|
E) 1. Görög polisz és polgárai ( Spárta, Athén)
2008.03.19. 21:26
A görög polisz és polgárai
Spárta
A mükénéi központok megszűnése után, az emberek magukénak tekintették a földet. Megművelték, érdekükben volt többet termelni és azt értékesíteni. Kb. 300 ilyen városállam (polisz) jött létre, amit eleinte a királyok irányították, de hatalmuk korlátozott volt. A királyokat elűzték, és az arisztokrácia vette át a hatalmat. Létrejött az adósrabszolgaság, az arisztokrácia erőszakos pénzszerzése miatt. A túlnépesedés következtében elkezdődik a gyarmatosítás. Az anyaország és a gyarmatok között kereskedelmi kapcsolat marad, a gyarmatosítás a VI. sz.-ra befejeződik.
Spártát a dórok hozták létre Kr.e. 900 körül, az akhájokra rátelepedve. Néhány falvat hoznak létre, amik később egyesülnek, így jött létre Spárta, melynek végleges határai a VII. sz.-ra alakulnak ki. Egyenlő földterületeket osztanak ki, vaspénzt veretnek.
A társadalom három rétegű:
Teljes jogú polgárok: 30 évnél idősebb spártai férfiak, akik irányítanak, és szavaznak. Háborúban ők katonáskodnak.
Perioikoszok: kb. háromszor annyian vannak, mint a polgárok, ők a meghódított népek polgárai. Választójoggal nem rendelkeznek, háborúban gyalogos katonák. A spártaiak megvédik őket, ezért nem lázadnak. Ők a termelő munkások, iparban dolgozók.
Akhájok: alávetettek, kb. tízszer annyian vannak, mint a polgárok. Nem rabszolgák, az állam tulajdonai, de bárki megszégyenítheti, vagy megölheti őket. Mezőgazdasággal foglalkoznak. A katonák rajtaütésszerűen támadnak ellenük.
A népet két király, és 28 vén irányította. A királyok hatalma formális, háborúban hadvezérek, békében vallási vezetők. A hatalom a 28 vén kezében van, ők a geruszia. 60 év felettiek.
Minden 30 évnél idősebb férfi tagja lehetett az apellának. Ők a szavazópolgárok, de csak igennel vagy nemmel lehetett szavazni.
Spártai nevelés:
Amikor egy gyerek megszületett a vének elé vitték, akik eldöntötték, hogy elég életre valónak találják e. Ha nem volt az, kitették a Taügetosz nevű hegyre és otthagyták.
A fiúk 7 éves korukig dajkák kezében vannak, majd harcolni tanítják őket. Kevés élelmet kapnak, alvóhelyüket maguknak csinálják. 30 éves koruk után házasodhatnak, 60éves korukig harcolnak (ha megérik). Amikor a fiút elviszik katonának, az anyja egy pajzsot ad fiának: „Ezzel vagy ezen!” felkiáltással. A legnagyobb szégyen, ha valaki a hátába kapta a nyilat, mert ez arra utalt, hogy megfutamodott az ellenség elől. Ebben az esetben nem lehetett eltemetni a katonát. A lányokra is nagy figyelmet fordítanak, edzik őket, hogy jobban bírják a szülést.
A görög polisz és polgárai
Kr.e 13.sz. – a tengeri népek vándorlása idején Hellász területére kerülnek a dórok, jónok,
akhájok. Elpusztítják a régi égei kultúrákat (Mükénéi, Krétai), melyek az ókori keleti kultúrákhoz hasonlítottak.
Nagy államalakulatok helyett sok önálló városállam, polisz jön létre, ahol raktározó gazdálkodás helyett földmagántulajdon van.
Túlnépesedés kezdődik, ezért a hajózó görög nép gyarmatosításba kezd a mediterrán területeken. Sajátos kapcsolat jön létre:
Az anyaváros iparcikkeket és speciális termékeket küld a gyarmatra nyersanyagért cserébe.
Kr.e.6. sz.-a punok, perzsák, latinok is kezdenekterjeszkedni, s ez konfliktusok forrása lesz.
