lakoss�ga reform�tus

- a sz�kelyek nagy r�sze katolikus

- a sz�szok evang�likusok

- a rom�nok ortodoxok

A 16. sz�zad m�sodik fel�ben elterjed az unitari�nus ir�nyzat is: Szerv�t Mih�ly k�vet�i tagadt�k a Szenth�roms�got. Az 1560-as �vekben t�bbs�gre jutottak az erd�lyi magyars�gon bel�l.

1568-ban Tordai orsz�ggy�l�sen kimondj�k az unitari�nusok szabad vall�sgyakorlat�t.

A reform�ci� kultur�lis hat�sa:

• Legf�bb vonzerej�t az anyanyelv�s�g jelentette. K�roli G�sp�r Bibli�ja az irodalmi nyelv kialakul�s�nak d�nt� t�nyez�je volt.
• �lland� nyomd�k m�k�dtek S�rv�ron, Debrecenbe, Kolozsv�ron, Nagyszebenen.
  Megindul a k�nyvkiad�s is.
• Az �j felekezetek nagy hangs�lyt fektettek az oktat�sra. Jelent�s iskol�k alapultak Kolozsv�ron, Toln�n, V�radon, Debrecenbe, S�rospatakon.

1545–1563 Tridenti zsinat (legjelent�sebb egyh�zi f�rum)

- betiltj�k a b�cs�c�dul�k �rus�t�s�t

- paps�g legfontosabb feladata a szolg�lat, ez�rt saj�t egyh�zmegy�j�kben kell tart�zkodniuk

A katolikus liturgia l�tv�nyosabb, �nnep�lyesebb lett, n�pszer�ek lettek a zar�ndoklatok.

Nem mondtak le a p�pa egyh�zf�s�g�r�l, a szerzetess�gr�l, a szents�gekr�l �s a szentek tisztelet�r�l.

�ssze�ll�tott�k az Indexet, a tiltott k�nyvek jegyz�k�t, s 1542-ben a P�pai �llamban �jra fel�ll�tott�k az inkviz�ci�t Szent Hivatal n�ven, hogy g�tat szabjanak az �j tanok terjed�s�nek.

A reformok eredm�nyek�ppen a reform�ci� terjed�se meg�llt.

1540 A p�pa j�v�hagyta a Loyolai Szt. Ign�c �ltal alap�tott Jezsuita rend m�k�d�s�t

Protest�ns m�dszereket vettek �t:

• K�nyveket ford�tottak �s nyomtattak, leford�tott�k a Bibli�t is.
• Vil�gias szerzetesrend volt, elvegy�ltek a n�p k�z�tt �s alkalmazkodtak az adott
  viszonyokhoz.

1561-ben Magyarorsz�gon is megalakult Nagyszombaton a jezsuita rend.

1577-ben l�trej�tt a Nagyszombaton az els� jezsuita nyomda is.

1606-ban a B�csi b�ke �rtelm�ben kitiltott�k �ket az orsz�gb�l.

P�zm�ny P�ter nagyv�radi protest�ns csal�db�l sz�rmazik, de 1583-ban katoliz�lt.

A kolozsv�ri jezsuita gimn�ziumban tanult, s 1588-ban bel�pett a jezsuita rendbe.

Tanulm�nyait Krakk�ban, B�csben majd R�m�ban folytatta.

1616-ban p�pai felment�ssel kil�pett a jezsuita rendb�l, vil�gi pap lett, s r�videsen el�rte az esztergomi �rseki c�met.

1619-ben Nagyszombaton nevel�int�zetet �s papneveld�t hoz l�tre c�lj�nak, a m�velt katolikus �rtelmis�gi r�teg megteremt�s�nek �rdek�ben 

1635-ben Nagyszombaton teol�giai �s b�lcs�szeti karral egyetemet alap�t (ELTE)

A hagyom�ny szerint 30 f��ri csal�dot t�r�tett vissza a katolikus hitre.

Egyh�zpolitikai munk�ss�ga, hitvit�z� �r�sai k�vetkezt�ben t�ln�tt f�papi hat�sk�r�n.

