| Történelem tételek : C) 1. A római állam (állam, társadalom kialak., patrícius & plebejus küzdelme, 2 triumvirátus) |
C) 1. A római állam (állam, társadalom kialak., patrícius & plebejus küzdelme, 2 triumvirátus)
2008.03.19. 21:34
A római állam
Kialakulástól a 2 triumvirátusig
Kr. e. 753-ban létrejön a római állam.
A társadalom a királykorban 4 fő rétegre oszlik. Élén a király áll.
- A nemesi réteg, a patríciusok a 300 alapító család tagjai. Ők földbirtokkal rendelkeznek (ager publicus, közösségi föld), ők vannak benne a vének tanácsában, a szenátusban is.
- A cliensek az arisztokrácia bábui, szolgálói. Elszegényedett patríciusok, de szavazati joggal rendelkeznek.
- A plebejusok később betelepedett polgárok. Politikai joguk nincs, ők alkotják a hadsereget. Mezőgazdasággal foglalkoznak.
- A rabszolgák száma ebben a korban elenyésző.
Kr. e. 510-ben elűzik Superbust, az utolsó királyt, így jön létre a res publicae, a köztársaság.
Szenátusok a köztársaság korában: a választásnál két törvény érvényesült. Az annutitas elve, vagyis hogy a tisztségviselőket egy évre választják, és a collegialitas elve, miszerint minden tisztséget többen töltsenek be.
A Magisztrátusok választott tisztségek, nem kapnak fizetést, és csak gazdagok töltik be, mert őket nem lehet megvesztegetni.
Consulok: ők Róma első számú vezetői. Ketten vannak, békeidőben ők vezetik az országot, háborúban a hadsereget.
Praetorok: az ő feladatuk a bíráskodás, igazságszolgáltatás.
Aedilis: városépítők/ szépítők
Quaestorok: pénzügyi szakértők.
Szenátus: a vének tanácsa. Ők a legtekintélyesebbek. SPQR (Senatus populus que Romanus)
Népgyűlés: tagjai a teljes jogú rómaiak. Háború és béke eldöntése, magiszterek választása a feladatuk. Comitia curiata
Diktátort kivételes estekben lehetett választani, Élet és halál ura, de csak fél évig töltheti be posztját. Ha leteszi a tisztséget, nem vonható felelősségre.
A Patríciusok és plebejusok harca
Jog és föld. Ez a különbség köztük. A harc a háborúk miatt kezdődik, mert a plebejusok is harcolnak, de a zsákmányt a patríciusok maguk között osztják szét.
Kr.e. 494-ben a plebejusok kivonulnak. Secessio in Montem Sacrum. Maenius Agrippa a követ, aki a plebejusokhoz megy, hogy jöjjenek vissza. Azzal a feltétellel mennek vissza Rómába, hogy néptribunust választhatnak maguknak, aki szent és sérthetetlen, beülhet a szenátusba, és vétójoggal rendelkezik.
„Tulliuszi alkotmány”: vagyon szerint kezdenek el osztályozni a származás helyett. De mindig a patríciusok érdekei kerülnek előtérbe. 5 csoportra osztják az embereket.
Kr.e. 445-re a patríciusok és plebejusok házasságot köthetnek.
Kr.e.443-ban censorokat vezetnek be (2) akik besorolják az 5 csoportot. 5 éves tisztség.
Kr.e. 367: a közös földből 500 iugerumot kaphat valaki, plebejus is lehet consul, és a szenátusba is bejuthatnak.
Kr.e. 326-ban megszüntetik az adósrabszolgaságot
Kr.e. 300-ra a plebejusok már papok is lehetnek
Kr.e. 287-re a plebejusok népgyűlést hozhatnak létre, aminek határozatai egész Rómára érvényesek.
A plebejusok szinte mindent elérhetnek, nem származás, hanem a vagyon dönt. Kialakul a gazdagok és szegények csoportja, és a nemesség, a nobilitas.
A háborúk hatásai:
Róma hatalmas területekhez jut, de egyenlőtlenül osztják el.
A rabszolgák számának hatalmas növekedése. Bevonják őket a termelőmunkába, kialakul a klasszikus rabszolgatartás a patriarchális helyett.
