| | Történelem tételek : C) 2. A magyar államalapítás kora (Géza, István, az új rend válsága és megszilárdulása, László, Kálmán) |
C) 2. A magyar államalapítás kora (Géza, István, az új rend válsága és megszilárdulása, László, Kálmán)
2007.12.08. 21:37
Kalandozások, Géza, István
907-ben befejeződik a honfoglalás. A törzsek letelepednek, de kalandoznak. (Zsákmányszerző, hadifogoly szerző hadjáratok.) A társadalom két rétege a bőség és az ínség. A sikerek okai:
- Nyugaton feudális anarchia, nem fognak össze ellenünk, így könnyű ellenük győzni.
- Jó taktikánk van. A sereg egy kis része megtámadja őket, majd menekülést színlelve meghátrálnak, az ellenséges sereg üldözni kezdi őket, a magyarok visszafordulnak, és lesből támadnak. Néha rajtaütésszerű les támadások, valamint hátrafelé nyilazás.
A hadjáratok iránya keleten kívül bármerre. A taktikánkat viszonylag könnyen kiismerik.
933-ban Madarász Henrik ellen vereséget szenvedünk Merseburgnál.
955-ben Augsburgnál I. Nagy Ottó ellen veszítünk.
Ezek után kevésbé mozdulunk ki, a siker túl esetleges. Biztosabb megélhetésre, letelepedd államra van szükség! Ezt ismeri fel Géza Fejedelem, aki Árpád unokája. 972-ben kiemelkedik a vitázó törzsfők közül, és megteremti az egységet. Békét kell kötni a nyugattal! 973-ben Quedlinburgba küld 12 békekövetet Ottóhoz. A körülöttünk lévő feudális keresztény rendekkel sorra békét köt, fiának, Vajknak a bajor herceg lányát, Gizellát kéri, ő maga pedig Gyula erdélyi fejedelem lányát, Saroltot veszi el. Az országba hittérítő papokat hívat, bár ő nem veszi fel a keresztséget. Német lovagok hívása a belső rend fenntartására. 997-ben meghal, felvetődik a trónutódlás kérdése. A szeniorátus (a legidősebb nemzőképes családtag legyen az utód a levirátus intézményével, vagyis vegye el az elhunyt feleségét) vagy a primogenitúra (az elsőszülött fiú kövesse a trónon) elve érvényesüljön? Géza halála előtt mindenkit megesket, hogy a fiát választják, ám halálakor Koppány lázadni kezd. A Vajk-féle hadak leverik a lázadást, majd Koppány testét felnégyelik, és négy vár fokára tűzik ki.
- Az egyházalapítást igazából Géza kezdi. Szent Márton hegyén (Pannonhalma) a bencéseknek adja a munkát. Adalbert és Gellért kezdi a hittérítést. 10 püspökséget hoz létre, az esztergomi érsekséget, és 5 apátságot. Létrehozza az egyházbirtokot, kötelezővé teszi az egyházi tizedet, a 10 falunkénti templomépítést, és a templomba járást. (Akik nem teszik, vesszővel körbekergetik őket a templom körül.)
- Asztrik apátot II. Szilveszter pápához küldi koronáért. Megkapja, a keresztségben az István nevet veszi fel. Azért nem Ottótól kéri a koronát, mert így az ország a hűbéresévé válna a német-római birodalomnak. Koronázása 1000. dec. 25-én, vagy 1001. jan. 1-jén zajlott.
- 44 megyéből álló vármegyerendszert hoz létre élén az ispánnal. A várak területi,- közigazgatási,- igazságszolgáltatási,- katonai,- politikai központok. A bevétel 1/3-a az ispáné, 2/3-a a királyé. A várnépet várjobbágyok (Gyakorlatilag szabadok, katonai foglalkozással. Várföldet kapnak.) és várjobbágyok (szolgák) alkotják.
- Törvénykezés: 2 törvénykönyvet hoz létre (1000 körül, és 1030-38 között), a királyi tanács döntései. Ezek az első írott törvények, megszüntetik a szokásjogot. Nagyon szigorúak, különbséget tesznek szabadok és szolgák között. Ha szabad ember lop, meg kell magukat váltani 5 tinóval, ha nem tudják, rabszolgák lesznek. A rabszolgáknak először levágják az orrát, majd a fülét, aztán megölik őket.
