| | Történelem tételek : C) 4. A reformkori magyar társadalom kiemelkedő alakjai (Széchenyi, Kossuth) |
C) 4. A reformkori magyar társadalom kiemelkedő alakjai (Széchenyi, Kossuth)
2007.12.08. 21:56
Széchenyi István
1791. 09.21-én született Nagycenken. Apja Széchényi Ferenc, anyja Festetich Julianna. Retardált gyerek, 6-7 éves korában még nem olvas. Már gyerekkorában is tud magyarul. Katonának szánják, 1813-ban a lipcsei csatában futár. A bécsi bálok hírhedt alakja (Stefferl gróf) sok nővel kikezd. Wesselényi báró a barátja, hedonista életmódot folytatnak. Kikezd a sógornőjével, aki öngyilkos lesz. Ekkor döbben rá léhaságára. Elmenekülne saját maga elől. Elkezd utazgatni, bejárja Európát, látva Anglia fejlettségét rádöbben hazája elmaradottságára. Széchenyi, amit elgondol, azt leírja, majd véghez is viszi. Elindítja a lótenyésztést és a lóversenyeket, így a magyar arisztokratáknak nem kell külföldre menni szórakozni. Létrehozza az első kaszinót (a bevétel itthon marad).
Az 1825-27-es országgyűlésen feláll, és magyarul felajánlja egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia felállítására. Többen is csatlakoznak hozzá. Apja pedig a könyvtárát ajánlja fel a nemzetnek.
Első műve a Hitel, amit1830-ban adnak ki. Ez az első magyar összefüggő reformprogram. A magyar nőknek ajánlja. Az ősiség törvénye ellen, a jobbágyok helyzetéről, robotról ír benne. Nagy vitákat vált ki. Az arisztokrácia a fő támogatója, pedig őket ostorozza benne. Desewffy József, Taglalat című művében próbálja megcáfolni.
1831: Világ (világosság) kiadása. A jobbágykérdést feszegeti.
Stádium: 1831-ben írja, de a cenzúra két évig ül rajta, így csak 1833-ben tudják kiadni.
- Hitelre van szükség
- Aviticitas eltörlése (ősiség törvénye)
- Fiscalitas eltörlése: a birtok ne szálljon vissza a koronára, vezessenek be illetéket
- Jus proprietatis: a nem nemesek is kaphassanak földet
- Törvény előtti egyenlőség nemeseknek és nemteleneknek
- Törvényes pártvéd: a nemtelenek birtokpereit képviseli
- A háziadót a nemesek is fizessék
- Infrastruktúra fejlesztése
- A szabad piac akadályozásának megszüntetése (céhek, monopóliumok)
- A magyar nyelv legyen a hivatalos 1835.01.01-től
- Csak a helytartótanács közvetítésével kormányozzon Bécs
- Nyilvánosság
Széchenyi programja:
- Magyarország polgárosodása, kapitalista gazdaság.
- A polgárosodás a Habsburg birodalmon belül legyen.
- Mezőgazdaság fejlesztése
- A jobbágykérdésben a jobbágy legyen az érdekelt. „Se bot, se vessző nem hozott még egy országot is virulásra!”
- Arisztokrácia vezetésével
- Reformok útján, lépésről-lépésre kell megvalósítani
- Kiművelt emberfőkre van szükség
- Az észre kíván hatni, ha az emberek tudatosak, gyorsabban lehet haladni.
Kossuthtal csak a fejlődés vágya a közös, egyébként merőben más módon szeretnék megvalósítani az ország megreformálását.
Az 1848. 04.11-én meghozott törvények következményeként Széchenyi kerül a közmunkaügyi miniszteri pozícióba. A ’48-as forradalmak leverése után önvád gyötri, orvosi tanácsra lemond posztjáról.
