|
D) 1. USA (függetlenségi háború előzményekkel, polgárháború 1861-65)
2008.03.19. 21:46
USA
Függetlenségi háború
Az északi részeken angolok, franciák, délen spanyolok, portugálok hódítanak.
A 13 kisebb gyarmatot három csoportba lehet osztani.
Észak: New England (Connecticut, Rhode Island, Massachusetts, New Hampshire) halászat, fakitermelés, hajóépítés.
Közép: (New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware) gabonatermesztés, textilipar, vágóállat tartás.
Dél: (Észak-Karlina, dél-Karolina, Virginia, Maryland, Georgia) gyapotgazdálkodás, ültetvények, monokultúra
Észak és dél közt jelentős ellentétek.
|
Észak
|
Dél
|
|
ipar a meghatározó
|
mezőgazdaság a meghatározó
|
|
farmergazdálkodás
|
ültetvényes gazdálkodás
|
|
bérmunkások
|
rabszolgatartás
|
|
önigazgatás, önkormányzat
Angliától való elszakadás
|
királyi tulajdon, nagy földbirtok
Angliával kapcsolatteremtés
|
A harcokat nem az észak-déli ellentét, hanem a francia fenyegetettség váltja ki. Benjamin Franklin elve: a gyarmatok fogjanak össze a függetlenedés érdekében.
Az angol parlamentben nem ül amerikai, pedig róluk ott döntenek. A hétéves háború is csak ront a helyzeten.
1763: rendeletet adnak ki, hogy az Allagheny-hegységtől nyugatra fehér nem mehet, földínséget idéznek elő, megakadályozzák a kivándorlást.
1764: cukortörvény: a melasz vámját csökkentik, de mennyiségét korlátozzák, így rengeteg kereskedő jövedelmét veszélyeztetik.
1765: bélyegtörvény: minden újságra illetékbélyeget kell venni, a gyarmatok nem nyomtathatnak papírpénzt.
Amerikai válasz: a Szabadság Fiainak Társasága. Vezetője Franklin. Bojkottálják az angol termékek megvásárlását. Az angolok visszavonják az intézkedéseket, de az adókivetés jogát megtartják, és a teára kivethetnek vámot.
1773: New Tea Act. Dec. 16: Bostoni teadélután: indiánnak öltözött fehérek beborítják a teát a tengerbe. Az angolok lezárják Boston kikötőjét.
1774: Philadelphiában megtartják az amerikai gyarmatok első kongresszusát. Hadsereg létrehozása, minden gyarmat ad katonákat. 1775 ápr. 19-é,n több helyen is fegyveres összetűzések vannak (Lexington, Concorde) Farmerek és angol csapatok összecsapása. A Kongresszus úgy dönt, hogy felállít egy kontinentális sereget. Főparancsnoka George Washington. A függetlenségi háború kitörése.
1776. júl.4: a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása (Thomas Jefferson) az USA születése.
1776: az első ütközetekben angol fölény van, New York elfoglalása.
1777: gyarmati győzelmek, angol vereség Saratogánál.
1778: Anglia ellenlábasai elkezdenek mozgolódni, kiképzők mennek az USA-ba. (La Fayette, Taddeus Kosciusko, von Seuben) Francia, holland és spanyol katonai segítséget is kapnak.
1781: Yorktown: az angol fősereg bekerítése, megadják magukat.
1783: versaillesi béke, a 13 gyarmat függetlenedése.
1787-re elkészül az alkotmány Philadelphiában. Kompromisszum a föderalista és konföderalista elképzelések között.
Az első, a hatalommegosztás elvére épülő modern, köztársasági alkotmány. Lényege az, hogy a Szövetség (Unió/ kormány) felel a honvédelemért, a külpolitikáért, pénzügyért, és a külkereskedelemért. A többi terület az egyes államok hatáskörébe tartozik. Az Unió élén az elnök áll, aki a hadsereg és a nemzeti gárda parancsnoka, ő irányítja a külpolitikát, ő nevezi ki a minisztereket, a bírákat és a rangosabb diplomatákat. A miniszterek csak neki felelősek, ez a prezidenciális rendszer. Az elnököt 4 évente elektorok útján választják, és egyszer újraválasztható. (az első elnök 1789 és 97 között Washington volt) a törvényhozás a kétházas Kongresszus kezében van. A Szenátusnak, (felsőház) melynek vezetője az alelnök, tagjai a szenátorok, államonként 2-2, akinek harmadát kétévente újraválasztják. A testület felelősségre vonhatja az elnököt. A Képviselőházba (alsóház) az egyes államok lakosságuk számarányában küldhetnek be képviselőket. A testület fő feladata a törvényalkotás. A törvényjavaslatokat végül az elnök elé terjesztik elfogadásra, aki vétójoggal rendelkezik, de ezzel csak korlátozott mértékben élhet. A bírói hatalom a Legfelsőbb Bíróság kezében van, melynek élén az elnök által kinevezett főbíró áll életfogytig. Emellett minden egyes államnak saját törvényhozása és kormányzata van. Az alkotmány módosítása kiegészítésekkel történik, az első tíz Bill of Rights néven már 1791-ben elkészült. Ma összesen 22 kiegészítése van. Az egyes állampolgárok jogai közül a szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadság, a fegyvertartás, a vagyon biztonsága, az ártatlanság vélelme, és a független bíróság előtti megjelenés a legfontosabbak. Az utolsó pont kijelenti, hogy az Unió áltat magának fenn nem tartott, s az államoktól meg nem tagadott jogok az államokat és ezek polgárait illetik. Tehát ami nincs megtiltva, azt szabad Amerikában.
