| Történelem tételek : C) 3. Nagy földrajzi felfedezések,hatásuk(okok,tényezők,ffedezők,hódítók,közvetlen-,közvetett hatás,feudalizmus buk,tőkés term) |
C) 3. Nagy földrajzi felfedezések,hatásuk(okok,tényezők,ffedezők,hódítók,közvetlen-,közvetett hatás,feudalizmus buk,tőkés term)
2007.12.08. 21:44
A Török Birodalom terjeszkedésével a levantei kereskedelmi utak az ő kezébe kerülnek. Kialakul a közvetítő kereskedelem A népesség nagy növekedésnek indul, ezért megélénkül a kereskedelmi forgalom. Az európai arany- és ezüstbányák kimerülnek, aranyéhség alakul ki. A keletről beérkező fűszerekhez, selyemhez j lenne közvetítés nélkül hozzájutni.
Segítő tényezők:
- a Föld alakjáról való tudományos tétel. Az egyház a geocentrikus világképet, és a lapos Föld elméletet tanítja. Ptolemaiosz és Toscanelli elmélete: a Föld gömbölyű. Ha a Föld gömbölyű, nyugat felé hajózva is eljuthatnánk keletre, így kerülve ki a törököket.
- Iránytű feltalálása: Yi-hszing, a VIII. században, Európában 1269-ben Petrus Peregrinus de Marcourt találja fel.
- Új hajótípus: karavella: több árbocos hajó. Gyorsabb és biztonságosabb mint az eddigi hajótípusok. Lehetővé teszi a nyílt tengeren való hajózást.
- Csillagtáblázatok, kezdetleges térképek, hajónaplók írása. Később ezekből hajózási kézikönyvek lettek.
Felfedezők: portugálok, spanyolok. Portugáliában Sagresban Tengerész Henrik hajósiskolát alapít.
- 1471: elérik az Egyenlítőt.
- 1482-83: Diogo Cao túl is halad rajta.
- 1487: Bartolomeo Diaz elmegy a Jóreménység-fokáig.
- 1497: Vasco de Gama megkerüli Afrikát és eljut indiába.
- 1492: Kolumbusz Kristóf elindul első útjára. A királynőtől 3 hajót kap (Santa Maria, Nina, Pinta) és aug. 3-án Palos kikötőjéből útnak indul. 2-33 hét utazást tervezett, de csak október 12-én érkeznek meg. A matrózok már lázadást terveznek. Rodriguez Bermejo pillantja meg először az Indiának hitt földet Guanahaninál. 1493-ban az első útja Izabelláékhoz vezet, ajándékokat, különleges növényeket visz nekik. Még 93-ban elindítják a második utat, 96-ig van ott. További utak: 1498-1500, 1502-1504. 1506-ban teljesen elszegényedve hal meg.
- Amerigo Vespucci tanulmányozza a hajónaplóit, ő is elindul, majd rájön, hogy ez nem lehet India.
- 1500: Cabral felfedezi Brazíliát
- 1519-1522: Magellán körülhajózza a Földet. Dél-Amerikánál megtalálja az átjáról az Atlanti- és Csendes-óceán között. 5 hajó és 269 ember indul, 1 hajó és 18 ember tér vissza. Maga Magellán is meghal.
Hódítók: a fehér ember elvileg a kereszténységet és a civilizációt viszi közéjük. 1519-21 Hernan Cortez az aztékok közt hódít. Egy idő után szembeszállnak vele. 1532-34 között Pizarro kiirt egy egész inka törzset.
Terület megismerése, kapcsolat felvétele a bennszülöttekkel (kezdetben békések) majd kereskedelmi kapcsolatok kialakítása. Telepek létrehozása, ellentétek kialakulása, a fehér telepek felszámolása, bosszúhadjáratok, a terület gyarmatosítása, kirablása.
Jelentősége: a levantei kereskedelem helyét az Atlanti-óceáni kereskedelem veszi át. Sok arany, ezüst áramlik be, új növényeket ismernek meg: burgonya, kukorica, mák, paradicsom, paprika, dohány. A bennszülötteket kiirtják, vagy kényszermunkára, rabszolgaságra kényszerítik őket. A fehérek betegségeit megkapják. Afrikából bevisznek feketéket is. Törzsfőnököktől gyöngyökért veszik meg őket, vagy egyszerűen elrabolják. Létrejönnek a gyarmatbirodalmak. (Angol, francia, spanyol, portugál, németalföldi.) Elkezd felbomlani a feudalizmus, megindul a tőkéstermelés és a kapitalizmus.
A világot 3 fejlődési szintre lehet osztani:
- Centrum: a hódító európai államok. Itt indul mag a kapitalizálódás, urbanizáció.