A reform�tus pr�dik�torok m�vei ellen n�pies magyar nyelven �rt vitairatai, pr�dik�ci�i nagy szerepet j�tszottak a magyar irodalmi nyelv megteremt�s�ben.

Legjelent�sebb m�ve a hitv�delem elveit rendszerez� Isteni igazs�gra vez�rl� Kalauz.


egy m�sik kidolgozott t�tel:
 

A magyarorsz�gi reform�ci� �s katolikus meg�jul�s

I. Tanok:
 

1. Evang�likus / luther�nus (Luther M�rton �goston rendi szerzetes)

• egyed�l a hit �ltal, Isten kegyelm�b�l, Krisztus kegyelm�b�l van �dv�ss�g, amit a Szt�r�s k�zvet�t
  (sola fide, gratia, Christus, scriptura)
• egyh�zi hierarchia, b�cs�c�dula, c�lib�tus, dogm�k, szentek tisztelet�nek elvet�se
• szents�gek: kereszts�g, �rvacsora
• anyanyelv� istentisztelet
   

2. Reform�tus / k�lvinista (K�lvin J�nos, Ulrich Zwingli)

• predestin�ci� (eleve elrendel�s): Isten akarata �ltal van csak �dv�ss�g
• j�zan, egyszer�, szorgos �letm�d
• egyszer� IT, templom, olcs� egyh�z
• �j egyh�zszervezet:              - egyh�ztan�cs 
                                                 (presbiterium)

- lelk�sz: igehirdet�s

- presbiter: vezet�s

- tan�t�k

- diak�nus:  
   szeretetszolg�lat

• zsarnok�l�si elm�let: vil�gi hatalom vissza�l�se eset�n a n�p v�lasztott tiszts�gvisel�inek kell megbosszulni azt �s felszabad�tani az elnyomott n�pet

3. Unit�rius / antitrinit�rius (Szerv�t Mih�ly spanyol orvos – K�lvin el�t�lteti à Genfben kiv�gzik)

• Szenth�roms�gtagad�s: csak az Atya isten

4. Anabaptista (M�nzer Tam�s)

• csecsem�kereszts�g elvet�se à feln�tt kereszts�g
• hegyi besz�d sz� szerinti megval�s�t�sa
• vagyonegyenl�s�g
• k�s�bb: reform�tus hitvall�s elfogad�sa + feln�tt kereszts�g (1572)
• Mo.-n nem jelent�s

II. Reform�ci� 1. hull�ma

• luther�nus tanok
• terjeszt�i:

• katolikus egyh�z: p�pa tilalmi list�t �r, ami nem csak a c�mzetthez jut el à eg�sz egyh�z tud Luther el�t�l�s�r�l
• II. Lajos (feles�ge habsburg), M�ria Ter�zia: nem luther�nusok, csak hallgatj�k �s tan�t�kat h�vnak
• n�metek, keresked�k: Felvid�kre, Erd�lybe viszik a h�rt
• k�lf�ld�n tanult, eredetileg katolikus papok, humanista tud�sok

pl.: Szt�rai Mih�ly, D�vai B�r� M�ty�s (peregrin�ltak), f�nemesek

tiltj�k, hal�llal b�ntetik a luther�nusokat, terjeszt�it

Sylvester J�nos magyarra ford�tja az �SZ-et

huszit�k m�r leford�tott�k a 4 evang�liumot

Farkas Andr�s: A zsid� �s a magyar nemzetr�l p�rhuzamot von a k�t n�p t�rt�nete k�z�tt (csap�sok, mindk�t n�p v�lasztott jelleg�, v�tett�nk Isten ellen > t�r�k)

III. Reform�ci� 2. hull�ma (1550-es �vek)

Helv�t / k�lvinista / sv�jci tanok (Conf�deratio Helvetika = akkori Sv�jc)

- hirdet�i: K�lm�ncsehi S�nta M�rton,

tan�tv�nyai: Szegedi Gergely,
                  Szegedi Kis Istv�n,
                  Kop�csi Istv�n,
                  M�liusz Juh�sz P�ter (debreceni („k�lvinista R�ma”) p�sp�k> nyomda, iskola Debrecenben)

- disputa: nyilv�nos hitvita (egyetemi v�gzetts�ghez kell. M�liusz J. P. elh�vja a katolikus p�sp�k�ket Debrecenbe vitatkozni