Kr.e. 7. sz. - megszűnik a poliszokban a királyság, s a vezetők a leggazdagabbak lesznek,
Arisztokratikus köztársaságok jönnek létre. Az uralkodó csak korlátozott ideig lehet élen, utána újat választanak. Új réteg jön létre, az iparosokból, kereskedőkből, földművelőkből álló nép, a démosz.
A poliszok berendezkedése különböző, a két véglet Spárta és Athén, a többi átmenetet képez.
Athén
Athénban a demokrácia uralkodik, a politikába beleszóló polgárok cserépszavazással, vagyis osztrakizmosszal döntenek.
Kr.e. 621. – Drakón szigorú írott törvényeket alkot.
Kr.e. 594. – Szolón eltörli az adósrabszolgaságot, s magukat az adósságokat is.
-Bevezeti, hogy a népgyűlésen mindenki ott lehet, de tisztségviselő csak vagyonnal
rendelkező lehet.
-A társadalom rétegei (évi gabonában):
-500 mérősök, lovasok (300-500 mérő)
-ökörfogatosok, zengitészek (200-300 mérő)
-napszámosok, thészek (max 200 mérő)
-száműzik.
Kr.e. 560-627. – Peiszisztratosz bevezeti a Türanniszt, vagyis az egyeduralmi rendszert
-a démosz tagjai gazdagodnak, földosztást rendez
-bevezeti a vidékre kiszálló bíróságot
-előnyös kereskedelmi szerződéseket köt
Kr.e. 510-ben megbukik a türannisz.
Kr e. 508.- Kleisztenész 3 részre osztja Athént: tengeri, városi és szárazföldi részekre
10 kerületet, vagyis phülét hoz létre, s mindegyikben lesz 1-1 rész a 3 terület-típusból, így egyenlően képviselheti magát a 3 típus a választásokon.
A görögök életében fontos volt a művészet, a tudomány és a sport.
Színházakba jártak, s olyan híres filozófusaik voltak, mint Szókratész, Platón vagy Arisztotelész. Ők rendezték az első Olimpiákat. Többistenhitűek voltak.
Athén számára veszélyessé vált a perzsák fekete-tengeri terjeszkedése, mivel elvágta a kereskedelemben résztvevő poliszok kereskedelmi útvonalait.
I.Dareiosz elfoglalta a Boszporuszt, a Dardanellákat és Thrákiát.
Kr.e. 500-494. – Ión városok felkelése
Athén 20 hajóval segíti, a perszák mégis leverik.
A perzsák a Boszporuszon át hajóhidat építettek, ám egy vihar szétverte a flotta felét, ezért Miltiádész 1 millió korbácsütéssel büntette a tengert.
Kr.e. 492. – A szigetvilág érintésével Marathónnál kötöttek ki a perzsák.
A perzsa haderő 20-25 ezer, zömmel távolharcra kiképzett lovasokból és íjászokból állt, a tanácsadó Hippiász (Peiszisztratosz fia) volt.
A görög sereg 10 ezer athéniból, és 1000 szövetséges hoplitából állt, akik falanxban, közelharchoz való taktikával nyomultak előre. Vezetőjük Miltiádész, aki korábban a perzsákkal harcolt.
6400 perzsa és 192 görög halott árán a görögök győztek. A perzsák és a görögök is megindultak Athén felé, de egyszerre értek oda, ezért a perzsák visszafordultak.
Dareiosz halála után Perzsiában trónviszály lett, így 10 évig nem mozdultak, akkor Dareiosz fia, Xerxész került a hatalomra.
Eközben Athénban 2 nézet alakult ki:
-Ariszteidész: a szárazföldi hoplita haderőt kell fejleszteni (földművelők)
-Themisztoklész: hajóflottát kell fejleszteni (iparosok, kereskedők)
Osztrakizmosszal döntöttek: Ariszteidészt 10 évre száműzték, és 200 triérészt építettek.
Kr.e. 480. – Xerxész csapatai a szárazföld mentén közeledtek 200 ezer katonával és 650
(kereskedelmi) hajóval. A görög poliszok sorra megadják magukat a szorosig.