- Külpolitika: Nem vezet hódító hadjáratokat, még a belügyeket szilárdítja. 1030-ban a Száli dinasztia hadjárata ellenünk, István a felperzselt föld taktikáját választja. Kisebb besenyő támadások.
Trónutódlás: 1031-ben meghal fia Imre, akihez az intelmeit írta, s akit a trónra szánt. Halálába belebetegszik. Unokaöccse, Orseolo Péter vagy unokatestvére Vazul az esélyes, de mert Vazul nem folytatná a keresztény hagyományt, 1038-tól Orseolo Péter kerül hatalomra.
Az új rend válsága és megszilárdulása
1038-ban István meghal, Vazul fülébe forró ólmot öntetett és megvakíttatta, így téve alkalmatlanná az uralkodásra. Fiai elmenekülnek, így Orseolo Péter kerül a trónra, bár István nem igazán szerette őt, de ő folytatta a keresztény hagyományokat.
- 1038-1041: Orseolo Péter
István politikájára esküdött fel, ezt is folytatja, de olaszokra, és németekre támaszkodik. A magyar előkelők lázadnak ellene, majd elűzik. Adalbert herceghez, majd III. Henrikhez menekül Regensburgba.
- 1041-1044: Aba Sámuel
Alacsony származású emberekre épít, belvillongások, az előkelők ismét fellázadnak, ezért Csanádon 50 nemest kivégeztet. Orseolo Péter visszatér, 1044-ben ménfőnél megütköznek. Aba Sámuel veszt, menekül, majd meghal Hevesnél.
- 1044-1046: Orseolo Péter
III. Henrik hűbéresküt kér, mert segített Ménfőnél, meg is kapja, ezért a nemesség harmadszor is lázad. Visszahívják Vazul fiait, Andrást és Leventét. 1046-ban felkelés indul Vata vezetésével. Felgyújtják a templomokat, papokat, szerzeteseket gyilkolnak (köztük Szent Gellértet). Abaújváron a két testvér szövetséget köt Vatával, Orseolo Pétert megvakítják, majd a két fiú összefog Vata ellen, és leverik a lázadást.
- 1046-1060: I. András
1047-ben Levente meghal, András küldet Béláért Lengyelországba, hogy jöjjön haza, hogy össze tudjanak fogni III. Henrik ellen. Bélának dux (herceg) címet ad, létrehozza a dukátus intézményét, birtokainak 1/3-át neki adja. 1051. okt. 25. körül III. Henrik megindítja a támadását. Béla a felperzselt föld taktikáját választja, majd a vértesben a németek eldobják a vértjeiket. 1052-ben a Dunán leúsztatja a hajóit, Pozsonynál megverjük őket szárazföldön, és Búvár Kund is kifúrja a hajókat. III. Henrik békét kér, András fiát összeadják Henrik lányával. Salamont megkoronázzák, ekkor megromlik a két testvér közti viszony. 1059-ben Tiszavárkonyban András magához hívatja Bélát, megkérdezi tőle, hogy a koronát vagy a kardot választja e. Béla a kardot választja, mert a kapuőr megsúgja neki a csapdát. Lengyelországban sereget toboroz, 1060-ban hazajön, és a Tiszánál legyőzi testvérét.
- 1060-1063: I. Béla
1061-ben gyűlést hívat össze Fehérváron. Ott találja Vata fiát, Jánost, aki a pogány rendet akarja visszaállítani. Béla leveri a lázadást. Salamon német segítséggel követeli az őt megillető trónt, és Béla ellen támad, de Bélára rászakad a trón Dömösön.
- 1063-1074: Salamon
IV. Henrik segítségével szerzi meg a trónt, aki azt ajánlja, hogy kössön békét Béla fiaival. 1064-ben ez meg is történik, minden támadást együtt hárítanak vissza. 1071-ben besenyő támadás, Nándorfehérvár és Szerén várának elfoglalása, a bizánciak kiűzése onnan. A zsákmányon összevesznek. 1074-ben Mogyoródon Salamon és Géza megütközik, Géza győz.