- Félperiféria: közép- és kelet-Európa.
- Periféria: gyarmatok, Oroszország, monokultúrás gazdaságú országok.
1493: A pápa beavatkozik a spanyol-portugál viszonyba. VI. Sándor bullája: a hódítás határvonala az Azori-szigetektől 100 km-re legyen egy függőleges vonalon. Spanyolok nyugatra, portugálok keletre terjeszkedjenek. 1494: Tordesillasi szerződés: Zöldfoki-szigetektől 370 mérföldre legyen a határ. 1512: Fűszer-szigetek, 1543: Japán felfedezése.
A tőkéstermelés kezdetei
Demográfiai növekedés, élelmiszerár-robbanás. Növekszik a népsűrűség, de aránytalanul. Urbanizáció, járványok ritkulása. Az iparból élők életkörülményeinek romlása. Ugyanazért az áruért többet kell termelni, vagy keresettebbet kell előállítani. (Pl.: posztó)
Hatékonyabbá kell tenni az ipari szervezeteket. A céhes termelés helyett kell valami. Ez a kiadási rendszer.
Észak-Itáliában és Flandriában jelenik meg először. A kereskedők nyersanyagot visznek a falvakba decemberben, januárban és februárban, mikor a parasztok nem dolgoznak. Főként ruhákat készítenek így, és tömegtermelésre alkalmas cikkeket.
Manufaktúrák kialakulása. Manu facere: kézzel csinálni. Csak ebben hasonlít a céhekhez.
A céhekben céhtörvények szerint mester, legény, inas, kosztért és kvártélyért dolgozik. Egyszerű árutermelés: áru-pénz-áru alapon. Minőségi árut adnak ki, műremeket. A manufaktúrákban tőkés és bérmunkás van, aki bérért dolgozik. Megjelenik a munkamegosztás. Állami törvények szerint dolgoznak. Tőke-áru-profit körforgása. Mennyiséget termelnek, nem minőséget. Nem rossz minőségűek, de nem is agyoncizeláltak. Nem csak a textiliparban, hanem pl. az ötvösségben is megjelenik.
A tőkefelhalmozás forrásai: Iparból, gyarmatosítás által, kereskedelem és kalózkodás nyomán. Kialakulnak a kereskedelmi társaságok. 1600: Kelet-indiai Társaság. A manufaktúrák és céhek korában rengeteg céh tönkremegy. Belőlük szedik össze a bérmunkásokat.
Enclosure: bekerítések: Angliában juhtenyésztéssel foglalkoznak, a juhok igénytelen volta miatt.
Nő a bűnözések száma, VI. Edward véres törvényei.
Létrejön a tőkéstermelés két alapfeltétele:
- egyeseknél tőke halmozódik fel
- az eszközöktől megfosztott bérmunkások kialakulása.
egy másik kidolgozott tétel:
A nagy földrajzi felfedezések és hatásaik
Ny-Európa gazdasága a 15. sz.-ban gyors ütemben fejlődött, a központba főként a posztógyártás és az atlanti kereskedelem központjává váló Flandria került.
A pénzek nemesfémből készültek, így egyre több ezüstre és aranyra volt szükség. Ugyanakkor a keleti kereskedelem kivitte Európából a nemesfémeket, mivel az egyre dráguló Levantei kereskedelem (É-Itália kelettel, törökök kisajátítják) által behozott luxuscikkekért nemesfémmel fizettek.
Ezekre a luxuscikkekre (porcelán, selyem, illatszerek, bors, vanília) nagy szükség volt, mert nem csak az élvezetet szolgálták, hanem például tartósításra is használták őket.
A bányák azonban kezdtek kimerülni, ekkor lendült fel a Magyarországi nemesfém bányászat.
Az araboktól átvett iránytű és egyéb helymeghatározást szolgáló eszköz, a firenzei Toscanelli által elkészített világtérkép, mely már gömb alakúnak képzelte el a földet (földgömb!), lehetővé tette a partvonalak elhagyását. Evezős hajók helyett vitorlásokat, karavellákat kezdenek használni.
A portugálok és a spanyolok a 15. sz. közepétől indítottak felfedező utakat arany- és fűszerszerzés céljából Afrika partjai mentén, s átlépték az Egyenlítőt (1471.) is:
-Bartolomeu Diaz elérte a Jóreménység fokát (1487., Afrika legdélebbi pontja)
-Vasco da Gama Afrika megkerülésével kikötött az indiai Kálikutban (1498.)
Az Egyenlítőtől délre van egy szélmentes övezet, s ezért ez az út Indiába egy évigtartott!
