Mátyás halála után (1490.) az ország szétesett, gyengébb uralkodók következtek, s a gazdasági erő nem volt elég hazánk védelmére.
A trónkövetelők között ott voltak a Habsburgok, és Ulászló cseh király is a Jagelló-dinasztia nevében.
Európa is széttagolt volt, mivel erősödött a Habsburg-francia ellentét. A törökök befejezték más irányú terjeszkedésüket és Ny felé indultak.
A magyar politika a Jagelló-korban folyamatosan a béke fenntartására törekedett, s ezt a keleten lekötött Szelim szultán idejében el is tudta érni.
A külpolitikai helyzet megváltozása egybeesett az új szultán, I. Szulejmán trónra lépésével:
Követei a régi feltételekkel érkeztek Budára, ahol azonban fogságba vetették őket, így a szultán a támadás megindítása mellett döntött.
Szabács ellen indult, amelyet az első rohammal bevett.
1521-ben elfoglalta Nándorfehérvárt, mely a végvárrendszer fő erődítménye volt. Az ország a Duna mentén nyitottá vált a törökök számára.
II. Lajos szembe fordult a rendekkel. Reformtervei megbuktak, Szulejmán hadai megindultak Magyarország belseje felé. A magyarok hírt szereztek a közelgő támadásról, de félve az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelés miatt, nem mertek toborozni, és semmi komolyabb előkészületet nem tettek.
1526. aug. 29. - Mohács síkján került sor a csatára (II. Lajos bele fullad a Csele-patakba), amit a magyarok mindössze 2 óra alatt elvesztettek, és Szulejmán É felé indult.
Bevonultak Budára, kifosztották és felgyújtották a várost. A törökkivonult az országból, és foglyok tízezreit vitte magával.
1526. nov. 10.- Szapolyai János megkoronáztatta magát.
1526. dec.17. - a Habsburg-bárók Ferdinándot választják királyukká
Szapolyai a Ferdinánd elleni harcban a töröktől kért segítséget, aki támogatásáról biztosítja őt az Isztambuli-szerződésben. Szulejmán elfoglalta, és átadta Szapolyainak Budát, és 1529-ben Bécs ellen indult, ahonnan azonban az ostrom elhúzódása miatt visszavonulni kényszerült.
1532. – újra Bécs ellen indultak, de a török erők megtorpannak Kőszeg váránál, amit feltehetőleg csak az időhúzás kedvéért támadtak meg. Jurisics Miklós ellenállt, s ezzel megvédte Bécset.
A Habsburgok és a törökök nem bírnak egymással, s Magyarország az ütközőzónájukká válik.
1538. febr. 24. –a Nagyváradi szerződésben Szapolyai és Ferdinánd kölcsönösen elismerik egymás hatalmát, s János halála után az ország Ferdinándra száll.
Szapolyainak azonban fia születik az Izabellával, a lengyel királylánnyal kötött házasságából. 1540-ben halálos ágyán megesketi párthíveit, hogy fiát, János Zsigmondot választják királlyá.
A Szapolyainak tett ígéret azonban nehéz helyzetbe hozza Fráter Györgyöt, aki a törököktől kér segítséget, ők elfogadják János Zsigmondot.
1541. aug. 29.- Szulejmán csapatai, miután elűzik a Budát körülvevő Habsburg seregeket, János Zsigmondot és Izabellát pedig megbeszélésre hívják, megszállják Budát, és berendezkednek. Izabellának és fiának Erdélyt és a Tiszától K-re eső országrészt adják. Az ország 3 részre szakad.
1542-ben a Habsburgok megpróbálják visszafoglalni Budát, mivel az 1541-es Gyalui egyezmény (Ferdinánd - János Zsigmond) értelmében Ferdinándé az ország, neki kell kiűznie a törököt, de nem sikerül.
1543.-1547.– a török hadjáratot indít Buda védelmi körzetének kialakításáért
1552-ben pedig büntető hadjáratot indít, ekkor kerül sor pl. Egernél a csatára.
Török Hódoltság
Főként az Alföld területére esik, az ország középső része, ahol a kisközösségek veszélyeztetetté váltak, a lakosság pusztult.
Az átalakuló településszerkezet miatt a városok lakossága felduzzadt. A terület szélén még erősebb volt a pusztulás, hiszen itt nagyobbak voltak az adóterhek, és a várháborúk, határháborúk is dúltak.
A török államberendezkedés, közigazgatás és területviszonyok váltak meghatározóvá:
-a föld a szultáné, a szpáhiknak osztogatja, de bármikor visszaveheti, rablógazdálkodás
-az adóztatás a defterdárok által készített pontos nyilvántartások alapján történt.