- 1074-1077: I. Géza
Garamszentbenedeken létrehoz egy bencés apátságot, a bizánci császártól (VII. Dukász Mihály) kér koronát, innen származik az alsó része a koronának. 1077-ben Gézát Vácott eltemetik.
László, Kálmán
1077-1095: I. Szent László
- Külpolitikáját mindig a Salamonhoz fűződő viszonya határozza meg. VII. Gergely mellett áll, mert Salamon IV. Henrik mellett. Salamont 1080-ban elszigeteli, behódol, de 81-ben ismét támad. 1081-1083-ig Visegrád várában fogva tartja, 1087-ben meghal Szlavóniában.
1091-ben megszállja Horvátországot, ezért megromlik a viszonya a pápával, átáll IV. Henrik oldalára.
1085-ben kun betörés Kapolcs nevű kán vezetésével, de visszaveri.
- Törvénykezés: A királyi tanács és a zsinat törvényei. A tulajdonviszonyok megváltozása, kötött birtokrendszer, tulajdonrendszer kialakulása. A kóborlás és tolvajlás ellen, és az egyház védelmében hozza ezeket a törvényeket. Elsőre csonkítás, majd kivégzés. Az ispánokat is érdekelté teszi a tolvajlás és a kóborlás ellen. Az elnézést súlyosan bünteti.
Ha főember rokona lop (1 tyúk értékén túl) nem rejthetik el, védhetik meg.
Ha valakit a falu tolvajnak talál, azt állítsák elő, az ügyet vizsgálják meg. Ha ártatlan a falu fizet, ha bűnös ő, a papnak és a királynak. Ennek negyede a falué.
Ha a bíró nem bünteti meg a bűnöst, vesszen mindene fiain és leányain kívül. Ha ártatlant öl meg, fizessen 110 pénzt.
Ha valaki lop, azt akasszák fel. Ha a templomba fut, hozzák ki, vakítsák meg. Ha libát, tyúkot lop, fél szemét ki kell nyomni, az állatot visszaadni.
Ha valaki 10 dénárnál többet lop, azt akasszák fel. Ha 10 dénárnál kevesebbet, fizesse meg a 12-szeresét, és adjon még egy ökröt.
A pogány szokásokért ökörrel kell fizetni.
Papok a békeidő miatt nősülhetnek ideiglenesen.
Aki ünnepen nem megy templomba azt verjék meg.
- Horvátországban létrehozza a Zágrábi püspökséget, valamint a kolozsmonostori, és a somogyvári apátságot.
1095. júl. 29-én hal meg. Unokaöccsét, Álmost szeretné utódjául.
1095-1116: Könyves Kálmán
Álmos nem ellenkezne, de Kálmán trónralépésekor megkoronáztatja fiát, Istvánt. Álmos föllázad, majd zarándoklatra megy, mert testvére ellen lázadt. Távollétében Kálmán elveszi tőle a dux címet, és a tisztséget is megszűnteti. Álmos ismét lázad, erre Kálmán megvakíttatja kisfiával Bélával együtt.
- Külpolitikája: Hadjáratok Halicsba, Dalmácia elfoglalása. A dalmátok elfogadják a magyar uralmat, létrehozza a horvát báni tisztséget. Az Amiensi Péter vezette keresztes hadjárat ellen harcol, mert hazánkon történő átvonulásakor fosztogat.
- Törvénykezés: 5 törvénykönyvet ad ki. Ezek már enyhébb törvények, mert a lopások száma csökkent, az emberek nagy résez hozzászokott a rendhez. Megszünteti a boszorkánypereket, letelepíti a kóborlókat, és fellép a pogányok ellen.
Az ispánok 100 pénzből páncélos sereget állítsanak, 40-ből páncél nélkülit, ha kevesebb van, az az övéké marad lónak.
Kóborlók befogadása 50 pénz.
Ha valaki 4 lábú állatot lop, vagy 20 dénár értékű ruhát ítéljék el!
Keresztényeket csak templom térségében temessenek!
Pogány szokások tartása tilos. Öreg 40 napig vezekeljen, fiatalt 7 napon át verjék.
Papok nem nősülhetnek!
