Sz�ch�nyit az eg�sz orsz�g tisztelte gyakorlati tev�kenys�g��rt, �m � nem adta fel elk�pzel�seit, de az id� t�ll�pett rajta. Ennek az elk�pzel�s�nek Kossuth tev�kenys�ge mer�ben ellent mondott. Sz�chenyi a Kelet n�pe c�m� m�v�vel ind�totta meg a harcot 1841-ben. � igaz�b�l Kossuth B�ccsel szembefordul� gyors �s radik�lis reformprogramj�t ellenezte, de csak Kos�suth modor�t merte t�madni, mondv�n, hogy a sz�vekhez sz�l az �sz helyett, �rzelmeket kor�b�csol, s �gy az evol�ci� helyett revol�ci�t id�z el�. Kossuth tiszteletteljesen v�laszolt az �t �rt v�dakra 1841-ben a Felelet a kelet n�p�re c�m� m�v�vel. Fenyeget�en sz�lt tov�bb� az arisztokr�ci�hoz, mondva: Veletek, �ltalatok, ha tetszik; n�lk�letek, ellenetek, ha kell. A k�z�v�lem�ny Kossuth programja mell� �llt, s �gy Sz�chenyi elszigetel�d�tt, �s a korm�ny illetve az �jkonzervat�vok fel� sodr�dott.

Szempont	Sz�chenyi	Kossuth
�letp�lya	B�csben sz�letett, udvarh�, katolikus arisztokrata csal�dban. Katonatiszti p�lya (gy�ri �s lipcsei csata), utaz�sok Eur�p�ban Wessel�nyi gr�ffal (Anglia, T�r�korsz�g stb.)	Zempl�n megyei evang�likus kisnemes, egy vagyontalan �gyv�d fiak�nt sz�letett Monokon.
Politik�ban val� felt�n�s	1825-�s orsz�ggy�l�s als�h�z�ban felaj�nl�st tett a Magyar Tudom�nyos Akad�mia megalap�t�s�ra	Az 1832-1836-os orsz�ggy�l�sen vett r�szt el�sz�r, egy t�voll�v� arisztokrat�t k�pviselt
�llamforma	Alkotm�nyos monarchia	F�ggetlen nemzeti �llam (eleinte a Habsburg birodalom keretein bel�l)
A reformok kerete �s t�rsadalmi b�zisa	Minden reformot az udvar egyet�rt�s�vel akart megval�s�tani az arisztokr�ci�ra t�maszkodva	Elk�pzelhet�nek tartotta az Ausztri�t�l val� b�k�s vagy harc �ltali elszakad�st, a reformok ir�ny�t�s�t a k�z�pbirtokosok ir�ny�t�s�val k�pzelte el
Alkot�sai	Magyar Tudom�nyos Akad�mia, Nemzeti Kaszin�, l�verseny, l�teny�szt�s hazai fellend�t�se, Vaskapu haj�zhat�v� t�tele, Tisza-szab�lyoz�s, dunai, balatoni g�zhaj�z�s t�mogat�sa, g�zzel hajtott hengermalom, haj�gy�r �s t�li kik�t� l�tes�t�se, selyemherny� teny�szt�s n�pszer�s�t�se, L�nch�d	Orsz�gos politikai sajt� l�trehoz�sa, V�degylet, r�szt vett az Iparegyes�let a Gy�ralap�t� T�rsas�g �s a Magyar Kereskedelmi T�rsas�g l�trehoz�s�ban, az Ellenz�ki Nyilatkozat egyik szerkeszt�je,
M�vei	Hitel, Vil�g, St�dium, Kelet N�pe, (Lovakrul)	Orsz�ggy�l�si Tud�s�t�sok, T�rv�nyhat�s�gi Tud�s�t�sok, Pesti H�rlap, Hetilap, Felelet
Gazdas�gi programja	�sis�g �s h�raml�si jog elt�rl�se (�r�k�s�d�si illet�k bevezet�se), birtokszerz�s joga (de nemesi �s nemtelen f�ld szolg�ltat�sai k�z�tt k�l�nbs�get kell tenni), k�ztehervisel�s; Jobb�gyterhek, monop�liumok, c�hek, �rszab�sok, bels� v�mok elt�rl�se, hat�kony b�rmunka alkalmaz�sa, �nk�ntes �r�kv�lts�g, Pest-centrikus k�zleked�si h�l�zat,	K�ztehervisel�s, k�telez� �r�kv�lts�g �llami k�rp�tl�ssal, v�dv�mok bevezet�se, iparfejleszt�s, vil�gpiac fel� nyitott k�zleked�si h�l�zat ki�p�t�se
Politikai program	T�rv�ny el�tti egyenl�s�g, b�r�s�gi t�rgyal�sok nyilv�noss�ga, k�z�rintkez�s nyelve (t�rv�nykez�s, szerz�d�sek) a magyar legyen, toler�ns nemzetis�gpolitika (magyaros�t�s a gazdas�g n�veked�se, a jogkiterjeszt�s, a kult�ra felemel�se r�v�n)	�rdekegyes�t�s, jogkiterjeszt�s, rendi alkotm�ny liber�lis tov�bbfejleszt�se, nemzetis�giek magyaros�t�sa (radik�lisan, a magyar nyelvoktat�s k�telez�v� t�tele �ltal), n�pk�pviselet,
K�lpolitika	A birodalmat mindenk�ppen meg akarta tartani, mert f�lt a korm�nyzatt�l �s az orosz terjeszked�st�l, el�nyt l�tott a politikai, gazdas�gi egys�gben
Az udvarral val� viszonya	1848-ban D�blingbe ker�lt ideggy�gyint�zetbe, amely az �tvenes �vekben gyakorlatilag h�zi fogs�got jelentett (folyamatos rend�ri zaklat�sok); hal�la m�ig rejt�ly (�ngyilkoss�g?, mer�nylet?)	Beb�rt�n�zt�k, 1837-t�l 1840-ig volt fogs�gban