A Thermopülai-szorosnál sorakoznak föl a görögök. Ephialtész aranyért cserébe mutata a perzsáknak egy hegyi utat, mellyel a görögök mögé kerülhettek. A görög hadsereg zömét haza küldik, de Leonidászt (spártai) és 300 katonáját lemészárolják.
A görögök az Isztmoszi-szorosig vonultak vissza, feladva Boiotiát és Attikát. Themisztoklész Attika lakosságát a Szalamiszi-szigetre költöztette át, így a perzsák az üres Athént pusztították el.
Themisztoklész elérte, hogy a Szalamiszi-szigeteknél lévő öbölben legyen a csata, ahol a rövid és gyors hajókból álló görög flotta könnyedén legyőzte a hosszú és lassú perzsa hajókat. (Kr.e. 480.)
Kr.e. 479. – Plataianál sor került a döntő szárazföldi ütközetre, ahol a spártai fővezér,
Pauszaniász győzött
A Mükálé-hegyfoknál is győzött a görög flotta, biztosítva fölényüket az Égei-tengeren.
Kr.e.478.- a hazatért Ariszteidész javaslatára létrejön a Déloszi-szövetség a háborút pártoló
poliszok között. Spárta ellenezte.
A görögök vezetését Miltiádész fia, Kimón vette át, akit poltikai okok miatt 10 évre száműztek. Egy egyiptomi perzsa-ellenes felkelés miatt, amit nem tudnak megnyerni, visszahívják, s Ciprusnál győzelmet arat.
Kr.e. 448-ban békét kötnek a perzsákkal.
-perzsák lemondanak az égei-tengeri jelenlétről
-a szorosok szabadok lesznek
-a ión városokat visszacsatolják a görögökhöz
-Athén lemond a terjeszkedésről
-mindkét fél lemond a bosszúállásról
A háború 1. szakasza: Kr.e. 492.-480.
2. szakasza: Kr.e. 480.-479.
3. szakasza: Kr.e. 479.-448.
Hamarosan a Déloszi-szövetség átalakult, s a tagok Athén adófizetőivé váltak. Athéna kilépni kívánó tagokat fegyverrel kényszerítette a maradásra.
A poliszok a kereskedelemben is vetélytársakká váltak. Elsősorban Athén és Korinthosz között éleződtek ki az ellentétek.
Spárta követelte a Déloszi-szövetség megszüntetését, de Athén ezt megtagadta. Spárta hadat indított Athén ellen:
Kr.e. 431.-404. – kitört a Pelloponészoszi háború
Eleinte egyik fél sem tudta megtörni a másik erejét, míg Athénban ki nem tört a pestis.
Kr.e. 404-ben békét kötöttek:
-felbomlott Athén szövetségi rendszere
-flottáját leszerelték
-városfalait lerombolták
A poliszok válságát a háború sem tudta megoldani. A gazdaság már nem tudott fejlődni. A demokrácia támaszát jelentő kézműves és paraszti réteg elszegényedett, városukért felelősséget érző polgárokból, a szavazatukat anyagi előnyökért árusító tömeg lett.
egy másik kidolgozott tétel:
A görög polisz és polgárai
I. A polisz rendszer kialakulása
Korai korszak
- krétai, mükénéi kultúra
o Balkán-fsz. D-i része, Égeit-t. szigetvilága, Kis-Ázsia Ny-i partvidéke
- Ókori K-hez hasonlít, csak nem folyam menti
o raktárgazdálkodás, életmód
o kereskedelem K-tel
o szerkezet: - erős kp.-i hatalom
- istenként tisztelt uralkodó (katonai, közgazdasági vezető)
- városonkénti államok
o írás: lineáris A, B
Átmeneti korszak (Kr.e. XII. sz. – Kr.e. VIII. sz.)
- K-NY-i tengeri népek vándorlása
o kp.-i hatalmak meginognak > nincs erős hatalom!
o dórok jönnek
o mükénéi kultúra elpusztul
o megmarad: - italikusz nép
- dór, jón, akháj „görög törzsek”
- Égei-t.
