Rákóczi Ferenc: apja I. Rákóczi Ferenc, anyja Zrínyi Ilona, nevelőapja Thököly Imre. 1676-ban született Borsin, 1735-ben Rodostóban halt meg. Bécsben jezsuita papok nevelik, felnőttként tér vissza Magyarországra. 1696-1700: Habsburg ellenesek mellé áll, ez kiderül, és Bécsújhelyre viszik, ahol a nagyapja cellájába zárják. Felesége, Hesseni Sarolta váltja ki a börtönből. Lengyelországban, Brezan várában találkozik Bercsényi Miklóssal. Ekkor zajlik a spanyol örökösödési háború
A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései
1699.- Karlócai béke
Az ország területének 90%-a felszabadul, csak a Temesi ispánság marad török kézen.
1687. – Pozsonyi országgyűlés
-a magyar rendek lemondanak a szabad királyválasztásról a Habsburg férfi-ág javára
-a nemesek lemondanak az Aranybulla ellenállási záradékáról
-a töröktől visszafoglalt területeket csak fegyverváltság fejében lehet visszakapni
(bizonyíték, hogy volt területe, + 10%-ot fizetni)
Felállítják a Neoagnistica Commissio-t, mely a visszafoglalt területek ügyeit intézte. (Újszerzeményi Bizottság). Aki nem tudta bizonyítani, hogy őt illeti a föld, annak a birtoka a Habsburgokra szállt. A katolikus egyház az összes birtokát visszakapja.
1691. – Diploma Leopoldium
Lipót adja ki, kimondja, hogy Erdély a Birodalom önálló tartománya, nem Mo része.
A határmenti területeken megmarad a katonai közigazgatás (határőrvidék), a lakosságot adókkal terhelik, ráadásul az itt állomásozó katonákat kötelező élelmezni (porció) és szállítani (forspont) . A végvárrendszert feleslegesnek tartják, ezért a katonaságot szélnek eresztik.
Bercsényi Miklós felvidéki főnemes, a szervezkedés elindítója, megnyeri az ügynek II. Rákóczi Ferencet, aki látja, hogy külső segítségre van szükség, ezért kapcsolatot épít ki a franciákkal.
1648. – Megkötik a Westfáliai békét a 30 éves háború után, ám 50 év alatt az egyensúly kezd
felbomlania felszabadító háborúk miatt.
1700. – meghal az utolsó spanyol uralkodó, s a trónra esélyes lesz az osztrák Habsburg-ág.
Ez a spanyol örökösödési háború előzménye.
Ennek következtében a császári sereget szinte teljesen kivonták az országból, mivel a fő front francia területen volt, így a szabadságharc kedvező helyzetben kezdődhetett. A háború után kedvező rendezési helyzetet akarnak elérni.
Felmerült egy nagy közép-európai konföderáció ötlete, melyben a magyarok, a lengyelek, a poroszok és esetleg a svédek lettek volna benne. Ezt az osztrák kémszolgálat megtudja, s megelőzik Rákóczit az ezekkel a nemzetekkel való tárgyalásban.
1704. nyár. – Francia seregek vereséget szenvednek Höchstadt-nél.
Leáll a francia előrenyomulás, ezért támogatják Rákóczit, mert reménykednek az
ottani osztrák csapatok esetleges kivonásában.
1708.-1709-ben a franciák kiszállnak a háborúból, mert elvesztik, és nem támogatják tovább
Rákóczit. A kurucok diplomáciai kísérletet tesznek az oroszok megnyerésére. Nem segítenek, csak kihasználják, hogy megjelenhetnek az európai diplomáciában.
1697. – Hegyaljai felkelés
Parasztok és volt végvári vitézek szervezik, de bebizonyosodik, hogy csak a nemesekkel összefogva érhetnek el sikert, így meghívják Rákóczit a felkelés élére.
Rákóczi a Brezáni kiáltványban megfogalmazza a külföld számára, hogy miért van szükség a felkelésre. Azt akarja, hogy a felkelésből nemzetközi ügy legyen.
A Vetési pátensben a hadba lépő katonáknak és családjuknak az állami- és földesúri szolgáltatások alól való mentességet ígér.
A Gyulai pátensben megtiltja a nemesség elleni fellépést, katonailag szervezett felkelést készít elő, s szorgalmazza a két réteg összefogását.
A kurucok végig hátrányban vannak, mivel a sereg könnyűlovas alakulatokból, és főként önkéntesekből áll. Nem lehet mindig számítani rájuk. Az osztrákok serege azonban nagy létszámú, egységes hadsereg, ahol a lovasság, a gyalogság és a tüzérség együtt működik.
A bravúros portyákat kivéve a kurucok alul maradtak: a császáriak kisebb katonai erővel le tudták fogni őket, nem kellett Ny-ról átcsoportosítani. Rákócziéknak idejük és pénzük sem volt. Buda, Nagyvárad, Szeged végig Habsburg -kézen maradt (erődítmények korának vége).
1703. – Brezáni kiáltvány
1704. – Rákóczit erdélyi fejedelemmé választják, így próbálták meg legalizálni a szerepét
1705. – Szécsényi országgyűlés
a magyarországi rendek (nemesek, jászok, kunok, hajdúk, vitézi rend) szövetséget, konföderációt kötöttek, s Rákóczit vezérlő fejedelmükké választották. A fejedelem mellé 24 tagú szenátust választottak.
1707. – Ónódi országgyűlés
A Habsburg-ház trónfosztása. (I. Lipót 1705-ben meghalt, utódja I. József, akit Rákócziék csak akkor fogadnak el, ha szabályosan megkoronázzák, viszont nem
akarják megkoronázni, ezért megfosztják trónjától.)
Mo önálló államként jeleníti meg magát.
1708. – Trencséni csata elvesztése
1711. máj. 1. – fegyverletétel a Nagymajtényi síkon, Szatmári béke
reális kompromisszum születik:
-felkelők amnesztiát kapnak
-Mo alkotmányt kap, nem olvasztják be
-rendszeres országgyűlés
-szabad vallásgyakorlat
-le kell mondani a szabad királyválasztásról
-le kell mondani az ellenállási záradékról
Ezt Rákóczi és szűk környezete nem fogadja el, ezért emigrálnak. Ha elfogadták volna, megtagadták volna tevékenységüket, és amúgy sem hisznek abban, hogy a Habsburgok betartják. Nincs folytatási kísérlet, békés periódus jön.
AJÁNLOM AZ OLDALT