Kossuth Lajos
1802.09.19-én született Monokon. Apja a kisnemesi származású Kossuth László, anyja Wéber Karolina Sarolta, egy postamester leánya. 1808-14-ig a sátoraljaújhelyi piaristáknál tanul, majd 1815-18-ig Eperjesen aztán Sárospatakon a református gimnáziumban tanul. Már akkor látszik, hogy Kossuthból nagy országháborító lesz. Ügyvédnek tanul. 1831-ben, a koleralázadás idején ő csendesíti le a felháborodott parasztokat. Az 1832-36-os országgyűlésen ő írja az Országgyűlési Tudósításokat, majd a Törvényhatósági Tudósításokat. Börtönbe kerül, 3év 5 napig, ahol megtanul angolul, közgazdaságtant tanul, és mint főnixmadár kerül ki onnan amnesztiával. Metternich ötlete, hogy ő szerkessze a Pesti Hírlapot. 1841. 01. 2-án el is indítja. 40-ről 4000-re duzzad a vásárlók száma. Ő teremti meg a modern újságírás alapjait. Újításai: vezércikk, mindenkit érdeklő dolgokról ír a legkülönbözőbb témákban. Itt teszi közzé a programját, ezért leváltják tisztségéből. Programja: Széchenyivel csak a fejlődésvágyuk a közös, hogy polgári Magyarországra van szükség, és ő sem akar elszakadni a Habsburg birodalomtól.
- Gazdasági és politikai függetlenség az örökös tartományoktól
- Kötelező örökváltság bevezetése, kártérítés a földesuraknak
- Iparfejlesztés („Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás!”)
- Vezetés a liberális középnemesség kezében legyen
- Forradalmi változásokat akar, nem reformokat
- Az érzelmekre kíván hatni, nem az észre
- Népképviseleti országgyűlés a rendi gyűlés helyett
- Érdekegyeztetés programja
- Védővámrendszer bevezetése
1841-ben támogatja az Iparegyesület létrehozását.
1842: Ipari kiállítás a magyar termékek bemutatására. Vasútvonal kell Fiuméig a termékek eljuttatásáig (Magyar Kereskedelmi Társaság)
1843-44: Védővámrendszer, Védegylet létrehozása. Tagjai 6 évig csak Magyar terméket vásárolnak, akkor is, ha drágább és rosszabb minőségű. Elnöke: gr. Batthyány Kázmér, alelnöke Teleki László, titkára Kossuth.
Az 1848-as utolsó rendi országgyűlésen Deák visszavonultával Kossuth lesz a vezér. Ráismer, hogy a nagy kérdéseket nem hozhatja elő. Az osztrák örökös tartományok alkotmányát követei. Megszavazzák a házadót (az országgyűlés költségét a nemesek állják) és az ősiség eltörlését, de nincs szó kötelező örökváltságról stb… Mikor március 3-án Pozsonyba érkezik a francia forradalom híre, Kossuth taktikát vált. Fölirati beszédet mond, minden követelést összefoglal, ami a magyarság szempontjából fontos.
- Kötelező örökváltság
- Közteherviselés
- A helytartótanács a magyar országgyűlésnek számoljon be
- Országos pénztár létrehozása
- Alkotmányt a birodalom népeinek
Az uralkodó hazahívja a főherceget időhúzás gyanánt, de túl nagy a külpolitikai nyomás. Márc. 13-án Bécsben is kitör a forradalom, Kossuth Pestre üzen, hogy kezdjenek el mozgolódni, hogy nyomást gyakoroljanak az udvarra. Márc. 14-én a felsőház elfogadja a fölirati beszédben elhangzottakat. Kossuth és 100 képviselő felhajóznak Bécsbe a magyar követelésekkel 03.15-én. Ferdinánd 04.11-én szentesíti ezeket a törvényjavaslatokat. Kossuth a pénzügyi tárcát kapja. 1848 júniusában van az első népképviseleti országgyűlés. Júl. 11-én elmondja élete beszédét, ez a megajánlási beszéd. Egy 200 000-es sereg és 42 millió forint megszavazását kéri, és meg is szavazzák neki. („Leborulok a nemzet nagysága előtt”)