Egy másik kidolgozott tétel:
A magyar államalapítás kora
A tétel ismertetése során szeretnék három témát ismertetni: az államalapítás előzményeit, az államalapítás menetét, folyamatát, akadályait, végül pedig az államalapítás következményeit. A témám ismertetése során nem fogom jelentős mértékben árnyalni a magyarok őstörténetét, vagyis a honfoglalás előtti időket, valamint a magyarok eredetéről való kérdéseket, mivel az ezen a téren levő tudományos állásfoglalás jelentős hányada ingoványos talajon áll, sok az ellentmondás, és sok kérdésre csak egymással szembe álló elméletek felelnek.
(A.) Előzmények: a honfoglalás, a kalandozások kora
A nomád életmódot élő magyar törzsszövetség hatalmas utat járt be, míg végül otthonra lelhetett a Kárpát-medencében. Először egy Dzsajháni nevű mohamedán szerző tolla örökít meg számunkra a magyarokról fontos információkat, melyet két tanítvány: Ibn Ruszta és Gardizi plagizál, s így számunkra is hozzáférhetővé teszi, mivel az ő változatuk fennmarad. Szokásainkról, hadi módszereinkről Bölcs Leó Taktikája tájékoztat, Porphürogenitosz Konstantinosz a Birodalom kormányzásáról írott munkája pedig a magyar törzsek neveiről tájékoztat bennünket, mely mű tulajdonképpen a bizánci diplomácia eredménye, alapjául sok esetben tárgyalások jegyzőkönyvei szolgáltak. Igen valószínűnek tetszik az a nyelvészeti érveken nyugvó állítás, mely szerint Kr.u. a VI.-VII. században a magyarok a mai Baskíria területén éltek. Később, az ott maradó magyar csoportról számol be a IV. Béla utasítására helyszínre érkező domonkos rendi szerzetes: Iulianus barát. Feltételezések szerint 700 cca. már Levédiában, a Don-Donyec folyók vidékén élt a magyarság, ahol a Kazár-birodalom részeként, annak katonai természetű védelmét élvezve éltek, átvettek tőlük eszközöket, szavakat, a kettős fejedelemség intézményét. Ebben az időben születik meg a magyar törzsszövetség 7 magyar törzs: Nyék, Megyer, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, és Kürt-Gyarmat, valamint 3 kazár törzs, melyeket egy törzsbe szerveztek, kabaroknak nevezték őket. Innen mentek a IX. század közepén a Don-Al-Duna térségébe: Etelközbe. E tartózkodási helyekről szintén Konstantinosznál olvashatunk. A magyarok a Kárpát-medencét katonai vállalkozásokból, már a IX. században kezdték megismerni, felfedezték, hogy a terület jól védhető, és vannak olyan gyéren lakott területek, melyeket nem is nehéz megszállni. 894-ben Szvatopluk morva fejedelem meghívására jöttek magyar csapatok a térségbe, s a telet a Felső-Tisza vidékén eltöltve valószínűleg tudatosan készítették elő a magyarok honfoglalását, hozzájuk csatlakozott az Árpád vezette fősereg 895-ben. A Kárpát-medencét 900-ra sikerült ténylegesen elfoglalni, s még újabb tíz évbe került a határok biztosítása is. A tejjel mézzel folyó Kánaán Erdély sóbányáival ideálisnak bizonyult a besenyők elől folytonosan menekülő magyarok számára a letelepedésre. A letelepedés egy mezőgazdaság-centrikus létformát hívott életre, ahol a fejedelemtárs halálát követően a kettős fejedelemséget megszűntetve Árpád lett a nép vezetője. A földművelésből és állattenyésztésből élő nép körében természetesen kézművesek is működtek. A pogány magyarok rendszeres adóbevételre, gazdag hadizsákmányra számíthattak a szomszédos és távoli országok ellen indított hadjáratokból: a portyákból. Szerepet játszott természetesen az unatkozás is. A kalandozások korában Európa rettegett a magyaroktól, harcmodorukra nem létezett ellenszer, a kengyel biztosította magabiztos ülés a lóháton, továbbá a nagy távolságra ellövő visszacsapó íj tette félelmetes ellenséggé őket. A hadjáratok sorát 933-ban Madarász Henrik merseburgi győzelme, majd az ezt követő vereség hullám zárta le.