A portugál herceg, Tengerész Henrik (1394-1460.) megfigyelőtornyot, hajógyárat és tengerészeti akadémiát hozott létre Sagresben. A délről visszatérő hajósok tapasztalatai alapján térképeket készítettek.
1492. okt. 12. – Kasztíliai Izabella támogatásával 2 hónap alatt jutott el az olasz Kolombusz
Kristóf ’Indiába’, a Gvanahani-szigetre (San Salvador, Bahama-szk).
1504-ig még háromszor kelt át az óceánon, elérte Kubát, Hispaniolát (Haiti és Dominica),
Puerto Ricot, Panamát és Jamaicát. Kolombusz azt hitte, hogy Indiába jutott el, mivel Toscanelli rossz földsugárral számolt.
Nemesfémeket, drágaköveket, új növényeket és indiánokat hozott Európába.
Amerigo Vespucci jön rá, hogy egy új kontinenst fedeztek fel. Eléri a La Plata torkolatát D-Amerika mentén hajózva (1501-1504.), és 1500-ban a portugálok birtokba veszik Brazíliát.
1513-ban felfedezik a Golf-áramlatot.
1519. – Magellán megkerüli a Földet. Célja a fűszertermő szigetek és az Európa közti
közvetlen út megteremtése, meg is találja az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közti átjárót. Magellán a Fülöp-szigeteknél a bennszülöttek által meghalt, de egyik hajója 1522-ben visszatért Spanyolországba.
Az új területekért a spanyolok és a portugálok versengtek, ezért pápai közvetítéssel egyezséget kötöttek:
A Tordesillasi- (1494., Zöldfoki-szk., K: portugál, Ny: spanyol), majd a Zaragozai- szerződés (1529., Ázsia) egy, illetve két hosszúsági kör mentén osztotta fel a felfedezett világot.
A felfedezők kereskedelmi telepeket hoztak létre, majd a területeket gyarmatosították. Ázsia fejlett országain csak kereskedőtelepeket tudtak létrehozni. Lisszabon a távol-keleti áruk elosztó helye lett. Kialakult a 4 kontinensre kiterjedő világkereskedelem.
Amerika nemesfémekben és ültetvénynek alkalmas területekben bővelkedett, az indián
kultúrák pedig csak az egyiptomi Óbirodalom szintjén álltak, kő és fa fegyverekkel védekeztek a spanyolok ellen, így könnyű volt megszerezni ezeket a kincseket.
A spanyol hódítók 10 év alatt elfoglalták és lerombolták a fejlett indián kultúrákat:
Az aztékokat (Hernando Cortez, 1535.), az inkákat ( Pizzaro, 1532.), és a majákat (Alvarado, 1523.).
Bányákat nyitottak, és ültetvényeket létesítettek (kukorica, dohány, indigó), ahol ázsiai növényeket is termesztettek.
Kezdetben az őslakosokat dolgoztatták, de ők nem váltak be (európai betegségekkel szemben nem ellenállóak), számuk egy évszázad alatt a tizedére csökkent, ezért Afrikából néger rabszolgákat hoztak.
-Az ültetvények termékei Európába áramlottak, számos növényfajta (burgonya, dohány,
kukorica, paradicsom, paprika) meghonosodott.
-Az óriási mennyiségben beáramló nemesfém az értékének csökkenéséhez, és a termékek
árainak folyamatos drágulásához vezetett. Az árakat a bővülő kereslet is felverte, mivel nőtt a kereslet, és a gyarmatokra iparcikkeket szállítottak.
Sajátos körforgás jött létre:
-Amerikából cukrot szállítottak Európába
-a cukorból készült alkoholért Afrikában néger rabszolgákat vásároltak
-a rabszolgákat Amerikába vitték, h az ültetvényeken cukrot és egyéb árut termeljenek.
Az Atlanti-óceán partvidékén új kikőtővárosok emelkedtek, a levantei kereskedelem fokozatosan visszaszorult, a fejlődés centruma nyugatra tolódott.
Spanyolország és Portugália közvetlenül részesültek a felfedezések hasznából, így nem látták szükségét az iparfejlesztésnek, az új manufaktúrák korszerűsége a munka részfolyamatokra bontásában rejlett a céhekkel szemben. A manufaktúratulajdonosok gondoskodtak az épületről, a vámokról, nyersanyagról az értékesítésről. Tőkés vállalkozások alakultak ki.
Közép-Kelet-Európa országai a kialakuló világkereskedelemhez élelmiszerszállítóként csatlakoztak. Nyugat a mezőgazdasági cikkekért cserébe ipari cikkeket szállított.
1492. okt. 12-étől megváltoznak az országok szerepei, és vége lesz a középkornak!
Nagy földrajzi felfedezések
Okai, felfedezők, közvetlen hatás
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