Ferdinánd a hadügy és a pénzügy közössé tételét követeli a Batthyány kormánytól, ám ezt megtagadják, és kiadják a Kossuth-bankót 1, 2, 5 Ft-os címletekben. Batthyány és még sokan mások lemondanak, így Kossuth, Mészáros és Szemere. Az ő vezetésükkel alakul meg az Országos Honvédelmi Bizottmány. Elnöke Kossuth, így ő lett a végrehajtó hatalom feje. Sajnos elég sok összetűzés van Kossuth és Görgey, és Kossuth és Szemere között. Később ez is közrejátszik majd a szabadságharc bukásában, csakúgy mint az, hogy, a kormány több esetben is későn dönt a hadsereg, vagy a nemzetiségek sorsáról. A márc. 4-én kiadott oktrojált alkotmányra válaszul Kossuth a függetlenségünk kimondását kéri. Ezt zárt ülésen elvetik, de nyílt ülésen megszavazzák. Kimondják a Habsburg ház detronizációját, és az új államformát, a király nélküli királyságot, melynek élére Kossuth kerül, mint kormányzó. Lemond az OHB miniszterelnöki tisztségéről, és Szemere Bertalan kerül a helyére. Sajnos ez a kormány már meg sem közelíti a Batthyányét. A függetlenség kimondása hozza magával azt a tényt, hogy a magyarok elvesztik az önvédelem jogát, így az oroszoknak okuk lesz a támadásra. Az ő belépésükkel elkezdődik a szabadságharc szétverése. A kormánynak ismét későn született döntése következtében nem tudjuk összevonni a csapatokat, egyre több vereséget szenvedünk. Augusztus 9-én Kossuth lemond. A teljes polgári, és katonai irányítást Görgeyre bízza, attól az időponttól mikor ő már kint van a határon túl. Orsovánál szökik ki.
Bővebben Széchenyi:
Gróf Széchenyi István munkássága:
Gróf Széchenyi István 1791-ben született Bécsben. Apja gróf Széchényi Ferenc, felvilágosult szellemű jozefinista, aki azonban egyre inkább kiábrándult a Habsburgokból, és vált a nemzeti közművelődés vezéralakjává (a Nemzeti Múzeum (1802) és a Nemzeti Könyvtár megalapozása). Anyja gróf Festetich Júlia, gróf Festetich György nővére, aki megalakítja Keszthelyen az első magyar gazdasági főiskolát (Georgikon). István gyermekéveit Nagycenken és Bécsben töltötte. Ezután 22 éves korában katonáskodott, és részt vett - futárként - az 1813-as „népek csatájában” (Lipcse). Ezután eltávolodott a katonai pályától, és elkezdte élni az átlagos ifjú arisztokraták fényűző életét. Ezt a fajta életmódot azonban csömör követte, és Széchenyi felismerte hazája elmaradottságát. Ebben az időben európai körutakra utazott. Főleg Angliát látogatta, ahova barátja, Wesselényi Miklós kísérte el. Itt a lótenyésztés és versenyeztetés, az ipar fejlettsége és a Parlament volt rá nagy hatással. Felismerte továbbá hogy a centrumterületek (=Anglia) fejlettségben messze a perifériák (=Magyarország) előtt jártak. Ekkor fogalmazódott meg életcélja: „Mióta élek kimondhatatlan vágy létezik bennem Magyarország kifejtésére”. Rendkívül lelkesen vetette bele magát a teendőkbe, és még Matternich-el is felvette a kapcsolatot, aki megkedvelte. Széchenyi bízott továbbá Bécs támogatásában is, törekvései azonban nem hoztak sok eredményt.
Ezután a 20-as években gyakorlati törekvései váltak meghatározóvá: a lótenyésztéssel és versenyeztetéssel kezdett foglalkozni (műve: Lovakrúl), ezért megalapította a Nemzeti Lovardát, 1827-ben alapította meg az angol klubok mintájára a Nemzeti Kaszinót, ami a formálódó reformellenzék központjává vált. Hasonló kaszinók alakultak az ország többi városában (pl.: Debrecenben) a 30-as évek legelején.
Hitel:
Ezt követően ismét elméleti munkássága lett a meghatározó. 1830. január 28-án megjelent Hitel című műve. Ennek előzménye 1828-as hitelkérelme volt. Egy osztrák banktól akart kölcsönt (10000 Ft-ot) felvenni, ám kérelmét elutasították, mondván, hogy nincs kellő biztosítéka. A magyar nemesi birtokokat ugyanis a fiscalitás (a kincstár háramlási joga) és az ősiség törvénye (aviticitas) miatt a birtokosok nem adhatták el birtokaikat, a család kihalása után pedig földjük visszaszállt az uralkodóra (Ez 1351-től, Nagy Lajos óta így volt). A Hitelben Széchenyi a magyar gazdasági és politikai életre koncentrált, tételét pedig így fogalmazta meg: A magyar földesúr szegényebb, mint lehetne.