- kicsi nyelvi, vallási különbségek
- föld
o eddig: palota- / templomgazdálkodás: földjein dolgozók tartoztak a közösséghez
o most: magántulajdon a föld
§ közösség tagja (polgár) csak a földbirtokos
§ dór arisztokrácia birtokot szerez
dórok kisebb rétegei kisbirtokokat szereznek
- miattuk kerülnek magántulajdonba a földek
- vas megmunkálása
o eddig: bronz
o vas: olcsóbb, könnyebben beszerezhető > nem kell a kereskedelem,mint a bronznál
- saját törvény, pénz, istenek, király (nincs isteni, valódi hatalma > báb)
o arisztokraták uralkodnak > arisztokratikus / oligarchikus
o politikai erő annál, akinél a gazdasági erő (gazd.-i erő ott, ahol a politikai)
Görög gyarmatosítás, kolonáció
- sok kis medence
o felosztják maguk között
o polisz: város + várost körülvevő földek
§ ~ 300
§ kicsik (legnagyobb: Athén ~ 100 000 lakos)
§ egymás mellett, egymástól független élet
- mediterrán T
- tagolt partvidék > hajózás kereskedelem
- hegyek (Eurázsiai gyűrt hg. tagjai) > - ércek, ásványi anyagok
- jó minőségű kő > távolságokat át tudnak hidalni
Egyiptom: rossz kő > oszlopcsarnokok
- kevés gabonatermelésre alkalmas T
o túlnépesedés > vándorlás, különben éhen halnak
§ Égei-t. > Fekete-t.> Földközi-t. > Márvány-t. > É-Afrika > Itália > D.-Fro.
Ř Nagy Görögo. létrejön (~ Földközi-t.)
o partmenti hajózás
§ nem tudnak nyílt tengeren tájékozódni
- minden poliszhoz tartozik gyarmatváros (D-Itáliából, Szicíliából, É-Afr.-ból)
o metropolisszal folyamatos szellemi, kereskedelmi kapcsolat
§ POLISZ <> GYARMAT kereskedelmi kapcsolat
> lakosság, kész iparcikkek, munkaigényes, szállítást nem tűrő mezőgazdasági termények
< gabona (!), ipari nyersanyag, rabszolga (beszélő szerszám, nehéziparban – bányák, fémmegmunkálás)
- HAJÓZÁSRA ÉPÜL > sebezhető (Dareiosz kihasználta)
- Kr.e. VI. sz.: nem tudnak több gyarmatot létrehozni
o konkurencia: pun (Karthágó), rómaiak (Itália), perzsák
o túlszaporodásra megoldás
§ későn alapítanak családot > kevés gyerek
§ háborúk
§ „Tajgetosz”
- minden poliszban, de csak Spártában legális (gerúszia)
- máshol: szülő dönt
- főleg a nőket teszik ki (költséges, kis hatékonyságú)
Ř 7-8 éves kortól begyűjtik, és „nyilvános célra” használják
- ffi-ffi kapcsolat > „veszélytelen”
- hatása
o kereskedő, kézműves, szegény kivándorló réteg megerősödik > DÉMOSZ erősödik, egyre nagyobb politikai hatalmat kap > harc az arisztokratákkal
II. Athén, Spárta
- mindegyik polisznak más a szerkezete
o 2 véglet: Athén, Spárta
Athén
- jó helyen > sok gyarmat > sok hajó kell > ipar fellendül
- mezőgazdaság: zöldség, szőlő
- Kr.e. 621: Drakón (arkhón) írásba foglalja a törvényeket
o tálió-elv (szemet szemért)
o arisztokráciának előjogai vannak
Kr.e. 594: Szolón (arkhón) törvényei
o 4 vagyoni osztály az éves jövedelem szerint
§ 500 mérős (500-) - nehézlovasság
§ lovag / lovas (300-500) – könnyűlovasság
§ ökörfogatos (200-300) – gyalogság
§ napszámos (-200) – gyalogság
o teherlerázás: adósrabszolgaság eltörlése
- Kr.e. VI. sz.: arisztokrácia és a démosz kb. egyenlően erős
o egyik réteg sem enged a másik javára > TÜRANNISZ rendszer
Kr.e. 560-527: Peiszisztratosz