Devalválódás, értékvesztés következik be, mert nem dolgoznak.
Az egyenlőtlen eloszlás egyre természetesebbé válik, az egyszerű társadalom átrétegződik, 9 rétegre oszlik.
- Nagybirtokosok: 500 iug. felett. Rengeteg rabszolga kerül hozzájuk, emiatt a termelési költség nagyon alacsony. Latifundiumok (óriási földbirtokok) vannak a kezükben, ahol belterjes földművelést folytatnak. A szenátus és a magisztrátusok továbbra is az övéké.
- Pénz és kereskedő arisztokrácia: a provinciákból beáramló vagyon az övéké, rabszolgaeladás. A jövedelmek jó részét bérbe adják nekik, de politikával nem foglalkoznak.
- Nobilitas (nemesség): felemelkedő nemesség
- A kisbirtokos jelentős része tönkremegy, nem művelik a földet, és nem bírják a versenyt a nagybirtokosokkal.
- Szabad bérlők: a fennmaradt kisbirtokosok. Az általuk termelt dolgok 1/8, 1/6odát.
- Kistermelők: csak létfenntartó szerep
- Antik proletariátus: az állammal tartatják el magukat. „Panem et circenses!” Ingyenélők.
- Rabszolgák: állami tulajdonban.
- Magántulajdonú rabszolgák a városban, vagy falvakban
- Gladiátorok
Az első triumvirátus:
Kr.e. 60-ban kötik meg. Caesar Pompeiussal, és Crassussal karöltve. Népszerűséget szerez, eladósodik, majd Hispániában újra meggazdagszik. Kr.e. 59-ben Caesar consul lesz, letelepíti a veteránokat, megállapodnak, hogy 3 részre osztják a birodalmat. Crassus kapja Szíriát, Pompeius Hispániát, Caesar pedig Galliát. Crassus meghal a parthusok támadásának következtében, Pompeius és Caesar szembe kerül egymással. Caesarnak erős serege szerveződik, a szenátus fél, hogy betör Rómába. Ez 49-ben meg is történik, mikor átlépi a Rubicon folyót. Alea iacta est. Caesar Róma ellenségévé válik, Pompeius seregeit felszámolja, aki Egyiptomba menekül, ahol megölik. Caesar Egyiptomba megy, ahol Kleopátra gyereket szül neki, így Egyiptomot is megszerzi. Minden tisztséget megszerez, életfogytig diktátor, consul, néptribunus, imperator, triumphator, istenné testi magát. Hatalmas építkezésekbe kezd, veteránokat telepít le, 900ra emeli a szenátus számát, arany pénzt veret. A köztársaságot féltők küzdenek ellene, Kr.e.44 márc.15-én merényletet terveznek ellene. Nincs tekintettel a köztársasági hagyományokra, ezért bukik meg.
A második triumvirátus:
Marcus Antonius, Lepidus és Octavianus köti meg. Lepidus visszavonul a politikától, ezért 2 részre osztják az országot (Egyiptom, Róma). A szenátus Octavianus mellé áll, aki Antonius ellen indul. Kr.e.31-ben sok kerül az ütközetre Actiumnál, ahol Octavianus győz. Antonius visszamenekül Egyiptomba, ahol Kleopátrával együtt öngyilkos lesz. Octavianus lemond triumviri tisztségéről, felveszi helyette a consuli, és imperatori címet. A köztársaság állarcát fenntartva egyeduralomra tör. Ez a császárság.
egy másik kidolgozott tétel:
A római állam
Kr.e. 12. sz. – a K-NY-i irányú tengeri népek vándorlásával kerülnek ide az Italikus népek, és
elfoglalják Itália középső részét. Nem egységesek, több törzsből állnak:
-latinok
-szamniszok
-szabellek
-illérek
Az Itáliai-fsz-en még élnek fejlettebb népek:
-ÉNY: etruszkok (Nem tudjuk, honnan származnak, magas a kulturális szintjük)
-É: görög telepesek
-D: punok és görögök (a görög gyarmatosítás idején kerültek ide. Békés, állattenyésztő nép)
Az italicus népek szárazföldi, és nem hajós népek. A partvonal sem alkalmas a kikötésre. Meg kell tanulniuk hajózni, ha szerephez akarnak jutni...