A gazdaság fejlesztése tehát szerinte létkérdés, ugyanis a dekonjunktúra időszaka a magyar nemesség nagy részét fenyegette. A gazdaság tőkés átalakulásához azonban hitelre volt szükség, amit szinte lehetetlenné tett az életben lévő fiscalitás és az ősiség törvénye. Ezeket tehát el kell törölni, és biztosítani kell a nemtelenek birtokvásárlási jogát (Jus proprietatis), melynek eredményeképpen a föld polgári tulajdonná válik.
Ezen kívül szorgalmazta a jobbágy felszabadítást, melynek révén a parasztok felszabadulnak a földesúr gazdasági és személyi fennhatósága alól. Ezt Széchenyi önkéntes örökváltság formájában képzelte el, vagyis a paraszt a földesúr által megállapított összeg egyszeri kifizetésével válthatta volna meg magát. Ezután a paraszt földjének tulajdonosává, vagy bérlőjévé vált volna. Ez azonban nem jelentené azt, hogy a parasztok birtokolnák az összes földet, ugyanis hatalmasak voltak ekkor a majorsági földek. A robotot pedig ezután a parasztok a bérmunkával helyettesítették volna.
Széchenyi ezeket a reformokat az arisztokrácia vezetésével képzelte el, ehhez azonban növelni kellett a közműveltséget, mivel szerinte egy ország fejlettsége a kiművelt emberfők számától függ. A Hitel megbolydította a magyar politikai életet: sokan támogatták, de számos ellenzője is akadt, például a konzervatívok, és a felvilágosult rendi nacionalista irányzatú csoportok. Az ellenzők körébe tartozott például gróf Dessewffy József is, aki A Hitel czímű munka taglalatja (1831.) művében bírálta Széchenyi munkáját. István ugyanis élesen bírálta az arisztokráciát, ugyanakkor fenntartotta nekik a vezető szerepet. Dessewffy attól félt, hogy a nemesi kiváltságok eltörlése veszélyeztetheti a nemzet stabilitását. Dessewffy a fő problémának a kettős vámrendszert tartotta.
Világ:
Széchenyi erre válaszul adta ki Világ (itt világosság) című munkáját, melyben részletesebben taglalta nézeteit, főleg a parasztságra nézve. Ezt tragikusan időszerűvé tette az 1831-ben kitört felvidéki parasztfelkelés.
Stádium: (B tétel!)
1833-ban látott napvilágot harmadik jelentős műve, a Stádium. Ebben végleg rendezi, és pontokba foglalja gondolatait. Kifejti, hogy a reformokat három téren kell elvégezni: Gazdasági téren: hitel biztosítása (1.), az ősiség és a fiscalitás eltörlése (2-3.), a Jus proprietatis bevezetése (4.), az infrastruktúra fejlesztése (8.) valamint az ipari szabad verseny biztosítása (9.)
Társadalmi téren: a törvény előtti egyenlőség biztosítása (5.), a törvényes pártvéd kialakítása (6.) és a közteherviselés (7.) kialakítását akarta elérni, amely a társadalmi jogegyenlőséghez és a feudális viszonyok eltörléséhez vezet.
Politikai téren: ide sorolható a társadalmi téren tervezett összes újítás, valamint a magyar nyelv ügye (10.), helytartótanács egyedüli irányításának elve (11.), és a nyilvánosság biztosítása a törvényhozás minden területén (12.).
Széchenyi ezeket az újításokat a Habsburg Birodalmon belül képzelte el, irtózott minden elszakadási kísérlettől és radikalizmustól. Ennek arisztokrata származása volt az oka, és az, hogy Széchenyi látta, hogy nincs komoly esélyük a magyaroknak a Habsburgok ellen.