Megtartják a régi adókat és újakat is kivetnek. (kapuadó, természetbeli juttatások, állami robot, haradzs)
A magyar urak is beszedték az adót, így kettős adóztatás alakult ki.
-az igazságszolgáltatást a muftik (vallásos) és a kádik (polgári) látták el
- a terület vilajetekre, azon belül szandzsákokra tagolódott (közigazgatási egységek)
Magyar Királyság
A Habsburgok fennhatósága alatt marad, a rendiség az ország kiszolgáltatottsága ellenére megmarad.
Nádor helyett helytartót neveznek ki, akinek központja Pozsony. Különböző intézményeket hoznak létre:
-Magyar Kamara – (Pozsony) adó, gazdaság, pénzügyek irányítása
-Magyar Kancellária - (Bécs)
-Udvari Haditanács - (központi) az eddig belül lévő várak megerősítése (birodalmi rendek és a pápa is segít)
A végvári katonákat gyatrán látják el, ezért sokszor „önellátásra” szorultak. A kis és közép nemesek lettek végvári katonák.
A rendi intézmények megmaradnak:
-Országgyűlés:
-adómegszavazás joga
-nemesi vármegye
-bíráskodás
-adóbeszedés
-hadakozás
-központi hatalom végrehajtói
A királyság igyekszik jóban lenni a nemesekkel: rendi dualizmus alakul ki.
Erdélyi Fejedelemség
Buda 1451-es eleste után Fráter György kemény kézzel lát hozzá az államélet megszervezéséhez.
Fráter György a Habsburgok kezére akarja adni Erdélyt, de közben olyan, mintha a törökökhöz húzna. 1551 decemberében a Habsburgok beleegyezésével ölik meg.
1556-ban az erdélyi nemesek visszahívják János Zsigmondot és Izabellát, önálló állam jön létre, de adót fizet a töröknek.
1565.-ben Ferdinánd utódja, Miksa és János Zsigmond egyezséget köt:
-János Zsigmond lemond a királyi címről, de az ő utódja örökli Erdélyt
A töröknek ez nem tetszik, ezért 1566-ban hadjáratot indít, újra megpróbálja elfoglalni Bécset (Gyula, Szigetvár).
1568. – Drinápolyi béke status quo alapján
Az ország 3 részre szakadása 1570-ben a Speyer-i szerződéskor véglegesedik:
-János Zsigmond lemond a királyi címről, és névleg elismeri Miksát Mao. királyának
-Miksa elfogadja J. Zs.-t Erdély fejedelmének
Erdély élén a fejedelem áll, s 3 rend van: a magyarok, a szászok és a székelyek.
(1542. – Tordai Unió: az erdélyi rendek öntudatra ébredése, megerősödése)
Erdély a belügyeiben önálló, a fejdelem önhatalmú, a tanács tagjait is ő választja.
Működik az erdélyi rendi országgyűlés, de a fejedelem előterjesztéseinek jóváhagyására korlátozódik. A fejedelem háttere a török porta.
Új elmélet születik: innen kiindulva kell kiűzni a törököt, egyesíteni az országot.
Később Báthory Gábor átlépi a török szabta határt. Mikor a Habsburgokhoz közeledik, még legbefolyásosabb híve, Bethlen Gábor is szakít vele, majd Bethlen lesz a fejedelem, Báthoryt pedig megölik a hajdúk.
Bethlen Gábor gazdaságilag helyrehozta a területet. Bányászokat és iparosokat hívott Erdélybe. A szarvasmarha, méz, viasz, vas kereskedelmére állami monopóliumot vezetett be.
Apafi Mihály alatt megszűnik a független Erdély, csak gazdasági, vallási szempontból lesz önálló.
Végvárrendszer
A déli végvárrendszer megszűnik Nándorfehérvár eleste után, az ország közepén hoznak létre egy belső végvárrendszert, DNy-ról ÉK felé, régi építményeket felhasználva a középhegységek lábánál. Megindul egy modernizációs folyamat.
A végvárak 3 típusa:
-nagy, modern vár: (pl. Kanizsa) sok katona befogadására képes, egy komoly támadás kiindulópontja lehet
-közepes vár: pár 100 fő befogadására képes, várostromhoz való
-tarisznya vár (őrhely): határforgalom ellenőrzésére
A személyzet alapvetően magyar, de megjelennek olasz és németalföldi zsoldosok is.
A török kiűzése utána végvárak feleslegessé váltak, elpusztultak. Ami megmarad, annak a Rákóczi-szabadságharc alatt lesz még szerepe, később ezeket is felrobbantják.