Az első központ Alba Longa. Nem alkalmas tartós letelepedésre, mert nem lehet terjeszkedni.
Kr.e. 753. – Róma megalapítása
A latinok és a szabinok együtt alapítják. (mondák: Romolus és Remus, Szabin nők elrablása, Aeneis mondakör)
A Tiberis partján lévő 7 dombra épül (Septimontium = 7 domb szövetsége), jól védhető és terjeszkedni is lehet.
Kr.e. 510-ig etruszk felügyelet alá kerül, akkor elűzik az utolsó (7.) etruszk királyt, a gőgös Tarquinius Superbust.
Róma terjeszkedése:
Ez után 100 évig etruszk háborúk sorozata következett.
Kr.e. 396. – tíz évi ostrom után elfoglalják Veii-t, és az etruszk városok római fennhatóság alá kerülnek.
A rómaiak átvették az etruszkoktól a boltívet, a vas használatát, a Cloaca Maximát, emelkedett a kulturális színvonal.
(Etruszkok a görögökkel is háborúztak, a görögök győznek.)
É-ról a gallok nyomulnak be Itália területére (mai Fo területéről), és letelepednek a Pó-síkságon is. Kitörnek a római-gall háborúk.
Kr.e. 387. – Róma ostroma
A latinok győznek, hála a Iuno templomában lévő Capitoliumi libáknak. É-Itáliában még tartósan jelen lesznek a gallok.
Kr.e. 343.- 290. – Szamnisz háború
Rómaiak elfoglalják Közép.Itáliát a szamniszoktól: Campaniát (Róma és Nápoly közti rész), és a fővárost, Capuát.
A városokkal külön típusú békét kötnek, megakadályozva, hogy a legyőzöttek összefogjanak.
Divide et impera! = Oszd meg és uralkodj!
Róma közvetlen szomszédságba kerül a görög gyarmatokkal.
Kr.e. 282.- 272. – Tarentumi háború
Dél-Itáliát foglalja el (egyesével küzd meg a poliszokkal).
Új hódítók érkeznek: a punok.
Karthago-tföníciai kereskedők hozzák létre, önálló birodalommá válik, és megszerzi a Földközi-tenger feletti ellenőrzést.
Szicília szigetén a punok és a görögök is jelen vannak. A görög gyarmato külső segítséget kérnek ellenük, s a rómaiak beszállnak a harcba…
Róma töténetében 3+1 nagy szakasz volt:
-etruszk királyság
-Kr.e. 510.-30. – köztársaság
-Kr.e.30.-Kr.u. 284. – principátus
-Kr.u. 284.- 476. – dominátus
Köztársaság kor:
Az arisztokraták vezetik Rómát, ők a 300 nemzetség tagjai. A plebejusok nem szólhatnak bele.
Népgyűlés – Comitia Curiata
Legősibb. Csak patríciusok választják a tisztségviselőket, egy évre, mindig kettőt, akik egymást ellenőrzik. Hivatali idejük alatt beperelhetetlenek.
Szenátus: Népek tanácsa
300 főből áll, ők a nemzetfők. Ellenőrző és tanácsadó testület.
Consul: közigazgatás és hadsereg vezetője.
Praetor: bíráskodás, rendfenntartás
Diktátor: ˝ évre egyeduralkodó, nem vonható felelősségre.
Nobilitas: leggazdagabb rómaiak, nincs jogi alapja.
Patrícius: Rómát létrehozó 300 nemzetség tagjai. Lovas szolgálat a hadseregben, bronz
fegyverek. Vezető réteg, állami földet kapnak (ager publicus).
Cliens: elszegényedett nemzetségtag. Vagyonosabb patríciusoknál szolgáltak támogatásért.
Plebejus: nemzetséghez nem tartozók. Nincs polgárjoguk (Populus Romanus), nem kapnak az ager publicusból, csak kis parcellákat. Általában parasztok, kézművesek, kereskedők.
A magistratusok irányítanak.
Kettőzött hivatalok vannak, ez a kollegialitás.
-egy évig
-nem kapnak fizetést
-kölcsönös veto jog
-hivatali idő alatt nem vonható felelősségre (immunitás, mentelmi jog)
-tisztségeket nem lehet halmozni
Kr.e. 494. – plebejus lázadás, kivonulnak a Mons Sacerre
Saját népgyűlést kapnak: Consilia Plebis!