(B.) Államalapítás
A magyarság felszámolásának veszélyét felismerő Géza fejedelem (970cca-997) a szomszédokkal békét kötött, ki kell emelni az I. Ottoval kötött egyezséget, mely 973-ban jött létre Quedlinburban, Géza jó szomszédságot javasolt, és keresztény térítőket kért, mindezeknek megegyezés lett a vége. Gáza Esztergomot tette központjává, a központosítás részeként leverte a vele szembenálló törzsfőket, átszervezte hadseregét, ahol a nehézfegyverzetű lovagok képezték a hadsereg fő erejét, a politikába az erdélyi Gyula lánya, Sarolt is markánsan beleszólt. Géza az utódlásban az európai szokásokat követte a nomád szokásokkal szemben.
|
|
Nomádok gyakorlata
|
Keresztény Európa gyakorlata
|
|
elnevezés
|
Szeniorárus
|
Primogenitura
|
|
Jellemzők
|
A legidősebb, érett, tapasztalt, bölcs férfi veszi át a hatalmat, tehetséges kormányzás, de gyakori hatalomváltás
|
Az elsőszülött fiú veszi át a hatalmat, bár nem tud annyira felkészülni az uralkodásra, de valószínűleg tovább tud hatalmon maradni.
|
Az így hatalomra kerülő I. (Szt.) Istvánnak tehát szembe kellett néznie a szeniorokkal, akik a pogány lét megőrzésére lázították a népet. A leszámolás több évig tartott, a segítség Ottotól jött.
ˇ Először 997-ben, a Bakonyban leszámolt Koppánnyal.
ˇ 1003-ban anyai nagyapját, Gyulát, aki Erdélyt irányította, mai szavakkal élve, házi őrizetbe helyezte.
ˇ 1004-ben Szeged környékén Ajtonyt is legyőzte.
1000. XII. 25-én a Szilveszter pápától kért koronával Istvánt királlyá koronázták. A szent korona, egyenlővé tett Németországgal, és függetlenné, valamint a pápa elismerését jelentette: nem volt kérdés, hogy István keresztény uralkodó. István erős kézzel védte országát a külső támadásokban szemben és hadjáratokban is részt vett, de alapvetően apja békepolitikáját követte. István az államszervezés részeként kiépítette a magyarországi katolikus egyházat.István 1000 cca. Esztergomba helyezte az ország első egyházi központját, az érsekséget, volt még egy érseki székhely Kalocsán, ám ez másodrangú volt. Már „… eleitől fogva…” az érsekség irányítása alá tartozott a veszprémi, a pécsi, a győri, kalocsai, az egri, a váci, és a bihari püspökségek. A teljes erdélyi egyházmegye Gyulafehérvár központtal 1002-ben, Gyula halála után csatlakozott a magyar egyházszervezethez. Magyarországon kolostorok létesültek, kiemelkedik a magyarokat térítő szerzeteseket nevelő Pannonhalmi apátság, alapjait még Géza vetette meg. István kiépítette a magyar közigazgatást is, létrehozta a vármegyerendszert, a vármegyék élére az ispánokat állította, ők bíráskodhattak, és vezethették a megye hadseregét is. Az ország irányításában jelentős szerep jutott a Királyi tanácsnak, melybe az új rendet támogató nemesek mellett püspökök is bekerültek, két legfontosabb tagja a király helyetteseként működő nádor, és az esztergomi érsek, a fontos döntések meghozatala előtt az uralkodó kikérte a tanács véleményét. A nyugat felé fordulás másik fontos lépése volt, hogy Magyarországon bevezették a görög-, illetve rovásírást felváltó latin betűs írást. István két törvénykönyve brutális büntető törvénykönyv volt, a kivégzés, csonkítás, vagyonelkobzás jelent meg benne. Persze az új rendszer bevezetése megköveteli a szigort. Létrehozta továbbá a kincstárat, bevételei leginkább a kereskedelmi forgalomból, büntetésekből, adókból származtak, sőt István pénzt is vert. István halála után lejegyezték az egyházat érintő törvényeket. István alapos munkát végzett, rendelkezett az egyházi vagyon királyi védelméről, meghatározta a püspökök feladatait, az egyházi személyek bíráskodási kiváltságát, az egyházi személyek munkáját. Annál inkább jól ismert intézkedés, hogy minden 10 falunak közös templomot kellett építenie. Az emberek kötelesek voltak a templomba elmenni minden vasárnap, és a templomban jó magaviseletet tanúsítani, aki nem tette, nyilvános megszégyenítésben lett része. Elrendelte az egyházi tized fizetését.