A végvári élet kiemelkedő egyénisége volt Balassi Bálint.
egy másik kidolgozott tétel:
Életmód a XVI. századi Magyarországon
1526. nov.-dec.: 2 részre szakad az ország
o Habsburg Ferdinánd, Szapolyai János
1568: drinápolyi béke: 3 részre szakad az ország
I. Királyi Magyarország
- Habsburg Birodalom tartománya
- határvédelem
- Bécsben: - király
- Magyar Kamara (1528): gazdasági irányító
- Udvari Haditanács (1556): katonai irányító
> helytartók irányítanak (nincs nádor!)
- csak katonai beruházás
- végvárrendszer kiépítése
o új végvárvonal: török által megszállt T-ekhez igazodik
§ Mohácsig (1526) kettős volt
o erődök
§ nagy (1000-1500 fő): hadsereg visszaverése
pl.: Győr, Fülek, Veszprém
▪ közepes (100-500 fő): portyázók visszaverése
• végvárak között láncszerűen
25, pl.: Sümeg, Tata, Sirok
§ őrhely (20-50 fő): ellenség közeledtét jelenti
pl.: Fonyód
o modern várak
§ palánkvár: cölöpök egymás mellett, amit földdel borítanak (gyors, olcsó, jó)
§ magyar huszárok
§ pisztoly, ágyú, sodronying
§ alacsony várfal földsánccal: ha meglövik a föld dől le, a vár megmarad
ˇ magas falat kiágyúzza a török (legjobb a tüzérsége)
ˇ RAJZ!
§ mérnöki tudomány fellendül > jobb tüzérek
ˇ lassan lehagyjuk a törököket
§ olasz / füles bástya (pl.: Eger)
ˇ kartácstűz: vasreszelék + szög
ˇ RAJZ!
§ mozsár ágyú: meredek röppályán felfelé lő
§ vitorla: lepantói csata (1571) az utolsó gályás
- országgyűlés: adó megajánlásának joga
- főnemesek szerepe megnő a harcok miatt > nemesi vármegyék
pl.: Zrínyi, Balassi, Wesselényi Thököly, Jurisics
o köznemesség háttérbe szorul
II. Török Hódoltság
- közigazgatás
o vilajet: 2-3 megyényi T – tartomány
Buda (1541), Temesvár, Eger + Kanizsa, Várad (1552), Érsekújvár (1663)
o szandzsa: megyényi T – közigazgatási egység
o beglerbég / pasa (urak ura): vilajet élén
o szandzsák bég / bég (úr): szandzsák élén
- tisztségviselők
o kádi / mufti: török bíró (Korán alapján)
o defterdár: adószedő
§ defter: adójegyzék
- adózás
o haradzs: ráják (nem muzulmánok) adója 25%
o földesúri adó
o tized: oszmánoknak az egyház helyett
o robot / közmunka
o kettős adóztatás: határvidéken (Királyi Mo. – Hódoltság)
§ magyar földbirtokosok is beszedik az adót
- birtoktípusok
o szpáhi / szolgálati: katonáskodásért
§ bármikor visszavehető > rablógazdálkodás > rossz a birodalom gazdasága
o állami: szultáné
o parasztvármegye: saját ügyük felett bíráskodnak a jobbágyok > sikertelen a beolvasztás
§ magukat irányítják
o mezővárosok: van közbiztonság
§ 15-30 km-es körzet
§ kicsi települések helyett nagyok lesznek
pl.: Debrecen, Hajdúböszörmény, Kiskunfélegyháza
III. Erdély
- adó a töröknek
- rendi gyűlés: csak megerősítő szerep
- speyeri egyezmény (1570): ha János Zsigmond meghal Erdély a habsburgoké (eltolják)
Báthory István, Kristóf (1571-86)
o bevétel: 300 000 arany (10-15 000 a töröknek, többi a katonaságra)
o lakosság: 6-700 000 fő
o központosított hatalom
o szabad vallásgyakorlás (1568: tordai országgyűlés)
- török elfoglalja Sziszeket, Veszprémet (1593) > 15 éves háború
1606: bécsi béke (magyar – habsburg)
o protestáns vallásszabadság biztosítása
o felségsértési perek megszűntetése (alaptalanok, Bocskait is ilyenbe fogták)
o Erdély független, Partiumot megkapja
o habsburg uralkodót elfogadjuk, de szabad nádorválasztás
1606: zsitva-toroki béke: lezárul a 15 éves háború
Bethlen Gábor (1613-29)
o rend visszaállítása
o bányászok, fazekasok behívása
o állami monopólium lesz: szarvasmarha-, viasz-, méz-, vaskereskedelem > fejlődik az állam
I. Rákóczi György megtartja a békét és a rendet
> Bethlen + Rákóczi: Erdély aranykora
AJÁNLOM AZ OLDALT