Az USA polgárháborúja
1776-83: függetlenségi háború, a gyarmatok függetlenedése.
1787: alkotmány kiadása (+22 pont ma)
Jelentős fejlődés indul meg. Okai:
- Áttelepülések Európából (szaktudás, eszközök)
- USA-ban korlátlan területi lehetőségek
- Az Atlanti partvidéket hamar lezajlik az ipari forradalom
- Ipari fejlődés: a világtermelés 15%-át ő adja
- Észak és dél között jelentős ellentétek
|
Észak
|
Dél
|
|
ipar a meghatározó
|
mezőgazdaság a meghatározó
|
|
farmergazdálkodás
|
ültetvényes gazdálkodás
|
|
bérmunkások
|
rabszolgatartás
|
|
önigazgatás, önkormányzat
Angliával kapcsolatban védővám
Republikánusok
Körpontosításra törekszik
|
királyi tulajdon, nagy földbirtok
Angliával kereskedelmi kapcsolat
Demokraták
Az államoknál legyen nagy hatalom
|
A legfőbb konfliktusforrás a rabszolgatartás kérdése.
1820: missuri egyezmény: húznak egy vonalat, ettől északra tilos, délre megengedett a rabszolgatartás.
1854: 2 államot vennének föl, Kansast és Nebraskát. A déliek betörnek Kansasba, bele akarják íratni a rabszolgatartást az alkotmányukba. Visszarendelik őket, hogy az államok szabadon dönthessenek.
Dred Scott per. Egy déli rabszolga északra szökik, ahol befogadják, de a régi gazdái visszakövetelik. Precedens értékű per, vissza kell menni a déli gazdához.
1859: John Brown 18 emberrel megpróbálja felszabadítani a déli rabszolgákat. Fegyvereket szerez, Harpers Ferryben fegyverraktárat foglalnak el, a déli katonaság körülzárja és kivégzi őket. Róla szól a János bácsi a csatában, a rabszolgafelszabadító-mozgalom jelképévé válik.
1860: Homestead Act: ingyen föld a szabad területeken, de a déliek tiltakoznak, ezért elvetik az ötletet.
1860: elnökválasztás: Az északiak jelöltje Abraham Lincoln. Szegény farmercsaládból származik, onnan küzdi fel magát (self-made man). A 34 állam megválasztja, erre a 11 déli állam kilép az USA-ból.
1861 febr. 7-én új konföderációt hoznak létre. Saját elnököt: Jefferson Davis és saját fővárost: Richmond választanak. Ez a teljes szakadást jelenti, és a polgárháború kezdetét.
Esélyek: Északon 22, délen 9,5 millió ember, de dél felkészültebb, mert ők döntenek a háborúról. A hadsereg tisztikarának jelentős része is itt van. Északon van viszont az ipar, és a vasútvonal is.
1861: jórészt déli sikerek, de északon 1 000 000 önkéntes gyűlik össze. Délen a legnagyobb létszám 465 000 fő.
1862: Homestead Act törvénybe iktatása, 10$-ért 115 hold földet lehet kapni, ha 5 évig nem költözik el.
1863 jan.1-jén Lincoln bejelenti a rabszolgatartás megszűnését az USA-ban. A rabszolgák tömegesen szöknek északra. A legnagyobb ütközet Gettysburgnél van, ahol északi győzelem születik Robert Lee csapatai ellen.
1865-ben az északiak elfoglalják Richmondot, ezzel kényszerítve térdre a délieket.
1865. ápr. 9-én Appromatoxnál Lee leteszi a fegyvert, kb. 80 000 embere marad. 360 000 északi, és 260 000 déli hal meg.
1865. ápr. 14-én Lincolnt meggyilkolja egy déli.
Értékelés: egységes gazdaság, egységes nemzeti piac, egységes nemzetállam jön létre. A Rabszolgatartás megszűnése.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