Fia számára összefoglalót írt, melyben kitért mindazokra, amit egy keresztény királynak tudnia kell. Ebben az időben a „királytükrök”, melyeknek ez is ékes példája, nem számítottak ritkaságnak. Megjegyzi benne a legfontosabbakat: a király őrizze meg az igaz hitet, szilárdítsa meg az egyház helyzetét, tisztelje a főpapokat, szeresse főembereit és vitézeit, legyen igazságos és türelmes, fogadja az idegeneket jóakarattal, hallgassa meg mások tanácsát, kövesse, sőt utánozza elődjeit, imádkozzon, s gyakoroljon kegyességet és könyörületességet!
(C.) Következtetések
István 1038-ig tartó uralkodása, valamint Géza tevékenysége erős, szilárd, független, keresztény államot teremtett. Mindezeknek köszönhetjük azt, hogy Magyarország ma is létezik. Bár Imre herceg 1031-ben történt halálos kimenetelű vadászbalesete Magyarországon egy trónviszályt indított el, mely belülről gyengítette országunkat, mégis olyan alapokat vetett apa és fia, melyekre a későbbi tehetséges uralkodók támaszkodhattak. Európa uralkodói elismerték a magyar királyságot, amely már a keresztény államok sorát gyarapította. Berendezkedése, nyugati mintájú államszervezete pedig politikailag is európaivá tette Hazánkat.
egy másik kidolgozott tétel:
A magyar államalapítás kora
I. Előzmények
- kalandozások, majd magyar vereségek
o merseburgi csata (933)
§ I. Madarász Henrik (szász)
o augsburgi csata (955)
§ magyar lázadás I. Ottó (német) ellen
§ NY-on befejeződnek a kalandozások
o 970: K-en lezárulnak a kalandozások
- 2. népvándorlási hullámban (~ 7-900) bejövő népek elkezdik az államalapítást
- különben beolvadnak és csak az újkorban lesz államuk (pl.: balti, finn, észt), vagy eltűnnek
o egy kézben összpontosuló hatalom
§ egy dinasztia / család megszerzi az irányítást
§ nálunk előtte kettős fejedelemség
o kereszténység felvétele
§ fontos, hogy NY-i vagy K-i > önállóság ettől függ
o 2 generáció munkája
§ 1.: régi rombolása, új kezdete, 2.: új felvirágoztatása, kiépítése
II. Géza (970-997)
- egyeduralkodó / fejedelem a Kárpát-medencében
- hittérítőket kér a német-római császártól (972)
o német függés veszélye
o ha nem illeszkedünk be (kereszténység), Eu. összefog ellenünk
- lezárja a kalandozásokat
- feleség: Sarolt
o Gyula lánya
o „Vagyok olyan hatalmas úr, hogy egyszerre két istennek szolgáljak.”
§ nem tudott teljesen elszakadni a pogányságtól
- megkereszteli Vajkot > István (1. vértanúról)
- utód: - primogenitúra: 1. szülött fiú (István)
- seniorátus: nemzetségen belüli 1. szülött fiú (Koppány)
o Koppány megkéri Sarolt kezét, hogy uralkodhasson (pogány szokás)
o István küzd Koppánnyal a trónért > győz > felnégyeli Koppányt
§ Győr (István indulása), Veszprém (Koppány indulása), Fehérvár (főváros), Gyula (Gyulának elrettentés, hogy így járhat)
o Gyula, Ajtony (DK-i fejedelmek) legyőzése > ország 2/3-a királyi birtok!