o bevezeti a türannisz (=egyeduralmi) rsz.-t
o metropoliszokban
o arisztokraták földjét a démosznak adja > arisztokrácia fölé kerülnek
o mozgó bíróság
§ nem kell kimaradni a démosznak a munkából > jövedelemből
Kr.e. 527-510: Hippiász, Hipparkhosz (P. fiai)
o démosz nagyobb hatalmat akar > elűzik
- Kr.e. 508: Kleisztenész kidolgozza a demokráciát
o 10 phülére osztja, mindegyikben: 1/10 város (kézműves > démosz)
1/10 vidék (arisztokrácia)
1/10 tengerpart (kereskedő > démosz)
o állam felépítése
1. metoikosz: idegen, állampolgárság nélküli > nem politizálhat
2. rabszolga: nem politizálhat
3. polgár: 20 év feletti ffi politizálhat (csak 10% > nem demokratikus)
§ ekklészia: népgyűlés
- törvényhozás
- agorán (főtér) üléseznek
- érvényesség: 5000 főtől
- kötelező részvétel
- tisztségeket fizetés nélkül kötelező elfogadni (tisztségeket évente sorsolják, kivéve a sztratégoszokat)
§ héliaia: bíróság
- 6000 fő
- mindenki különböző üggyel foglalkozik
- részvételért napidíj
§ bulé: tanácskozó testület (~ parlament)
- 400 fő: 4 alapító törzsből > 500 fő: 10 phüléből
- folyamatos ülésezés min. 50 fővel
- részvételért napidíj
§ sztratégosz: hadvezér
- 10 fő
- választják > több évig is lehet
§ arkhón: tényleges vezető (~ kormány)
- 1 > 3 > 9 fő
- arisztokratikus
- életfogytiglan > 10 év > 1 év
§ areioszpagosz: vének tanácsa
- volt arkhónok
- Árész dombján a templomban (innen a név)
- egyre jelentéktelenebb, mert a démosz erősödik > Kr.e. 461-től korlátozva
§ osztrakizmosz: cserépszavazás
- 6000 szavazattól érvényes (nincs tartózkodás)
- 10 évre száműzetés a „nyertesnek”
- türannisz elkerülésére
- aki dolgozik sokat dolgozik ingyen > később nem akarnak szerepet vállalni
> szegények még jobban elszegényednek
> korrupció > napidíj bevezetése (Periklész) > Athén anyagilag belerokkan > Déloszi-szöv. pénzét lopja > szöv. összeomlik > Athén összeomlik > makedón uralom
Spárta
- Peloponésszoszi-fsz.-en
- népei: dórok (leigázzák az akhájokat), akhájok
- katonaállammá alakítja Lükurgosz király
o elszigeteli a többi polisztól > vaspénz: csak itt fogadják el
o 7 éves kortól katonáskodás
o egyenlő föld (klarosz)
o állam felépítése: arisztokratikus (minden tisztség választott!)
1. perioikosz: körüllakó (hegyekben)
- nem előkelő dórok
- iparos, bányász, hadsereg: gyalogos > nélkülözhetetlen
2. helóta: leigázott akháj
- földműves, házkörüli, kétkezi munkás
- termés ˝-ét megtarthatja > nem rabszolga
3. polgár: 30 év feletti ffi
- dór, katona
§ apella: népgyűlés (jóváhagy)
§ ephorosz: tényleges irányító
- 5 fő
§ király: hadvezér, vallási vezető
- 2 fő
§ gerúszia: vének tanácsa
- 28 fő
- 60 éven felüli
- népgyűlést összehívja, kérdéseket összeállítja
- babákról döntenek (borba teszik az újszülöttet: csuklik > Tajgetosz)
- katonaság > sokat vannak távol a polisztól > rádöbbennek, hogy másként is lehet élni
o 7-20 év: kiképzés
§ anya pajzsot ad: „Ezen vagy ezzel!” > nem adhatod meg magad,nem menekülhetsz el
§ krüpteia: helótagyilkolás (~ érettségi) > nincs helótalázadás
o 20-30: katonatábor
o 30-: politikai pálya
§ család másodlagos
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