Megválasztják a néptribunusokat, akiknek veto joguk van.
Kr.e. 451. – 12 táblás törvények
Írott. Vagyoni rétegződés, kezdenek elmosódni a származási különbségek. Polgári
tulajdonjog!
Kr.e. 445. – Tulliusi alkotmány
Comitia Centuriata – hadsereg alapú népgyűlés! A vagyon fontodabb!
Lehet plebejus + patrícius házasság!
Kr.e. 367.-366. – Licinius-Sextius féle földtörvény
Korlátozza az ager publicisból megszerezhető föld nagyságát.
Részleges adósságelengedés.
Kr.e. 326. – eltörlik az adósrabszolgaságot.
Kr.e. 300. – minden tisztséget vállalhat plebejus is.
Kr.e. 287. – szenátusi jóváhagyás nélkül érvényes a néptribunus által hozott törvény.
Létrejön a Comitia Tributa: Nem kell Rómába utazva szavazni, helyben is lehet.
Reformkísérletek:
Tiberius (Kr.e. 133.) és Caius (Kr.e. 123.) Gracchus:
-fellép a szenátori rend ellen, célja a néppárt erősödése
-az eddig polgárjoggal nem rendelkező lovagok (iparosok és kereskedők) zsarolási
ügyekben bíráskodhatnak
-föld és gabona osztás a szegényeknek
-fellépnek a szövetségesek egyenjogúsága mellett
Caiust megölik, a néppárt erőre kap, és 60 000 proletár kap földet.
Marius (Kr.e. 157.-87. )hadseregreformja:
-proletárokból zsoldoshadsereget toboroz
-veteránok földet kapnak 15-20 év után
-egységes fegyverzet és rendszeres kiképzés (falanx) bevezetése
-6000 főből álló légiók, centuriák (századok) és manipulusok (8-10 vezető)
Sulla (Kr.e. 82.-78.)
-korlátlan ideig (4 év) diktátor, proscriptios lista
-szenátus létszámát 600 főre emelte 300-ról
Kr.e. 74.-71. – Spartacus féle rabszolgafelkelés
Kr.e. 60. - I. Triumvirátus (Caesar, Pompeius, Crassus a szenátus ellen)
Kr.e. 48. – Pharsalos
Crassus már meghalt, Caesar legyőzi Pompeiust, diktátor lesz.
-földreform (földet ad a többgyerekeseknek és a veteránoknak)
-naptárreform
-adóreform
-értékálló aranypénz bevezetése
-szenátus létszámát 900-ra emeli (provincia belieket is felvett)
Kr.e. 44. márc. 15. – Brutus és Cassius meggyilkolja Caesart
Kr.e. 43. – II. Triumvirátus (Antonius, Lepidus, Octavianus)
Kr.e. 31. – Actiumnál Octavianus legyőzi Antoniust
Új cím: Augustus, Princeps (Kr.e. 28-ig), köztársaság látszata, de egyeduralom.
Kr.u. 202. – Caracalla polgárjogi rendelete
Minden szabad alattvaló római polgár. Örökösödési illetéket kell fizetni. (sestrecius)
Diocletianus (284.-305.)
-bevezeti a dominatust, a nyílt egyeduralmat
-101 provinciára osztja a birodalmat
-fej- és földadó kivetése, rögzíti az árakat és a béreket
-bevezeti a Tetrarchiát: 2 augustus és 2 caesar, 20 évenkétn váltják egymást
(széteséshez fog vezetni)
313. – Constantinus : Milanoi Edictum (szabad vallásgyakorlás)
394. – Theodosius államvallássá teszi a kereszténységet
395. – Theodosius ketté osztja a Birodalmat (K-Konstantinápoly,NY-Róma)
451. – Catalanoum-nál hunok megtámadják Rómát Attila vezetésével. Sikerül megállítani.
455. – É-Afrikai vandálok feldúlják Rómát
476. – Odoaker lemondatja az utolsó császárt, Romulus Augustulust.
Koronázási kellékek Konstantinápolyba kerülnek. Ny-Római Birodalom bukása.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