III. István (997-1038)
1000. dec. 31.: királlyá koronázzák > MAGYAR KIRÁLYSÁG
o korona: Asztrik főpap hozza II. Szilveszter pápától
§ német függőség lerázása, mert a pápa hűbériségét fogadja el
- felesége: Bajor Gizella
o I. Ottó NR-i császár lánya > német katonai támogatás (Géza hozta össze)
Egyház kiépítése
- német egyháztól független, önálló
- 10 egyházmegye
o érsekség: Esztergom, Kalocsa
o püspökség: Győr, Veszprém, Pécs, Vác, Eger, Csanád, Gyulafehérvár, Bihar (> Várad)
- káptalan: 8-10 pap
o püspököket segítő testület
o székes ~: székhely mellet
társas ~: kihelyezett a székhely mellől
- Székesfehérvár: koronázó, temetkezési székhely (frank minta)
o temetkezés nem jön be > Kálmánig, de nem ide
§ törökök feldúlják
ép sír marad: III. Béla (1848-ban találják meg)
- ráomlik a templom, a törökök nem találták meg
- most a Mátyás templomban
o érvényes koronázás: Székesfehérvár, esztergomi érsek, Szt. korona
- szerzetesek behívása
o bencés: pannonhalma, Pécsvárad, Zalavár
§ térítés
§ mezőgazdaság fellendül
o bazilita: Tihany, Visegrád, Veszprémvölgy (> női)
- 10 falunként 1 templom
o építés: nép, pap megélhetése: uralkodó, felszerelés: püspök
~ 1100: 2 falunként 1 templom lesz
- kötelező vasárnapi mise (kivéve: tűzőrzés, betegség)
- pogányellenes törvények
o pl.: tized az egyháznak (csak abból kell, amire szüksége van az egyháznak)
- invesztitúra háborúk
o világi hatalom beleavatkozik az egyházi életbe > háború
pl.: Vencel (cseh), Kékfogú Herald (norvég), I. Mieskó (lengyel)
Államszervezés
- frank minta: grófság > gróf (Nagy Károly)
1. vármegyék (45)
- ispán: - közigazgatás irányítása, adószedés
- vámszedő T-ek ellenőrzése, T-védelem
- vásárok (időszakos) > kereskedelem működik
- várjobbágy / katonaság: ispán védelmezője
- várnép: - várföldeken (ispán T-e) lakó közalkalmazottak
- földvár: ispáni székhely
- gyors, olcsó, könnyű építeni (pl.: Szabolcs)
- megyeszékhely: esperes székhelye
2. királyi birtokok
- ország T-ének nagy része (~ 60-70 %)
- Koppánytól elvett + lakatlan T-ek (> benépesítések, adományozások)
- jobbágy műveli
- királyi udvarház
o királyi birtok kp.-ja
o királyi T-en élő jobbágyok 1/9-e ide jön (termény)
o uralkodó feléli > addig van egy udvarházban, amíg van kaja > nincs főváros, folyton utazik
o pénz alapú lesz a kereskedelem (~ 1100) > lesz székhely
§ 3 vetélkedik: Esztergom, Buda, Székesfehérvár
o pl.: Dömös
§ I. Bélára ráomlik a trón
§ Könyves Kálmán testvérét (Álmos) itt vakítják meg > Vak Béla
Tiszavárkony: korona és kard itt játszódik
Zirc: András és Béla csatája után ide hozzák a sérült Andrást, aki itt hal meg
- tartós királyi birtok (nem adományozza el)
o Csepel-sziget: királyi ménes otthona (nehézpáncélú lovasság spéci lovai), Bakony, Pilis, Bihar-hg., Felvidék
3. védelem
- gyepü: ország körül 50 km / 2 napi járóföldnyi gondozatlan sáv > hadsereg nem tud átmenni rajta
- kapu: gyepün átjárók, várak
o 4 égtáj felé (NY: Kapuvár) és néhány a kereskedelem miatt
4. uralkodás
o király
o királyi tanács
§ nádor: uralkodó helyettese
§ prímás: esztergomi érsek
- 2 törvénykönyv: ország életének szabályozása, intézkedései
- fiai: Ottó: gyermekkorában meghal
Imre: vadkan megöli (1031)
- utódjelöltek: Vazul (senioratus): megvakíttatja
Orseolo Péter (primogenitúra): 1038-41, 1044-46
1038. aug. 15.: István meghal
o Székesfehérvárra temetik
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