Gyakorlati tevékenysége:
Vásárhelyi Pál tervei alapján és Széchenyi kezdeti irányításával valósult meg a Tisza szabályozása. Ezután Széchenyi részt vett még a Duna szabályozásában is és megalapította az első magyar gőzhajózási társaságot (Első Dunagőzhajózási Társaság), ami a Dunán és a Balatonon indult be. Ezen kívül az ő kezdeményezésére létesítettek Óbudánál téli kikötőt, és egy gőzgéppel működő hengermalmot is felépítettek. Szorgalmazta továbbá a magyarországi selyemhernyó-tenyésztés elterjesztését, és a takarékpénztárak felállítását.
Egyik jelentős eredménye a Lánchíd megépíttetése volt, amely William (Thierney) Clark tervei alapján, Adam Clark kivitelezésében készült el (1842. augusztus 24. - 1849. november 21.). A Lánchíd azért is jelentős volt, mert ez ütött először rést a nemesi adómentességen, ugyanis a hídpénzt mindenkinek fizetnie kellett. A hidat 1849-ben Haynau avatta fel.
Széchenyi reformkoncepciójára jellemző volt:
A reformokat az arisztokrácia vezetésével akart bevezetni. Az arisztokraták jó része azonban érzéketlen volt törekvéseivel szemben, hiszen az nekik többet ártott, mint használt. Továbbá, Bécs együttműködésével képzelte el a reformokat. Bécs azonban hátráltatta a folyamatot, Széchenyi hite viszont az udvarban ennek ellenére sem rendült meg.
Evolúciószerű lassú fejlődést képzelt el, ám a jelentkező problémák túlságosan lelassították a reformfolyamatokat. 1840-ben a reformellenzék élére a már radikálisabb Kossuth Lajos állt, és Széchenyi egyre inkább a kormány felé sodródott.
A 30-as években jellemzővé vált a reformmozgalmak kibontakozása, melynek külső és belső okai, feltételei is voltak.
Külső okok: 1830-ban forradalom tört ki Párizsban, továbbá Lengyelországban és Belgiumban. A Szent Szövetség ennek hatására meggyengült, s így Bécs enyhébb politizálásra kényszerült, s így a hazai politikai erők mozgástere bővült.
Belső okok: Ezek világítanak rá a reformok szükségességére. Ilyen például Széchenyi Hitel-e, amely mozgásba lendítette a hazai politikai közgondolkodást. Egy másik esemény is meghatározó volt, ez pedig az 1830 tavaszán kibontakozott kolerajárvány volt. A fertőzést valószínűleg Galíciából hozták be. A betegség ellen nem tudtak hatékonyan védekezni, ezért karanténokat és vesztegzárakat alakítottak ki, valamint Bizmuttal fertőtlenítették a kutakat.
Probléma: A karanténok és vesztegzárak elzárták a felvidéki szlovák zselléreket az alföldi alkalmi munkalehetőségektől, s így az éhhalál fenyegette őket. Az elégedetlenség másik kiváltója a fertőtlenítőszer szakszerűtlen adagolása volt. A bizmutport ugyanis néhol túladagolták, ami betegségekhez vezetett. Ezt a parasztok úgy értékelték, hogy az urak meg akarják mérgezni a népet, s ezért több megyében is kaszára kaptak az elkeseredett emberek. Ez egy parasztfelkelést eredményezett 1831-ben, ám ezt hamar leverték.
A nemesség azonban megrémült, hiszen világossá vált előttük, hogy a könnyen befolyásolható parasztságot akár ellenük is tudja fordítani az udvar. A reformok tehát elkerülhetetlenek voltak.
Széchenyi és Kossuth ellentéte:
Széchényit az egész ország tisztelte gyakorlati tevékenységéért, ám ő nem adta fel elképzeléseit, de az idő túllépett rajta. Ennek az elképzelésének Kossuth tevékenysége merőben ellent mondott. Széchenyi a Kelet népe című művével indította meg a harcot 1841-ben. Ő igazából Kossuth Béccsel szembeforduló gyors és radikális reformprogramját ellenezte, de csak Kossuth modorát merte támadni, mondván, hogy a szívekhez szól az ész helyett, érzelmeket korbácsol, s így az evolúció helyett revolúciót idéz elő. Kossuth tiszteletteljesen válaszolt az őt ért vádakra 1841-ben a Felelet a kelet népére című művével. Fenyegetően szólt továbbá az arisztokráciához, mondva: Veletek, általatok, ha tetszik; nélkületek, ellenetek, ha kell. A közvélemény Kossuth programja mellé állt, s így Széchenyi elszigetelődött, és a kormány illetve az újkonzervatívok felé sodródott.