- 1562: debrecen-egerv�lgyi hitvall�s --> magyar k�lvinizmus defini�l�sa (~ heidelbergi k�t� mint�j�ra)

 H�dolts�g

• el�sz�r a parasztok, v�gv�ri vit�zek lesznek reform�tusok
• 3 r�szre szakadt az orsz�g > t�r�k h�dolts�gon szabadon lehet terjeszteni (Alf�ld)
• ferences kp.: Szeged

• reform�tus kp.: Debrecen

Erd�ly (k�lvinista):

• sz�sz: luther�nus (ipar, kereskedelem)
• magyar: k�lvinista (mez�gazdas�g)
• sz�kely: katolikus
• rom�n: ortodox (p�sztor)
• minden, ami nem rom�n: unit�rius

• unit�rius / antitrinit�rius (1563): Szth�roms�g tagad�

Blandrata Gy�rgy (J�nos Zsigmond orvosa), D�vid Ferenc terjeszti

1568: tordai orsz�ggy�l�s

2 protest�ns ir�nyzat: k�lvinista, luther�nus > ne legyen megosztotts�g > vall�sszabads�g Erd�lyben

katolikus, reform�tus, evang�likus, unit�rius

1555 augsburgi vall�sb�ke: Cuius regio, eius religio

f�ldes�r a 3 r�szre szakad�s miatt nem t�r�dik a vall�ssal

Kir�lyi Magyarorsz�g (katolikus)

• Erd�ly a p�ldak�p
• Habsburgok fell�pnek a protest�nsok ellen > Erd�ly seg�ts�g�vel maradt meg a protestantizmus Mo.-n
• Mo.: alulr�l j�v� folyamat a protestantizmus (<> N�meto.)
• falvank�nt 1 templom (katolikus) > egyszer� anyagb�l reform�tus templom �p�t�se

IV. Reform�ci� hat�sa

1590: K�rolyi G�sp�r h�berb�l magyarra ford�tja a Bibli�t egy 10-15 f�s csoporttal  à vizsolyi Biblia (reform�tus)

• nyomd�k: Vizsoly, Debrecen, Kolozsv�r, Nagyszeben, S�rv�r  ~ 1000 k�nyv Mo.-n

Bibli�k, teol�giai k�nyvek, olvas� / ABC-s k�nyv, sz�phist�ri�k (olvasm�nyos, ponyva)

• iskol�k: napi Bibliaolvas�s (Sv�do.: konfirm�ci�val h�zasodhatsz csak > kell tudni olvasni)

Gyulafeh�rv�r, Kolozsv�r, V�rad, Debrecen, S�rospatak, Tolna, P�pa

• peregrin�l�s: k�lf�ldi egyetemre mennek tanulni, majd hazaj�nnek �j tanokkal
  (Wittenberg, Leiden, Z�rich, Heidelberg, H�ga)

~ 1590: evang�likus: luther�nus (Felvid�k), reform�tus: k�lvinista + Zwingli

V. Ellenreform�ci�, katolikus meg�jul�s

- B�csi b�ke (1606), pozsonyi orsz�ggy�l�s: nem lehet fell�pni a reform�tusok ellen

- P�zm�ny P�ter (1570-1637): esztergomi �rsek, jezsuita szerzetes (> legjobban k�pzett)

• szemin�rium (papnevelde): B�cs, Nagyszombat
• Nagyszombat: �j �rseki sz�khely, mert Esztergom t�r�k k�zen van
• egyetem: mai ut�dai: ELTE, Nagyszombati Egyetem, P�zm�ny
• nyomda
• fejedelmeket t�r�ti vissza: vesz�lyes a protestantizmus,mert az engedetlens�get, �n�ll�s�got hirdeti
• habsburgokkal fent kell tartani a b�k�t à f�k�nt a Kir�lyi Mo.-n t�r�t
• Eszterh�zy M�ricz k�veti

1626: K�ldi Gy�rgy latinb�l (Vulgata > Jeromos-f�le) magyarra ford�tja a Bibli�t (katolikus)
8 k�nyvvel hosszabb, mint a reform�tus