24. SZÉCHENYI ÉS KOSSUTH NÉZETEI, PROGRAMJAI A POLGÁRI ÁTALAKULÁSÉRT
|
Szempont
|
Széchenyi
|
Kossuth
|
|
Életpálya
|
Bécsben született, udvarhű, katolikus arisztokrata családban. Katonatiszti pálya (győri és lipcsei csata), utazások Európában Wesselényi gróffal (Anglia, Törökország stb.)
|
Zemplén megyei evangélikus kisnemes, egy vagyontalan ügyvéd fiaként született Monokon.
|
|
Politikában való feltűnés
|
1825-ös országgyűlés alsóházában felajánlást tett a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására
|
Az 1832-1836-os országgyűlésen vett részt először, egy távollévő arisztokratát képviselt
|
|
Államforma
|
Alkotmányos monarchia
|
Független nemzeti állam (eleinte a Habsburg birodalom keretein belül)
|
|
A reformok kerete és társadalmi bázisa
|
Minden reformot az udvar egyetértésével akart megvalósítani az arisztokráciára támaszkodva
|
Elképzelhetőnek tartotta az Ausztriától való békés vagy harc általi elszakadást, a reformok irányítását a középbirtokosok irányításával képzelte el
|
|
Alkotásai
|
Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Kaszinó, lóverseny, lótenyésztés hazai fellendítése, Vaskapu hajózhatóvá tétele, Tisza-szabályozás, dunai, balatoni gőzhajózás támogatása, gőzzel hajtott hengermalom, hajógyár és téli kikötő létesítése, selyemhernyó tenyésztés népszerűsítése, Lánchíd
|
Országos politikai sajtó létrehozása, Védegylet, részt vett az Iparegyesület a Gyáralapító Társaság és a Magyar Kereskedelmi Társaság létrehozásában, az Ellenzéki Nyilatkozat egyik szerkesztője,
|
|
Művei
|
Hitel, Világ, Stádium, Kelet Népe, (Lovakrul)
|
Országgyűlési Tudósítások, Törvényhatósági Tudósítások, Pesti Hírlap, Hetilap, Felelet
|
|
Gazdasági programja
|
Ősiség és háramlási jog eltörlése (örökösödési illeték bevezetése), birtokszerzés joga (de nemesi és nemtelen föld szolgáltatásai között különbséget kell tenni), közteherviselés;
Jobbágyterhek, monopóliumok, céhek, árszabások, belső vámok eltörlése, hatékony bérmunka alkalmazása, önkéntes örökváltság, Pest-centrikus közlekedési hálózat,
|
Közteherviselés, kötelező örökváltság állami kárpótlással, védvámok bevezetése, iparfejlesztés, világpiac felé nyitott közlekedési hálózat kiépítése
|
|
Politikai program
|
Törvény előtti egyenlőség, bírósági tárgyalások nyilvánossága, közérintkezés nyelve (törvénykezés, szerződések) a magyar legyen, toleráns nemzetiségpolitika (magyarosítás a gazdaság növekedése, a jogkiterjesztés, a kultúra felemelése révén)
|
Érdekegyesítés, jogkiterjesztés, rendi alkotmány liberális továbbfejlesztése, nemzetiségiek magyarosítása (radikálisan, a magyar nyelvoktatás kötelezővé tétele által), népképviselet,
|
|
Külpolitika
|
A birodalmat mindenképpen meg akarta tartani, mert félt a kormányzattól és az orosz terjeszkedéstől, előnyt látott a politikai, gazdasági egységben
|
|
|
Az udvarral való viszonya
|
1848-ban Döblingbe került ideggyógyintézetbe, amely az ötvenes években gyakorlatilag házi fogságot jelentett (folyamatos rendőri zaklatások); halála máig rejtély (öngyilkosság?, merénylet?)
|
Bebörtönözték, 1837-től 1840-ig volt fogságban
|
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
